Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-01-10 / 2. szám
A magyarországi német megszállás áldozatainak állít emlékművet a kormány A kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét a hazánk tragikus német megszállására emlékeztető alkotás állításával és a holokauszt hetvenedik évfordulójára szervezett emlékévvel - olvasható a Kormányzati Információs Központ közleményében. A Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat, amely szerint a kabinet társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy Magyarország német megszállásának évfordulójára, 2014. március 19-ére elkészüljön a megszállásra emlékeztető alkotás az V. kerületi Szabadság téren. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményében a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdításának előtérbe helyezésére szólította fel a döntéshozókat. A Mazsihisz szerint az emlékműről született döntés módja és gyorsasága a hazai és a nemzetközi zsidó közösségen belül egyaránt kétségeket és komoly aggodalmat kelt. A Kormányzati Információs Központ erre úgy reagált, hogy a kormány értetlenül áll a Mazsihisz közleménye előtt. Mint kiemelték: az alaptörvény világosan fogalmaz: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.” Ennek szellemében döntött a kormány, hogy a magyar holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából emlékévet tart, valamint felállítja a tragikus német megszállás emlékművét - hangsúlyozta a Kormányzati Információs Központ, hozzátéve: e lépéseivel a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét. MTI Egy megszállás és emlékműve Megszálláshoz szükségeltetik két ellenséges állam, két szembenálló fegyveres erő. Az egyik megszáll, a másikat megszállják. A megszállott fegyveresen ellenáll (erősen, vagy gyengébben, ahogy tud), a megszálló pedig ugyancsak fegyveresen legyűri az ellenállást. Ezután még lehetséges földalatti ellenállás, partizánakciók, a kormány és/vagy az államfő lemond, emigrációba menekül - a másik oldalon pedig kollaborálok együttműködése, erőszakkal a helyére ültetett bábkormány lép hatalomra, stb. Nem voltak ellenséges haderők - háborús katonai szövetséges volt a két állam. Horthy azt a parancsot juttatta el a hadsereghez, hogy a németeket szövetséges barátként kell fogadni. Parancsot adhatott volna katonai ellenállásra, de nem adott. Lemondhatott volna, de nem mondott - ezzel a német katonai jelenlétet Horthy személyesen legitimálta, törvényesítette. Itt fölvetődik a történelmietlen „mi lett volna, ha” kérdése. Az a katonai, politikai vezető, aki 1944 márciusában még nem tudta, hogy ezt a háborút a szövetségesek nyerik meg, az minimum őrült volt. Ha Horthy ekkor katonai ellenállást hirdet, máshogyan alakul az ország sorsa. Majd fél évvel megelőztük volna Romániát a kiugrásban, így nagy valószínűséggel a béketárgyalásokon Magyarország jelentős területeket megtarthatott volna. Elpusztult volna több ezer (több tízezer?) katona a németek ellenében - de a németeknek ekkor már nem sok erejük lett volna a magyar hadsereg elleni akciókra. Viszont megmaradt volna a több százezres zsidóság jelentős része és nem kerül sor a Budapestet porrá romboló szövetséges légitámadásokra és a város házról-házra haladó ostromára. Hogy mindez nem így alakult, azt Horthy politikai rövidlátásának (finoman fogalmaztam!) köszönhetjük. És akkor most nézzük a Szabadság téri emlékmű kérdését. Legyünk maximálisan jóindulatúak: a kormányzat őszinte jószándékkal kíván emlékművet állítani az állami önrendelkezés elvesztésének és a német bevonulás áldozatainak. Csakhogy, mint eddig levezettem, ez a beállítás hamis. Alkalmas viszont a csúsztatásra, a történelmi igazság meghamisítására: mindazért, ami 1944 március 19-ike után történt, a magyar politikai vezetés, a magyar kormány, a magyar nép nem felelős, hiszen mindez német megszállás alatt, német irányítással, német katonai kényszer hatására történt, sőt: személyesen maguk a németek végezték. Ennek a köztudatba iktatása súlyos történelmi felelőtlenség, mi több: bűn. Ilyen mentalitással soha sem fogjuk elérni azt, amit Németország több évtizedes következetes, felelős munkával elért: a történelmi tényekkel való őszinte szembenézést és a társadalmi megbékélést. A helyszín ráadásul a szimbólumokkal már így is túlzsúfolt belvárosi Szabadság tér, ott áll majd a szovjet hősi emlékmű, a Reagan-szobor és a templomban bújtatott Horthy-mellszobor társaságában, nol.hu A székelyek lemészárlásának évfordulója Kétszázötven éve, 1764. január 7-én mészárolta le az osztrák katonaság a Madéfalván egybegyűlt, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket,a vérengzés a történelembe madéfalvi veszedelem néven vonult be. A siculicidium (székely gyilkosság) néven is ismert tragikus esemény előzménye 1760-ra nyúlik vissza, amikor Mária Terézia császárnő elrendelte a Rákóczi-szabadságharc leverése után megbízhatatlannak nyilvánított és felszámolt erdélyi határőrség újbóli felállítását. A szervezet feladata a határok védelme, a rablók és csempészek üldözése volt, a határőrök a zsold és ingyen fegyver mellett számos adókedvezményben is részesültek. A határőrségbe először csak románokat szerveztek, majd 1762-ben elkezdték a székely határőrség szervezését is. (A székelység korábbi, szabadalmas jogállással járó határőrszolgálata 1711-ben szűnt meg, de ehhez kapcsolódó kedvezményeiket megtarthatták.) Eleinte a földesúri terhek alóli szabadulás reményében sokan jelentkeztek, de amikor kiderült, hogy adóikat továbbra is fizetni kell, régi szabadságjogaikat nem nyerik vissza, mindezek tetejébe pedig szolgálniuk idegenben is kell, méghozzá német vezénylet alatt, nagyon sokan meggondolták magukat. Mária Terézia erre elrendelte az erőszakos sorozást, ami elől a főleg csíki, kisebb részben háromszéki székelyek közül sokan elbujdokoltak. Mintegy 2500-an azonban összegyűltek az Olt menti Madéfalván és tiltakozó petíciót megfogalmazásába kezdtek, hogy írásban hozzák követeléseiket a bécsi udvar tudomására. A jogról és hagyományról hallani sem akaró császári vezetés erőszakkal válaszolt: a falut 1764. január 7-én hajnalban 1350 császári katona fogta körül és fegyverrel mészárolták le azokat, akik a négy órányi ágyúzás után még életben maradtak, a menekülők üldözésére lovasokat is bevetettek. A vérfürdőnek hivatalos jelentések szerint mintegy 200, más adatok 400 áldozata volt, köztük nők és gyermekek is, egy korabeli feljegyzés szerint “nem volt olyan nap, hogy valamelyik faluban ne temettek volna valakit”. A tragikus eseményt gyakran nevezték ezután siculicidiumnak is, mert a latin szó számot is jelentő betűi az 1764-et adják ki. A brutális fellépés megtörte a székelyek ellenállását, a határőrség szervezése márciusra befejeződött. A vérengzés után indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, ahol a csángók fogadták be őket. Nagy részük tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedett le, ahol megalapították az öt székely falut: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát. Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére. 4500 ember 1941-ben egy román-magyar egyezmény alapján került a Bácskába, ahonnan 1944-ben ismét menekülni kényszerültek. Magyarországon a háború után kitelepített németek megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre, illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket. A moldvai csángóságba olvadt székelyek viszont végleg a Kárpátok másik oldalán maradtak. Madéfalván 1905-ben állították fel a siculicidium emlékművét, a történtekről Nyirő József írt regényt Madéfalvi veszedelem címmel. Magyarország többé nem lesz hűtlen a székelységhez, a magyar állam többé nem fordul szembe nemzetével - ígérte meg Kövér László, az Országgyűlés elnöke a 250 évvel ezelőtti vérengzés helyi emlékművénél tartott megemlékezésen. MTI A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 • Állandó programjaink: Minden pénteken KLUBNAP filmvetítés és táncest este 8-tól! Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! EREDETI SZÍNHÁZI FELVÉTELEK! THURÓCZY GIZI Duettek Czövek Istvánnal, Borvető Jánossal, Naszódy Sándorral, Bori Sándorral, Szabó Sándorral * Vadnay László, Vajda Albert, Palásthy Géza üdvözlik a közönséget * Jávor Pál mulat! * Latabár Kálmán 2 CD Set - kb. 230 perc - Ára: $15 plusz $2.50 postaköltség. Kérjük a csekket a következő címre küldeni: Emery Kovács, 2105 Rockefeller Lane, Unit #5, Redondo Beach, CA 90278 * Tel. (310) 379-5665 BUDAPEST TRAVEL Worldwide Cruise and Tour Packages Kedvezményes repülőárak, Cruise, Hotel, Spas, Car & Viking River Cruises Hívják: Bea Henley-t (800) 928-3273 www. BudapestT ravel.us E-Mail: beabudapesttravel@yahoo.com Templomi hála Mikor templomi évfordulóra gondolunk Atyánk Te hozzád fordulunk Ez a kis templomunk a mi második otthonunk. Szeretetben élünk mi itt, Mert lelkészünk a szeretetbe vitt Tápláljuk imánkkal és munkánkkal Mindaddig míg erőnk dedikálja. Néha-néha csörren a tányér, de a rend visszaáll ismét' Isten áldását kérve e szerény egyházra, Hogy utódaink egyaránt Elégedett szívvel fogadják, nemes népünk hajlékát Imánkba foglalva kérünk Téged jó Atyánk Adj erőt nekünk, hogy továbbra is szeretetben, S dicséretben folytassuk e reánk-vető munkát. Kaprinyákné Bodnár Szerénke Phoenix, Arizona MEGZENÉSÍTETT VERSEK CD-N Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) versei szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Az Arizonában élő költőnő két kötete, az Emlékezz és a Hit, remény és szeretet igen népszerű a magyar olvasók körében. A szerző régi vágya, hogy költeményeit megzenésítve is hallhassa a közönség. Ez az álom teljesült! A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és Nagy Ibolya operetténekes adja elő. Az énekszámok a CD elején és végén hallhatók, s közben számtalan verset szavalnak el ismert versmondók a Hit, remény és szeretet című kötetből. A CD ára postaköltséggel 12 dollár. A két könyv ára $15. Cím: Kaprinyák Gyuláné, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 E-mail: szkaprinyak@cox.net Január 10, 2014
