Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-04-19 / 16. szám
Felső-magyarországi váraink VII. Egykori védelmi rendszerünket követve, most Szádvártól tartok kelet felé egy pár kilométert és beásom magam a Zempléni-hegység útvesztőjébe. Már majdnem elérem az „átkos” határt, amikor Füzér határában egy, a magasban hivalkodó erőd, pipiskedésével vonja magára a figyelmemet. A kis településen, vésett fatáblák mutatják a várhoz való feljutás lehetőségét. Bevallom az 552 méter magasságban ágaskodó várhoz nem oly könnyű a feljutás, bár végig vezetik a jelzések a látogatót. Annak idején alapos gondossággal választották ki számára a terepet. A vulkáni kúp gyakorlatilag csak gyalogosan közelíthető meg, viszont megéri a hosszú sétát és ez egy természetkedvelő várbarátnak már rutin feladat. A vár születésének eredetéről nemigen található adat, de már II. András idejében szerepel róla írás, hiszen a király az időben vásárolta meg az Abák nemzetségének egy jeles előkelőjétől. A tatárjárás alatt mi lett a sorsa, erről megint nem lehet tudni. A következő dokumentumban már IV. Béla uralkodónk, lányának Anna hercegnőnek ajándékozta. Tőle a trónra törő testvére, az első szülött fiú, István foglalta el csapataival. Béla hiába próbálta ostrommal visszaszerezni, a várat védő kapitány sikerrel megvédte azt. Ennek köszönhetően, mikor V. István 1270- ben hivatalosan a trónra lépett, kapitányának ajándékozta az uradalommal egyetemben. Hamarosan kihalt az Árpád-ház, ekkorra már nem a királyok uralkodtak itt sem, mint az ország más helységeiben sem. Zemplént a nagyhatalmú Aba Amadé tartotta rettegésben. Az előző írásaimban már említettem, hogy néki az okozta vesztét, hogy a Kassai szász polgárokkal került összetűzése során azok megölték őt, fiait és a vele tartókat fogságba ejtették. Károly Róbert a következő évben a Rozgonyi csatában legyűrte az ellenállókat és ezzel meg is szűnt az Abák környékbeli ámokfutása. Ez időtől kezdve mindig a regnáló király kegyeltje bírhatta a környéket, mígnem Luxemburgi Zsigmond örök adományként az őt trónra segítő Perényi Miklósnak adományozta. A vár fénykora ezután magasba ívelt. Átépítési, megerősítési munkák vették kezdetüket. A gótikus ablakokkal, tartóoszlopokkal megépített kápolna, ma is ékessége az épületegységnek. A bejáratot tagolttá téve kaputorony létesült, valamint új lakótermek és persze a védelmi célokat szolgáló erősítések is megépültek. 1440-től a magyar főnemesek egy része által megválasztott I. Ulászló lett a király. Habsburg Albert özvegye, Erzsébet nem nyugodván bele, hogy nem az utószülött, V. Lászlóként megkoronázott csecsemő fia örökölhette a trónt, ezért szövetkezett Ciliéivel, Garaival, és a cseh zsoldosvezérrel, Giskrával. A belháborúk folytán ide is eljutottak a fegyver zörejek hangjai. A vár tulajdonosa Perényi János, Erzsébet anyakirályné pártján állott, ezért az Ulászlót támogató Palóczi László megostromolta a várat, amit sikerrel be is vett. Miután a harcoló felek uralkodói szinten egyezséget kötöttek, a vár visszakerült Perényi kézbe. Ismét a figyelem központja lett, Mátyás uralkodásának végén, mikor is Perényi István Rabló lovag szintjére süllyedt, ezért a király elkobozta összes birtokát és várait, majd fiának, Imrének adományozta. A mohácsi vészt követően ismét csak megosztott lett a nemesség, egy részük Habsburg Ferdinándot, más részük Szapolyai Jánost, az erdélyi vajdát szerették volna az ország trónján látni. Akkor a várat tulajdonló Perényi Péter koronaőr, egy időre itt őrizte a koronát. Mivel Szapolyait támogatta, Székesfehérvárra vitette az ereklyét, majd a koronázási ceremónia után visszahozatta Füzér várába. Egy idő után azonban mégis átállt Ferdinánd pártjára és annak koronázási ünnepére neki adta át a koronát. Péter úr hol ide, hol odahúzott. Egy időben hamis pénzt is veretett embereivel a várban. Ferdinánd megunva a hintapolitikát, Törökkel való cimborálás vádjával Bécsújhelyen börtönbe csukatta. Mikor kiszabadult már erősen megromlott az egészségi állapota. Később fiának,' Gábornak megkegyelmezett a Habsburg, és ő visszakapta az egykori vagyoni javakat a várral egyetemben. A török fenyegetettség, és a felgyorsult haditechnika megkövetelte az erődítmény korszerűsítését, ezért ismét átszabásra került. A kaputorony elé egy olasztípusú bástyát építettek, a déli fal ágyúállásokat és lőréseket kapott. A délnyugati hegyoldalon egy ágyúterasz létesült, amiről tűz alá vehették az esetleges betolakodni szándékozókat. Miután Perényi Gábor elhalálozott, örököse nem lévén, minden birtok visszaszállt királyi tulajdonba. A kamara döntésének értelmében eladták Báthori Miklósnak, aki későbben unokahúgának Báthori Erzsébetnek ajándékozta. Miután a hírhedt „fekete bég” azaz a törökverő Nádasdi Ferenc felesége lett, a Báthori vagyon jó része a Nádasdi birtokokat gyarapította. Miután Erzsébet özvegyen maradt, megvádolták különféle leány gyilkosságokkal, kínzásokkal, az elméjében megzavarodott úrnőt. Halála után a Nádasdi utódok rendelkeztek a füzéri birtokokkal. Ezekben az időkben még teljes jólfésült várként tartották számon. A Habsburg elleni lázadások sem viselték meg, hiszen Bocskainak és Bethlen fejedelemnek is „sarkig tárták” kapuit. A Nádasdiak birtokai jórészt a Dunántúlon voltak ezért Füzért mindig bérbe adták. Miután Nádasdi Ferenc és a bérlő Bónis Ferenc is részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ami a magyar függetlenség kivívására irányult, a császár mindkét urat lefejeztette, és a vagyonukat elkobozta. így Füzér vára és a hozzátartozó birtokrendszer, császári kézre került. Kis- létszámú őrsége, a Thököly Imre által vezetett kuruc seregek megérkezése előtt, a kassai generális parancsára felgyújtotta az összes épületet. Az üszkös falakat ettől kezdve az enyészet rágta, és a természet vette birtokába. A környék lakói, értékeket remélve bontásba fogtak, elkezdték elhordani értékesebb faragott köveit, és a valamire használható egyéb elemeit. Az 1930-as években, a Károlyi család a saját költségen végeztetett kisebb felújítási munkálatokat. Ezt követően 1990-től folyamatosan végeznek a várban régészeti feltárásokat, még napjainkban is. Erről én is meggyőződhettem személyesen, hiszen közvetlen a vár alatti térségben nagy meglepetésemre, az egyik kutató árok mélyén régi ismerőst véltem felfedezni. A Miskolci Herman Ottó Múzeum, fiatal régésze Gál-Maklár Viktor megszállottan tevékenykedett. Miután ráköszöntem egy pár percre félbeszakítva a munkálatokat, párbeszédbe fogtunk, mikor is tudomásomra hozta, hogy az idén nyert pályázati pénzekből, milyen munkákat tudtak elvégezni, ami nagyban hozzájárult a vár jelenlegi állapotához. Továbbá ecsetelte, hogy fent a várban is találkozhatok ismerősökkel, akik a kőműves munkálatokban serénykednek. Ezzel a beszélgetéssel kis pihenőhöz is jutottam és megpihenve vágtam neki a végső, tüdőt, szívet nem kímélő útnak. A vulkáni kúp tetejére épült várhoz, előbb falépcsőkön, majd fényesre kitaposott, szinte csiszolt bazalt köveken vezet az út. A várkapu előtt szintén falépcsőn juthatok fel a Kaputorony boltíves bejáratához. A monstrum falazatok alatt áthaladva, máris a várudvaron élvezhetem a verőfényes napsütést, és csodálhatom az újjáépített egykori termeket. Az igazsághoz hozzátartozik, még vannak bizonyos simítgatási tennivalók, de az egykori gazdasági épületek, mint kamra, konyha, őrök lakosztálya és egyéb lakótermek mely szerves egységet alkotnak a jobboldali várfalmentén, azok mind, szinte 90% -os készültségi fokon várják a látogatót. Tovább bámészkodva ismét ismerősöket találok, hiszen a nyári Szádvári feltárási munkákban részt vevő egykori bányászok, mint kőművesek, itt is kiveszik részüket a munkálatokból, Igaz kényszerűségből, hiszen a visszamenőleges hatállyal módosított nyugdíjtörvény, még munkára kötelezi őket. Az egészségi állapotuk, viszont már nem teszi lehetővé számukra, hogy továbbra is vájárként tevékenykedjenek, valamelyik még működő környékbeli bányában. Miután velük is váltottam némi eszmecserét, folytatom tovább a nézelődést. Áhítattal szemlélem a gótikus ablakaival büszkélkedő, egykoron díszes köntösbe öltöztetett kápolnatornyot, majd sorban az egyéb látnivalót. Szemrevaló a lőrések előtt kialakított ágyúállások és előttük a kis tömzsi, de bizonyára nagy tűzerőt képviselő tarackok. Mindeközben csodálom a szépséges panorámát. Végül felkaptatok a kaputoronyba, ahonnan körbe hordozhatom tekintetem a festőién szép zempléni hegyeket díszítő erdőkön. A völgyekben és dombos lankákon kialakított mezőgazdaságba vont megművelhető területek szintén szemrevaló látványt nyújtanak és ez mind a környéken lakók szorgos keze munkáját dicséri. Nem túlzás azt állítanom, hogy festővászonra kívánkozik mind-mind e gyönyörűség. A látványt magamba zárva búcsúzom a vártól, a szorgalmas építőktől és a vár aljában, szintén elköszönök a fiatal régésztől, a mielőbbi viszontlátás reményében, hiszen a nyári szádvári vármentő héten ismét az ő vezetésével fogjuk keresni, kutatni a fölben rejtőző múltai Albert Ferenc Füzér vára, a településről nézve Füzér várának újáépített kaputornya és egyéb konzervált falai Várfal lőrésekkel és a kápolnatoronnyal Várkapu bentről, a torony alatti térben ANGYALFl RENT- A-CAR AUTÓBÉRLÉS MAGYARORSZÁGON A. Suzuki Swift 1.0 manual 150 usd/hét B. Fiat Punto 1.2, Opel Corsa 1.2, Suzuki Swift II 1.3 manual, air.c 190 usd/hét C. Suzuki SX4 1.5 manual, air.c 220 usd/hét D. Opel Astra 1.4 manual, air.c 250 usd/hét E. Honda City 1.5, Chevrolet Aveo 1.6 automatic, air.c 270 usd/hét Korlátlan km használattal, biztosítással és adóval. Repülőtéri átadással és átvétellel Bécsben is (plusz költség). Toll free: 1-888-532-0168 Tel.: 011-36-30-934-2351, Tel./fax.: 011-36-25-411-321 Email: info@angyaliirentacar.com Web: www.angyalfirentacar.com Április 19, 2013
