Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)

2014-03-28 / 13. szám

Tavaszköszonto “Valahol messze délen, örökös napsütésben”, énekelhetném a Neoton együttessel hajdani nagy slágerüket. Ebből a Dél mindenképpen stimmel, de mitől vagyok messze itt Georgiában, egy órára a floridai határtól? Minden relatív, az USA pedig óriási ország. Bizonyos pontjaitól persze, messzire vagyok. De ugyancsak messze van Magyarország, a szülőhaza, amelyről itt a legtöbben azt mondjuk, “otthon”. Miközben itt pedig többé kevésbé itthon vagyunk. A Golden Isles, amelyen belül az egyik közkedvelt, vadregényes szigeten élek, azért nem örvend örökös napsütésnek, így a Neoton sláger refrénjének ez a része sem egészen stimmel, de azért kellemes az időjárás. Nem véletlen, hogy sokan itt töltik a hideg hónapokat, jönnek Kanadából, Vermontból, Illinoisből, Min­­nesotából. Zömmel nyugdíjasok, hiszen ők már megtehetik. A kellemes időjárás, a sok napsütés jót tesz a hangulatnak és a reumának. Az idén azonban nagyon megtréfált bennünket az időjárás. Bár havat itt 1989-ben láttak utoljára, most nagyon úgy nézett ki, hogy ismét esni fog. Aztán mégsem esett, de volt az utakra ráfagyott ónos eső, és óva intették az embereket, hogy kimozduljanak. Főleg a hidak voltak veszélyesek. Fütyült a szél, ezt a hangot a kemény alföldi teleken sokszor hallottam, és egy-két napra megállt az élet, az iskolákat, a munkahelyeket bezárták. Hanem a vendégek, mondjuk Chicagóból vagy Minneapolisból azt mondták, hogy ez nevetséges. Ők ott máshoz voltak szokva. Itt viszont nincsenek felkészülve a “télre”, és ha valóban esett volna a hó, alighanem bent rekedve meg kellett volna várnunk, amíg elolvad. Bár a szokatlanul zord időjárás nem volt kellemes, mégiscsak “röhej” volt a köbön, amikor bostoni ismerősök (ráadásul éppen hóviharban hazafele kocsikázva) aggódva hívtak fel minket: hogy vagytok most arrafelé? Rendben van minden? Mert a rádióban innen is aggasztó híreket közöltek. Az eset arra is jó példa, mennyire számon tartják egymást a magyarok, a régi jó ismerősök itt Amerikában. Most már magam sem értem, hogy lehet “kihagyni” a telet. Otthon az Alföldön megszokhattuk a csontig hatoló hideget, a kegyetlenül fütyülő szelet, a hóviharokat. így nőttem fel és emlékszem, ettől még eljár­tunk szánkózni, korcsolyázni. Élveztük a tél örömeit. Sőt, korcsolyázni sokszor csak egy szál úgynevezett korcsolya pulóverben mentem, hiába könyörgött édesanyám, hogy vegyek kabátot. De mi volt az alföldi tél Minnesotához képest? Ott kétszer is “betemetett” a hó, mondhatnám szó szerint. Egyszer novemberben, és a két hetes látogatás után december elején Budapestre megérkezve a repülőtéren azonnal kigomboltam, sőt, le is vetettem a téli dzsekit, annyira melegem volt! Minnesotában “megmaradni” is alig lehetett az utcán, nem véletlen, hogy az épületeket Minneapolisban például fedett folyosók kötik össze a magasban. A másik minnesotai havazás húsvétkor ért el, “foglyok” is voltunk a házban napokig. Ezen a kellemes helyen ahol élek, most ugyan az idei télen volt egy kis kalamajka, de már itt van a tavasz! Viszont arra kellett rádöbbennem, hogy a tavasz is “hiányzik”! Hiszen itt még télen is virágzik ez, az, a fák sem hullatják le a lombjukat. Bezzeg otthon, ahol március elején már érződik a tavasz lehelete! Az a jel­legzetes illat, a föld friss szaga, a megújuló természet számtalan jele egyre biztosabbá teszi, hogy itt van a tavasz! Gyönyörű magyar szavunkkal a kikelet. Nyílik a hóvirág, az ibolya, a tavasz többi jellegzetes virága, érkeznek a gólyák. Itt is fülelek, és kétségtelen: a tavaszi madarak csicseregnek, énekelnek ilyen vidáman! Csak mások a hangok, meg az illatok is, mint a téli hónapokban. Zöldebb a fű, néhány otthonról jól ismert virág is nyílik (például a nárcisz), vadvirágok is virítanak, de teljesen más a vegetáció, mint otthon. Tele van a sziget kirándulóval, közeledik a szezon. Azért, mert tavasz van, de igazi megújulás nélkül. Otthon (és persze itt is, ahol négy évszak van) érződik a tavasz lehelete. Egyre jobban melegít az éltető napsugár. Kivirul a határ, megújul a természet. Abban a forgalmas utcában, ahol Magyarországon laktam, a társasházak között megbújó, idős lakói miatt megmaradt két kis családi ház kerítése mentén különleges, nagyfejű hóvirágok dugták ki a fejüket márciusban. A sétáló emberek megálltak, hogy gyönyörködjenek bennük. Volt, aki csak azért jött arra, hogy a különlegesen szép virágokat láthassa. A tavasz hírnökeit. Sóhajtva gondolok erre vissza. A társasházunk udvarán két dús orgonabokor volt, szinte most is érzem az orgonák illatát. Szomszéd­­asszonyom, amikor odaköltöztek kicsit “letarolta” az egyik orgonabokrot, felvitt egy csokorra valót a lakásba. “Magamnak”, mutatott kicsit zavartan a virágokra, utalva az ismert versre, és örült, hogy értem. Hogyne értettem volna, mint ahogyan azt is, hogy miért lehet szeretni az orgonát. Nekem a kedvenc virágom, nehéz, illatos fürtjeit persze jobb volna a bokrokon hagyni, mert ott a legszebbek. De hát a dal is úgy szól, hogy “szeretnék május éjszakáján letépni minden orgonát” és bizony nekem is letépte megismerkedésünk késő estébe nyúló napján leendő férjem. Mi több, felmászott értük egy magas kerítésre, ahonnan bár kinyúltak a szép fürtös ágak, mégiscsak magántulajdon volt az! Egy öl orgonával tértem aznap haza, tele volt velük minden váza, befőttes üveg, még egy-két vederbe is jutott belőlük. Hát ilyen üzenete is van a tavasznak! Ezeket a sorokat a tavasz első napján vetem papírra. Miközben sok-sok amerikai magyar rendezvényt éppen Tavaszköszöntő címmel hirdetnek. Mi is itt, Georgiában, mintha összebeszéltünk volna. Persze érthető, hiszen a tavasz valóban megérkezett. És bár az én lakóhelyemen, ahogyan írtam, alig van jele, illetve más jelei vannak, mint otthon, itt van a szívünkben és ahogyan szokta, ki is “cserél”, megújít ben­nünket. Itthon, az USA különböző pontjain, ahol élünk és otthon, Magyarországon is, ahol én személy szerint elég sok tavaszt megértem. így vannak ezzel sokan, és éppen ezért a szívünkben az otthoni tavasz emlékei sem halványulnak el. £). Karádi Katalin 550 éve koronázták meg Mátyást 1464. március 29-én a székesfehérvári Országgyűlésen királlyá koronázták a már hat év óta uralkodó I. (Hunyadi) Mátyást. A pesti (rákosi) királyválasztó országgyűlésen 1458. január 24-én a főpapok és a főurak megegyeztek Hunyadi Mátyás királlyá választásában, és - mivel csak 15 éves volt - anyja, Szilá­gyi Erzsébet testvérét, Szilágyi Mihályt választották mellé kor­mányzóvá. A döntést követően Mátyást hívei, a köznemesek királlyá kiáltották ki. 1458. február 14-én - miután prágai fogságából kiszabadult - az ifjú Mátyás bevonult Budára, ahol a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban trónra ültették. A fiatal, de határozott uralkodó, hogy hatalmát megerősítse, meg­fosztotta országos méltóságaiktól a bárókat, főurakat, és a magas tisztségekbe támogatóit, a köz­nemeseket és a családjához közel állókat helyezte. így például leg­fontosabb tanácsadója apja, Hu­nyadi János barátja, Vitéz János váradi püspök lett. A csalódott főurak III. (Habsburg) Frigyes német-római császárhoz fordultak segítsé­gért, aki 1459 tavaszán betört Nyugat-Magyarországra, és a Mátyás-ellenes pártütő főnemesek támogatásával Németújváron (ma Güssing, Ausztria) magyar király­­lyá koronáztatta magát. A Szent Korona ekkor Frigyes birtokában volt, még korábban került hozzá V. László révén, aki a trónért folytatott belháború idején nála keresett menedéket. Mátyás hadainak sikerült megállítani a császár csapatait, végül a két uralkodó feszült viszonyát az 1463-ban Bécs­újhelyen megkötött szerződés rendezte. Ennek értelmében I. Mátyás 80 ezer aranyforintért “visszavásárolta” Frigyestől a koronát, de emellett abba is bele kellett egyeznie, hogy ameny­­nyiben örökös nélkül hal meg, a császár fia, Miksa, illetve a Habsburgok öröklik a magyar trónt (később ez lett hatalmi igényeik első jogalapja), vala­mint megállapodtak abban is, hogy Frigyes egész életében viselheti a magyar királyi címet. Azt is rögzítették, hogy közös céljuknak tekintik a török ellen vívott harcot. A Szent Korona visszaszer­zésével - királlyá választása után hat évvel - 1464. március 29- én Székesfehérvárott végre sor kerülhetett Mátyás hivatalos meg­koronázására, amellyel lezárult uralkodásának első szakasza, a hatalom megszilárdításáért foly­tatott harc. mtva.hu HUNGARIAN CULTURAL ALLIANCE - MAGTÁR RENDEZVÉNYEI 920 S. Olive Street, Los Angeles, CA 90015, 213.670.0005 www.hungarianculturalalliance.org info@hungarianculturalalliance.org Március 30. vasárnap, 11:00 órakor -TAVASZKÖSZÖNTŐ FESZTIVÁL - BOLHAPIAC, VÁSÁR, GYEREKJÁTÉKOK, MAGYAR ÉTELEK, NÉPIZENE, TÁNCHÁZ ÉS MULATÁS Április 12, 8:00 PM -Nosztalgia Buli - Radóczy Péter DJ a Magtárban és Baky Józsi lemezbemutatója Wass Albertról - íme az igazság Nem, nem akarok igazságot tenni Wass Alberttel kapcsolatban. A címadás csak egy szerkesztői trükk arra, hogy minél többen elolvassák a cikket. Mert úgy gondolom, mint az újság szerkesztője, ideje, hogy megszólaljak ebben a témában. Hiszen a vitát néhány hete én indítot­tam egy névtelenséget kérő olvasó levelének a publikálásával és talán még ezt megelőzően, hogy'beszámoltam az újságban egy Wass Albert olvasói estről. A szándékom az volt, hogy gondolatokat generáljak, egy közös­ségi vitát gerjesszek a témában, egy beszélgetést, hogy hogyan tudunk megvitatni egy máig lezáratlan, érzékeny ügyet. A szándék megvaló­sult, valóban vita keletkezett. És ahogy lenni szokott, két oldal alakult ki. Vannak, akik csodálják és éltetik Wass Albertet, és vannak, akik elutasítják, sőt megvetik őt. Sok levél érkezik azóta a szerkesztőségbe, igazolva egyik vagy a másik álláspontot, kérve, hogy jelenjen meg a vélemény az újság hasáb­jain. Bevallom, örülök, hogy ennyi gondolatot ébresztett az olvasók­ban Wass Albert irodalmi munkássága és történelmi szerepe. Most vi­szont úgy érzem ezzel elértem a célom. Az újság szerkesztőjeként nem célom, és nem szerepem, hogy beálljak egyik vagy másik táborba. Mégha magánemberként lehet is véleményem, az nem tükröződhet az újságban. Évek óta igyekszem így végezni a munkámat, bízom benne, hogy az olvasóink többsége számára is érződik ez. Volt, aki lemondta az újság előfizetését, mert Wass Albertról nem elítélően írtunk, pedig neki az a véleménye. Sajnos ez az előfizető nem érezte, hogy az újság nem elfogult, csak nyitott. Mi sem bizonyítja jobban ezt, minthogy megjelent a levele. Szerkesztőként azt vallom, az újság szerepe, hogy az olvasóink számára szempontokat adjon egy-egy téma értékeléséhez, minthogy általában az igazság sem csak egy oldalon áll. Legyen lehetőség min­denki számára a döntés joga. Wass Albert kapcsán is a szándékom a vita elindítása és nem vélemények befolyásolása volt. Ha a cikkek megjelenése után az olvasó úgy döntött, hogy utánajár, és megismeri, vagy ha már ismerte, akkor jobban megismeri Wass Albertet, akkor elértem a célom. Hiszen számtalan forrás létezik Wass Albertról, könyvtárakban, interneten. Ha a vita kapcsán néhányan belelapoztak Wass Albert írásaiba vagy utánajártak életútjának és felismerték maguk számára, hogy Wass Albert milyen író, és életútján milyen állomásokon ment keresztül és ez alapján megismerték Wass Albertet, mint embert, már érdemes volt belevágni ebbe a kockázatos témába. Bármilyen is legyen a végén kialakult szubjektív vélemény. Merthogy általában az emberek nem csak jók vagy csak rosszak. És talán az is megtörténhet, hogy valaki, ha előzőleg az egyik tábor tagja volt, átáll a másikba. Ez sem baj, hiszen ki mondhatja, hogy nála van az egyedüli igazság? Bízom benne, hogy ennek kapcsán is sikerült átadnom azt, amit fontosnak tartok, a nyitottságot és az elfogulatlanágot. A vitát én indítottam, és én is szeretném befejezni. Lezárni nem tudom, nem is célom, hiszen az igazságot én sem tudom és nincs is szándékomban kijelenteni. A vita beindult, és ezzel bevallom az én igazságomat, elértem a célom. Szeretném, ha a vita továbbra is fenn­maradna, de már nem az újság hasábjain. Elnézést kérek azoktól, akik véleményüket, álláspontjukat írásban is elküldték az újság számára. Elértük azonban azt a pontot, ahol már az újság terjedelme miatt szelektálnom kellene a beérkező levelek között. Ezt szeretném elkerülni, hiszen ezzel véleményt is nyilvánítanék a témában. Tüdőm, többen fáradságot nem kímélve küldték el a cikküket. Köszönöm, hogy leírták gondolataikat és azt szeretném, ha a beszélge­tés, a korrekt és kultúrált vita továbbra is fennmaradna. t A-l ABLE 2 CARE CAREGIVERS, COMPANIONS, NANNIES, BABYSITTERS, CNAs, HOUSEKEEPERS, CLEANERS, HOUSE/PET SITTERS Önnek/szeretteinek otthonában, kórházban, idősek otthonába! MEGFIZETHETŐ, megbízható, szakmailag felkészült, lojális SEGÍTSÉG - SAJÁT ANYANYELVÉN is. Live-in/ live-out formában, határozott vagy határozatlan időtartamra, akár hétvégeken, ünnepnapokon, stb... VÁLASSZON MINKET! Telefon: 310-926-7343 Email: ildiko@alable2care.com Március 28, 2014

Next

/
Thumbnails
Contents