Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-06-20 / 25. szám
Zsigmond Enikő* wv ^ « a/ « ■ ^ i Drakula feszke Erdélyben Néhány hete adtunk hírt róla, hogy eladó az Erdélyben lévő, világhírű Drakula-kastély. Zsigmond Enikő, Csíkszeredán élő újságírónk sorozatot készített a kastély történetéről, esetleg egy olvasónknak kedve támad megvenni a történelmi épületet. A bemutató cikksorozatot részletekben közöljük. I. A KASTÉLY Helyszín Erdély, vagy Transzilvánia, a mi Tündérkertünk. Kicsi, de mégis annyi benne a felfedezni, látni, csodálnivaló, mintha hetedhét országon túl, az Óperenciás tengerig terjedne. Híre a világ mitikus területei közé emelte. A sok minden között itt van mindjárt a Törcsvári - kastély, németül Törzburg, románul Bran vára, a rendszerváltás óta Drakula kastélya. Jól megfér itt egymással a vérszívó vámpír otthona és Mária, román királyné szerelmi fészke. Mindkettőről gyárilag, futószalagon készültek a régi és újkeletű mesék, mende - mondák, néha nem is alaptalanul! És ez a két dolog az, ami Törcsvár nevét világgá röpítette. Erdély délkeleti sarkának leggazdagabb városa a szászok lakta, de bolgár-besenyő alapítású Brassó (Bara-szu, szürke víz). Két ősrégi kereskedelmi és hadiút között fekszik, ami egyrészt szerencsés helyzetnek tekinthető, másrészt sokszor rabló hadjáratok célpontjává változtatta Erdély legszebb városát. Brassótól keletre a Tömös - Predeáli-hágón felfelé szerpentinező országút vezet a Kárpátokon túli román földre, a régi Havasalföldre, vagy a Regátba; míg nyugaton a Törcsvár alatt megbúvó u.n. Bran - Rukkori - hágón áthaladó főút szegélyezi a város körzetét, amelytől mintegy 30 km-re található. A váracska igazi története semmiben sem különbözik a XIII - XIV. századi Magyarország hasonló, határ- menti várainak történetétől, miszerint, adva van egy király, ez esetben a zseniális Nagy Lajos, aki céltudatosan építkezik a birodalom védelmének érdekében. így 1377-ben megparancsolja a brassói szászoknak, hogy a saját biztonságuk érdekében erősítsék meg a Törcsvári - szorosban lévő kereskedelmi út felügyeletét, felszámolva a kezdetleges facölöpös, földsánccal védett útmenti vámhelyet, amit még a II. Endre által betelepített német lovagrend létesített, mivel a király megtiltotta a kővárak építését. Az új vár kőből épül, az út fölé, egy 100 m magas oromra. Habár a szászok vámjogot kapnak, és úgy emlegetik őket, mint a vár kizárólagos birtokosait, története mégsem „egyenes”. Inkább bohózatba illő, hiszen Nagy Lajostól napjainkig úgy tologatták ide-oda a magyar királyok és erdélyi fejedelmek, a kincstár és Brassó városi tanácsa között, mint a sakktáblán a figurákat. 1395-ben Luxemburgi Zsigmond királyunk Törcsvárról indult havasalföldi hadjáratába, hogy elűzze a Trónbitorló I. Vladot, aki jogtalanul, török segítséggel került az ország élére, menekülésre kényszerítve elődjét, Öreg Mircsa (Mircea cél Bátrán) fejedelmet, aki okosan, a Kárpát-medence legerősebb uralkodójától kér és kap segítséget. A király, hűséges vazallusát újból trónra segíti, és 1407-ben hűbérbirtokul használatára bízza a várat, anélkül, hogy a környező, falvak közül egyet is a vár szolgálatára rendelt volna. Törcsvár nem marad a román fejedelmek kezén. Mircsa használja 1419-ben bekövetkezett haláláig, utána a vár visszaszáll a magyar koronára, kezelése azonban újból a brassói szászok feladata lesz. Ekkor még senki sem álmodta, hogy Törcsvár majd egyszer összefüggésbe kerül Öreg Mircsa unokájának, a román Rettegett Ivánnak, azaz III. Vladnak a gúnynevével, a Drakula névvel. 1448-ban Hunyadi János oklevélben erősíti meg a vár birtokjogait a szászok javára, kikötve, hogy a vár védői mindenkor székely zsoldosok legyenek. Magyar nevét is ekkor olvashatjuk először. Fia, Mátyás király, semmisnek nyilvánítja apja rendeletét, a kincstár hatáskörébe helyezve a vár kezelését, és a vámokból befolyó jövedelmet. Később II. Ulászló nem sokat bíbelődik a várral, 1498-ban zálogba adja a brassói szászoknak, azzal a kikötéssel, hogy a mindenkori várkapitány csak székely lehet. 1568-ban János Zsigmond, Erdély fejedelme, végképp Brassónak adja évi 200 forint adó ellenében. 1612-ig, négy fejedelmünk alatt (Báthory István, Báthory Zsigmond, Bocskai István, Rákóczi Zsigmond) senki nem vitatja a brassóiak jogait a vár hovatartozását illetően. Ekkor Báthory Gábor, az ellene forduló szászokat megveri, Brassót és Barcarozsnyó várát beveszi. Törcsvár csak úgy kerüli el az ostromot, hogy Johann Henklischer várnagy (Hol vannak ekkor már a székely várkapitányok?) harc nélkül átadja a vár kulcsait az ostromlóknak. Később a fejedelem békét kötve a brassói szászokkal, visszaszolgáltatja a váracskát nekik. Az már csak hab a tortán, és az egyetlen alaklom, hogy 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem kapitánya, Mikes Mihály székely katonákkal beveszi a várat. Éjjel lepte meg a védőket (akik jó, ha húszán voltak) kötélhágcsókon mászva fel a falakra. 1690-ben Thököly Imre indul ellene, de megtudva, hogy a várban nem tartózkodnak labancok, visszafordul, és a közeli Zernyest falu határában tönkreveri az osztrák sereget, elfogva a fővezért is Donatus Heisler generálist, akit később a túszként Ausztriában fogva tartott Zrínyi Ilonával, szeretett feleségével cserél ki, az I. Lipót császárral kötött egyezség fejében. A Thököly - Rákóczi féle szabadságharc leverése után, a gubernium és az abszolutizmus idején, egészen a véres XX. századig nem volt vitás, hogy ki rendelkezik a vár fölött, amely soha nem bírt stratégiai jelentőséggel. Csupán az alatta lévő vámhely biztonságát erősítette, és a csekély számú vámőrség szállásaként szolgált. A várba csak gyalog lehetett bejutni, lóháton és szekerekkel nem volt megközelíthető, mint ahogy ma sem. 1916-ban Karl Schnell Brassó polgármestere, a fiatal IV. Habsburg Károly osztrák császár és magyar királynak ajánlja fel, aki feleségének, Zita királynénak adja jegyajándékul. A Regát és Erdély határán lévő várkastély 1918-ban nem csak román fennhatóság alá kerül, hanem újból a brassóiakra száll. Elvesztve kezdeti szerepét, mivel most már nem két ország határát jelezte, hanem Nagy Románia közepére került; 1922 október 15-én, Hohenzollern Ferdinánd román király és felesége, Mária királyné gyulafehérvári koronázásakor ugyanaz a brassói polgármester kedveskedik a királyi párnak a kastéllyal, mint pár évvel korábban a bécsi uralkodónak. Mária, az angol Viktória királynő unokája, kegyeskedett elfogadni a kis játékvárat, amit aztán romantikus kiegészítésekkel teljesen átépítetett. Nagyon szeretett itt tartózkodni, és csak 1931-ben lánya, Ilona hercegnő esküvője alkalmával válik meg tőle, testamentumban hagyva neki örökül, aki a történelem nyelvet öltögető fintorától kísérve Habsgurg Antalhoz ment nőül, s így a kastély végül újból az osztrák uralkodó család birtokába került. Ilyenképpen a Habsburgok és a Hohenzollerek most már egy családot alkotnak. A román királyi család 1948-ban, az államosítás évében távozik Romániából. Ekkor kerül a kastély állami tulajdonba, s habár nemsokára múzeumi státust kap, teljesen kifosztják. Eredeti berendezéséből nem láthatunk egy darabot sem, kivéve talán a darabontok robosztus, durvafaragású ebédlő asztalát. Minden egyéb különböző múzeumokból, vagy magán gyűjtők adományaiból került oda. Az egyre jobban lepattanó épület restaurálását 1987-ben kezdték meg, és 1993-ban fejezték be. A hevenyészett munka nem terjedt ki olyan „apróságokra”, mint a vár bejárata fölött lévő gót betűs felirat, és hasonlókra. Ma már alig olvasható. A román visszaszolgáltatási törvény alapján, a már több mint 50 éve múzeumként működő, romantikus várkastélyt Ilona hercegnő gyermekei: a Bécsben élő Habsburg Mária Magdolna (férje után Holzhausen), és a New Yorkban élő, építészként ismert Habsburg Domokos vették birtokba a román kultuszminisztériumtól 2009-ben. A kastély ekkor már rég Drakula váraként szerepelt a román turisztikai palettán; egy ügyes, román, múzeumigazgató (Talo$ úr) „jóvoltából”, aki ezelőtt 20- 25 évvel meglátta a történetben a nagy lehetőséget. Az 1993-as restaurálás után kezdték így nevezni, ugyanis a rendszerváltás előtt többször megfordultam a múzeumkastélyban, de sem Drakuláról, sem Bram Stokerről nem esett szó, pedig akkor még szigorúan csak tárlatvezetővel lehetett szemrevételezni a látnivalókat. És természetesen Mária királynéról amhir.com DUNA Travel 8530 Holloway Dr. tt102 W. Hollywood, CA 90069 Spa, Hotel foglalások, Kocsi bérlés Kedvezményes repülőjegy árak Hajóutak bárhová a világon Hívják ZSUZSÁT TEL: (310) 652-5294 FAX: (310) 652-5287 1-888-532-0168 Népszerű a Hősök tere Kínában Csaknem húsz évvel az első „kínai Hősök tere” megjelenése után újabb városban állították fel a magyar nevezetesség másolatát, és ahogy az előző esetben, most sem egyedüli nyugati látványosságként. Az új utánzat a kínai internetes beszámolók _____________ __ __ szerint a közép-kínai Csengtuban található, a helyi textilipari főiskola kampuszán. A felsőoktatási intézmény a világ minden táján látható több mint száz nevezetesség másolatát gyűjtötte be, és állította fel 440 hektáros területén. A magyar Hősök tere (képünkön) mellett helyet kaptak az egyiptomi piramisok, a nagy szfinx, a washingtoni Fehér Ház vagy a New York-i szabadságszobor, az angliai Canterbury székesegyház. Az építmények fele életnagyságú, másik fele némiképp kicsinyített. Az iskola képviselőinek közlése szerint az építmények „oktatási célokat” szolgálnak, illetve turistalátványosságként is funkcionálnak. A Hősök terének millenniumi emlékművét korábban a kelet-kínai Sanghajtól 23 kilométerre lévő Nanhsziang faluban, a Global Paradise témaparkban építették fel - a magyar fél tudta nélkül - a kínaiak, egy amfiteátrum és a berlini Brandenburgi kapu szomszédságában. A témapark 1996-os nyitása után nem sokkal csődbe ment, az ott lévő épületek állapota súlyosan leromlott. A Beijing Zsipao kínai lap szerint a csengtui másolatok felét egy korábbi történelmi témaparktól vásárolta a főiskola 90 millió jüan (3,2 milliárd forint) értékben, és azokat felújítva állította ki. Bár erről a lap külön nem számol be, nem kizárt, hogy a csengtui Hősök tere nem új építésű, hanem Sanghaj szomszédságából szállították oda. MTI Invázió Magyarországon - a kár óriási Jelentősen túlszaporodott az idén a mezei pocok, elsősorban az ország déli és középső részein; a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) első becslése szerint az őszi kalászosoknál 500 ezer tonna terméskiesést okozhat a rágcsáló. A mezei pocok egész Európában elterjedt, nagyon gyorsan szaporodó, falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi részt fogyaszt, és szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. Kedvező időjárási körülmények között - enyhe tél, kevés csapadék - a mezei pockok nagymértékben elszaporodhatnak. MTI is csak „piánóban” suttogtak egy pár mondatot, nehogy megsértsék a kommunista dogmákat! Még, hogy emléktárgyak, fotók illusztrálják a királyné kastélyhoz fűződő kapcsolatát - uram bocsáss - az elképzelhetetlen lett volna! Drakulát pedig, eszükbe sem jutott emlegetni, mivel tudták, hogy semmi köze a várhoz, és életében soha nem lakott ott. Legalább is erre utaló feljegyzés mind a mai napig nem került elő. Járni viszont járhatott a várban, hiszen éppen eleget időzött Brassóban, szerelménél, Katharina Siegelnél, amikor még Hunyadi János zsoldjában a város védelmét ügyelte fel. A reklámfogás azonban igen jól bevált, és ma már évente több mint 530 ezer borzongásra vágyó turistát vonz a világ minden tájáról. A művelt és jóízlésű Habsburg örökösök kezdetben felháborodtak a képtelen Drakula történeten, és bezáratták a múzeumot. Időközben a Román Műemlékvédelmi Bizottság minden berendezését elszállíttatta, mondván, hogy az a román állam tulajdona. Aztán, a „disznófejű nagyúr” (Ady), vagyis a pénz bizonyult erősebbnek, és legyőzte az örökösök Drakula elleni viszolygását. A múzeumot 2011-ben újból megnyitották, visszahordták a bútorokat, és állandó kiállítást rendeztek be a királyi család emléktárgyaiból. A Drakulával való „megbékélés” jeleként a hozzá fűződő irodalmi és filmművészeti alkotásokból egy szerény gyűjteményt állítottak össze. Azóta szent a béke, tovább gyűrűzik a Drakula mese, és a bevételen testvériesen osztoznak a román állam, valamint a vár urai. Az újsütetű Drakula - kultusz lényege, hogy a turistának nem a vérét, hanem a pénzét kell szívni! Folytatás: A vladok klánja június 20,2014
