Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-03-07 / 10. szám
Saturday, March 8. 7 PM Csárdás Restaurant 5820 Melrose Ave., Los Angeles 323-962-6434 Helyfoglalás szükséges! $45+Tax+Tip Gypsy Music Concert at the CSARDAS Price: $45+Tax+Tips További időpontok: Friday, March 7. - 6 PM Fresno CA. 324 E. Shaw Ave. Sunday, March 9. Old World Festival Hall, 7561 Center Ave. #49, Huntington Beach CA. PONGRÁTZ ENTERTAINMENT 13214 S 38TH ST PHOENIX, AZ 85044 TEL/FAX: 480-684-3577 Mobil 480-258-8444 E-mail: atp77@q.com Co-production partner: Studio Production Public Benefit Nonprofit Oriented LLC Március 8. ^ Nemzetközi Nőnap Szeretettel köszöntjük minden kedves Hölgy Eh olvasónkat! rE “Spring Forward, Fall Back” DAYLIGHT SAVING TIME begins at 2 a.m. Sunday! Clocks should be moved ahead one hour. Figyelem! Emlékeztetjük kedves Olvasóinkat, hogy ezen a héten állunk át a NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁSRA! Ne felejtsék el SZOMBAT ESTE egy órával előbbre vinni óráikat! Magyarországon március utolsó vasárnapján állítják át az órákat a nyári időszámításra. Ismét busók járnak Mohácson Díjat kapott az S. Nagy - Csongrádi házaspár Csongrádi Kata és férje, S. Nagy István kapta idén a Börze Award-díjat Budapesten, amellyel a zenei és egyéb kulturális értékek felkutatásában, ápolásában és megőrzésében részt vevő zenészeket, énekeseket és együtteseket díjazzák minden évben. Az elismerést egy megható kis ünnepség keretében vette át a kórházban fekvő S. Nagy István és Csongrádi Kata.- Először adományozták nekünk a díjat, aminek, mondanom sem kell, nagyon-nagyon örülünk- mondta boldogan Csongrádi Kata, miután átvette a kettejük összefonódó kezét ábrázoló alkotást, amely bensőséges kapcsolatukat és legendássá vált közös dalaikat is egyformán jelképezi. A díjátadásra- afféle meglepetés vendégekként - eljött Kata régi általános iskolájából egy kamarakórus, amelynek tagjai elénekelték az Áldj meg engem című dalt, S. Nagy kedvenc imáját, amit anno Kata vitt sikerre, s ami II. János Pál pápa áldásával bekerült a hivatalos egyházi énekek közé is. A művész házaspár idei éve a jubileumokról is szól. Kata ugyanis 40 éve sikeres a színészi-énekesi pályán, míg dalszövegíró férje nemrég töltötte be 80. életévét, blikk.hu A török kiűzése után ferences szerzetesek segítségével költöztek Mohácsra - a továbbra is oszmán uralom alatt álló Balkánról - a horvát etnikumú sokácok. Hozták magukkal kultúrájukat, szokásaikat, amelyek közül a busójárás a legismertebb. Festett fa maszk mögé bújva, birkabőrbe öltözve, derekukon kolomppal, kezükben botot, buzogányt lóbáló férfiak vonultak az utcákon a farsangi időszak végét jelezve. Nem ismerjük a népszokás pontos eredetét, jelentését és célját, de a régi időkben mindenképp többről volt szó, mint a mai köztudatban élő télűzésről - mondta Szojka Emese főmuzeológus, a Néprajzi Múzeum munkatársa. A paraszti világban az ember együtt élt a természet ritmusával, a tél a bezárkózásról, túlélésről szólt. A hosszú tétlenség, a véget nem érő téli esték a világítás nehézségeivel párosulva elragadták az ember fantáziáját. így vált a tél a démonok, a gonosz megjelenésének idejévé, a különböző hiedelmek nyomában pedig a félelem járt. Az emberek ijesztgetésével a busók ezt a kollektív félelmet jeleníthették meg démonjaik szemébe rázva buzogányukat, várva a tavaszt, az újjászületést. Hangoskodva, kolompolva és botot rázva jártak házról házra, ahol különböző tevékenységeket végeztek. Megkocogtatták a sarkokat, a kemencét, hamut szórtak az állatokra, szalmára, küszöbre. Egyfajta gonoszűző, tisztító, termékenységrítus lehetett tehát eredetileg a sokácok szokása, gyökerei minden bizonnyal a kereszténység előtti pogány időkbe nyúlnak. Kevesen tudják, hogy az első busók bizony a frászt hozták a “tisztes magyar polgárokra”. Olyannyira, hogy egyesek egyenesen betiltását követelték. A félelmetes maskarába öltözött férfiakban az álarc nyújtotta “névtelenség” nagyban oldotta a gátlásokat, amit még jobban oldott a városszerte bőségesen fogyasztott bor és pálinka. Feljegyzések szerint gyakran nyúltak a hölgyek szoknyája alá, volt, hogy szalmával kitömött döglött állatokkal csépelték egymást és a jónépet. A verekedések éppúgy hozzátartoztak az eseményhez, mint a rendfenntartó szervek közbelépése, még halálesetről is van tudomásunk. Egyszóval sokszor illetlenül, durván viselkedtek. Mire azonban a társadalom felfigyelt e különös és értékes hagyományra, az kis híján kiveszett. Az első néprajzi leírás 1905-ben született, de ekkor már csak elvétve lehetett igazi busóval találkozni. A két világháború között turisztikai célból, felsőbb városi kezdeményezésre született újjá, azóta fejlődik és új elemekkel gazdagodik a szokás. Ilyen például a tél eltemetése koporsóban, amit a Dunán leúsztatnak, végül máglyára vetnek. Mára a hagyomány fesztiváljellegűvé és sokszínű kulturális rendezvénysorozattá vált, elvesztette eredeti jelentéstartalmát. Létezik viszont a nép ajkán egy másik, krónikákba illő törökűző “eredetmonda”, amit azonban történelmi tények sajnos nem támasztanak alá. A város 1687-es felszabadulásakor ugyanis sokác népesség még nem élt a környéken. E szerint Mohács lakói a török elől a környező mocsárvilágba menekültek. Miközben “hontalanul” tengették életüket a dunai szigetvilágban, a pogány a házaikban uraskodott, javaikat dézsmálta. Egy napon, az esti tábortűznél ősz öreg emelkedett szóra, buzdította a letört embereket, hogy vegyék kezükbe sorsukat. Fából maszkot készítsenek, fessék azt vérrel, ragadjanak fegyvert és űzzék ki a törököt otthonukból. Az emberek így is tettek, félelmetes álarcot öltöttek, majd derekukra kolompot kötve, botokkal, buzogánnyal, kereplővel a kézben egy éjjelen átkeltek a Dunán és irtózatos hangzavart produkálva végigszáguldottak Mohács utcáin. Az álmából riadó török csak egyre gondolhatott: megnyílt a pokol kapuja, számtalan veszett ördög jött el bűnös leikéért. Futott is vitézül, maga mögött hagyta a várost, ami így ismét jogos tulajdonosai kezére került. 2009-től az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára is felkerült a Mohácsi busójárás. hvg.hu Egyetlen alkalommal Los Angelesben csak a Csárdásban “Csak egy kislány van a világon” * Vigadjunk Együtt Énekkel - Zenével - Tánccal a világ körül KELE KRISZTINA ÉNEKMŰVÉSZNŐ Fráter Lóránd énekverseny győztese Érsemjénből (Erdély) Repertoárunkban szerepelnek világslágerek - musicalek magyarnóták - operettek - magyar slágerek Közreműködik a világhírű * RAJKÓ zenekar hat zenésze Kuti Sándor - Vendég Művész (Cimbalom) Danyi Lőrinc - (Zenekar vezető prímás) (TELEFONKÖNYV amhir.com) Március 7,2014
