Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-04-25 / 17. szám
Los Angeles Opera - Los Angeles Philharmonie James Conlon kétszer Alig néhány nappal azután, hogy James Conlon nyolc esztendeje átvette a Los Angeles-i Opera főzeneigazgatói feladatkörét, nem az énekesek Dorothy Chandler Pavilionban otthonra lelt színháztermében láttam először, karmesteri pálcával kezében a pódiumon, hanem a muzsika szomszédos fellegvárában, a Walt Disney Concert Hallban. Világhírű dirigensként érkezett az Angyalok városába. Előzőleg, egy évtizeden át - 1995 és 2004 között - a Párizsi Nemzeti Opera vezető karnagya volt, 2005-ben a Ravinia Fesztivál zeneigazgatója, korábban a cologne-i, illetve a rotterdami filharmonikusokát vezette, s vendégművészként vezényelte Észak-Amerika és Európa legjelentősebb szimfonikusait. Azt a ritka rekordot is elmondhatja, hogy több mint 270 előadást dirigált a New York-i Metropolitan Operában; kétszer kapott Grammy-díjat, kiérdemelte a Francia Köztársaság Becsületrendjét (Ordre national de la Légion d’honneur), amelyet Bonaparte Napóleon alapított 1802-ben. Azon a nyolc évvel ezelőtti péntek estén, sajátos előadáson vezényelte a Los Angeles-i Filharmonikusokat. A „Shadow of Stalin” (Sztálin árnyéka) című esten az orosz Dmitrij Sosztakovics egyik szimfóniáját adták elő, már-már színielőadás szerűen. KGB-egyenruhás (vagyis a szovjet politikai rendőrséget megszemélyesítő) színészek jelentek meg a színpadon, hogy próba közben vonják felelősségre a zeneszerzőt, amiért „nem elég elvhű”. Conlon nemcsak vezényelte a „próbát”, hanem beszélt is, ő személyesítette meg a hányatott sorsú komponistát. Igazi szovjet művészsors a Sosztakovicsé (akit a huszadik század egyik legkiválóbb zeneszerzőjének tartanak). Már első szimfóniájával, az 1925-ben szerzett diplomadarabjával, felkeltette a zene iránt érdeklődők figyelmét. Két esztendővel később szatirikus opera komponáláshoz kezdett, amely az ukrán nemesi családban született Nyikolaj Gogolnak „Az orr” című novelláján alapult. Nem örülhetett sokáig - egy sztálinista művészeti szervezet szerint „az opera formalista”. Meglehet, ezért, a bemutatóra csak egy évvel később került sor, s a kritikusok - aligha meglepő módon - elmarasztalták a művet. Majd siker és kudarc váltogatták egymást. Az 1934-ben bemutatott „Kisvárosi Lady Machbet” (Katyerina Izmajlova) című operájának fergeteges sikere volt, ám Sztálin szerint (aki aligha tartozott a muzsika szakavatott értői közé: ő Beethoven összes művéért nem cserélte volna el a Poljuskát) Sosztakovics zenedrámája „formalista”. így az sem meglepő, hogy „Zene helyett káosz” című írásával összehangolt támadást indított ellene a Pravda, majd a korszakos komponista kegyvesztetté vált. Mind kevesebb megrendelést kapott, anyagi gondjai voltak. Ráadásul, ezzel egyidőben lett mind elviselhetetlenebb a sztálinista terror, néhány rokonát és barátját megölték, vagy bebörtönözték. Aligha alkotásra ihlető az olyan légkör. ...Miért írok részletesebben - a nyolc évvel ezelőtti koncert kapcsán - a szovjet-orosz zeneszerző kálváriájától? Néhány hete, márciusban, két különböző helyszínen élvezhettem James Conlon nagyszerű vezénylését. Előbb a Los Angeles-i Opera „Lucia di Lammermoor” előadásán, amelynek címszerepét a gyönyörű hangú - immár fiatalon világsztárnak számító - koloraturszoprán, Albina Shagimuratova énekelte. Az akkortájt a Szojetunióhoz tartozó Üzbegisztán fővárosában, Taskentben született (majd 2009-ben az orosz államfő a „Tatárföld népművésze” címmel tüntette ki). Moszkvában tanult és ott, a Bolsojban - vagyis a híres Nagyszínházban - aratta első sikereit. Hozzávetőleg fél évtizede keresett csillaga a New York-i Metropolitannek, a milánói Scalanak csakúgy, mint a londoni Royal Operának, a párizsi, a bécsi, a hamburgi, a müncheni és több amerikai dalszínháznak, valamint a világ hangversenytermeinek. Az Arturot éneklő tenorista, Vladimir Dmitruk ugyancsak a szovjet birodalomban, Bjeloruszban (vagyis Fehér-Oroszországban, Minszkben) született, de említést érdemel az Edgardot alakító másik tenorista, Saimir Pirgu is, aki Albániából érkezett - vagyis amióta a vasfüggöny leomlott, megannyi tehetséggel gazdagodott a nemzetközi énekes és zenei világ. S ha igazi demokrácia még nincs is a hajdani keleti tábor országainak egy részében, de a határok nyitva, a külföldre utazás szabadsága megadatott. Maestro Conlon az idén tizedik születésnapját ünneplő Walt Disney Concert Hallban, a műsor első számaként, a náci haláltáborban elhúnyt, prágai születésű Erwin Schulhoff V. Szimfóniáját vezényelte (ám előbb rövid beszédben ismertette a komponista életútját). A különböző színezetű diktatúrákkal szemben hangoztatottan ellenszenvet érző karmester 2008-ban, „Recovered Voices” címmel, a már említett Erwin Schulhoff, valamint a szülőhazájában betiltott, Auschwitzban - ugyancsak 46 éves korában - életét vesztett, Viktor Ullmann operáinak egy-egy felvonását vezényelte az LA Operában, majd a következő évadban mindkét teljes zeneművet műsorra tűzte. De vissza az idén márciusban hallott koncertre. Mozart C moll Zongoraversenyét amerikai pianista, Garrick Ohlsson tolmácsolta elegáns könnyedséggel, bravúrosan, az est zárószáma Brahms I. C-moll Szimfóniája volt. James Conlont mind az operában, mind a hangversenyteremben méltán jutalmazta ovációval a Tisztelt Nagyérdemű. Hadd tegyem hozzá: Los Angeles zenebarátai szerencsések, amiért ilyen sokoldalú - korunk karmestereinek élvonalába sorolt - művész él és dolgozik közöttük. Földes Tamás A 10 legnépszerűbb magyar népdal Szerte a nagyvilágból több mint ezren küldték el legkedvesebb népdalaik címét a IV. Magyar Világtalálkozó Szervezőbizottságának, hogy a szavazatok alapján elkészítse a legnépszerűbb 10 magyar népdal listáját. Először egy-egy népszerű művész vagy kórus előadásában, majd pedig „ezer torokból” csendül fel mind a tíz dal, május 24-én, szombaton délután Budapesten a IV. Magyar Világtalálkozón egy gálaműsor keretében. Ugyanebben az időben a világ más részein élő honfitársaink, akik nem lehetnek jelen a Világtalálkozón, élőben nézhetik a műsort, s együtt énekelhetik gyönyörű dalainkat. Az öt kontinens, mintegy nyolcvan országát, államát behálózó Panoráma Világklub vezetői, dr. Tanka László alapító elnök és Fehér Iréné kezdeményezése nyomán indult el a négy hónapon át tartó szavazás, melynek során közel kétszáz különböző dalcím érkezett be a világ minden tájáról, jelezve, hogy messze földön is él népdalaink szeretete. A következő sorrend alakult ki: 1. A csitári hegyek alatt; 2. Tavaszi szél vizet áraszt; 3. Elindultam szép hazámból; 4. Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok; 5. Lovamat kötöttem; 6. Erdő mellett estvéledtem; 7. Erdő, erdő, erdő marosszéki kerek erdő; 8. Megyen már a hajnalcsillag lefelé; 9. Ősszel érik babám, a fekete szőlő; 10. De szeretnék Hajnalcsillag lenni Alig szorultak ki az első tízből a következő népdalok: Elmegyek, elmegyek... Általmennék én a Tiszán ladikon... Madárka, madárka, csácsogó madárka... Zöld erdőben, zöld mezőben... Zavaros a Nyárád... Meglehet több ezer kilométer elválaszt bennünket egymástól, de lélekben és hangban a legszebb magyar népdalok összekötnek bennünket - éljünk bárhol is a világon! Minden bizonnyal a magyar népdal szép ünnepe lesz ez a májusi nap, s a szervezők már tervezik, hogy jövőre, az V. Magyar Világtalálkozón lesz folytatás. Bővebb tájékoztatás: www.vilagtalalkozo.hu Fizessen elő Ön is az Amerikai Magyar Hírlapra! Előfizetésével ezen a módon is hozzájárul a magyar nyelv és a magyar kultúra fennmaradásához. HUNGARIAN CULTURAL ALLIANCE - MAGTAR RENDEZVÉNYEI 920 S. Olive Street, Los Angeles, CA 90015, 213.670.0005 www.hungarianculturalalliance.org info@hungarianculturalalliance.org Május 23. Góóóóól! 6:3 után 7:1! 1954.05.23 - 2014.05.23 Buli 21:00-től 6:00-ig Fellép DJ Devil és egy meglepetés DJ Gera Zoltán veszi át Szabó Gyula helyét Gera Zoltán Kossuth-díjas színművészt választották meg a nemzet színészei közé a közelmúltban elhunyt Szabó Gyula helyére - közölte a Nemzeti Színház. A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a Nemzet Színésze címet viselő művészek döntöttek arról, hogy az április 4-én elhunyt Szabó Gyula helyére Gera Zoltán kerül a testületbe. A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban. Gera Zoltán azt mondta, kimondhatatlan öröm a cím elnyerése, szívet melengető érzés számára kollégái megbecsülése. “90 éves vagyok, és nehezen tudom kifejezni az örömömet” - tette hozzá a színművész. “Hálás vagyok kollégáimnak a megbecsülésért, amely egy olyan életút végén következett be, amelynek az eleje nagyon rögös volt” - mondta. A Szabó Gyula helyére lépő Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden. 1939-ben kezdett játszani a Belvárosi Színházban, majd 1940-ben Inke Rezső vándortársulatához került, 1947-1950 között pedig elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1964- ben Angliába írt leveleit a postán felbontották, és ennek következményeként 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték izgatás címén - írja a róla szóló szócikkben a Wikipedia. Szabadulása után 1966-ban egy évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban, majd 1967-ben Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött, ahol 1980-ig játszott. 1980-1987 között a Mafilm tagja volt, majd 1987-1992 között a Radnóti Miklós Színház művésze. 1992 óta szabadfoglalkozású. Szabó Gyulához hasonlóan ő is sokat szinkronizált, többször kölcsönözte a hangját például Walter Matthaunak és Lino Venturának. Legemlékezetesebb szinkronalakítása a Dallas című telenovellához kötődik, melyben éveken keresztül kölcsönözte Jock - azaz Jim Davis - hangját. MTI 450 éve született William Shakespeare William Shakespeare, a világirodalom egyik legnagyobb drámaírója négyszázötven éve, 1564. április 23-án született az angliai Stratfordupon-Avonban. Életéről nem sokat tudunk, kevés hiteles forrás áll a kutatók rendelkezésre. Még a születésnapjára is csak következtetnek abból, hogy április 26-án keresztelték, mivel abban az időben az újszülötteket néhány nappal világra jövetelük után tartották a keresztvíz alá. Apja kereskedő, a városka tekintélyes polgára volt, anyja nemesi családból származott. Tizennyolc évesen megnősült, házasságából három gyermeke született. 1586-ban vadorzásért elítélték, a büntetés elől elmenekült és 1589-ben Londonban bukkant fel, a színielőadások alatt a nézők hintóit és lovait őrizte. Később lett belőle statiszta, majd az 1590-es évektől színész, rendező, de elsősorban drámaíró. 1601-ben már a Globe színház igazgatója és résztulajdonosa volt. Szonettjei akkoriban kéziratban terjedtek az irodalmat kedvelő szerelmesek közt, s csak 1609-ben jelentek meg nyomtatásban. Drámáinak témáit nem ő találta ki, viszont az összegyűjtött figurák és történetek a tolla alatt páratlan stílusú, egységes és eredeti művekké álltak össze. Az irodalomtörténészek évszázadok óta vitatkoznak arról, tényleg ő írta-e a világirodalom legnagyobb drámáit, hiszen egyetlen kézirata sem maradt fenn, és arról sem tudunk, hogy egyetemre járt volna. Az idők folyamán felmerült, hogy az igazi szerző Edward de Vere, Oxford grófja, avagy Francis Bacon volt, de az is felmerült, hogy esetleg társszerzőkkel dolgozott. Shakespeare 1611-1613 körül tért vissza Stratfordba, ahol végleg letelepedett, ott hunyt el 1616-ban, a Julianus-naptár szerint április 23-án. Végső nyughelye a városban található a Szentháromság templomban, sírkövén az állítólag általa fogalmazott felirat megátkozza mindazokat, akik megpróbálják elmozdítani onnan hamvait. Nemzeti emlékhellyé nyilvánított szülőháza ma is látható, a helyi királyi színház (Royal Shakespeare Theatre) is az ő nevét viseli. Világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján felfedezhető, hazájában a nemzet dalnokaként tisztelik. Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, drámáit folyamatosan játsszák a világ színpadain. MTI Április 25, 2014 |
