Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-10-18 / 40. szám
KÖZÉLET Magyar vagyok, nem turista... Ezzel a felirattal a pólóján találkozhattunk azzal az erdélyi fiatal emberrel, aki a 2004. december 5-i népszavazás elutasító eredményével kapcsolatban így fejezte ki véleményét. Könnyű lett volna rábólintani arra, hogy persze, legyen magyar mindenki, aki magát annak tartja. Amikor azonban a magyar szavazó eltűnődött, hogy mit jelent a „kedvezményes” állampolgárság a jogok és kötelességek szempontjából, a kérdés már nem tűnt annyira egyértelműnek számára. 2010-ben az Országgyűlés első döntései között szerepelt az állampolgársági törvény kiterjesztése a határon túli magyarokra. De tisztáztuk-e azóta, hogy állampolgár legyen-e minden magyar, illetve, hogy minden magyar állampolgárt magyarnak kell-e tekinteni? Tudjuk-e az előbbiekben felvetett kérdésekre a választ, például, hogy a környező országokban lakók magyar állampolgársága az otthonmaradást, vagy az elvándorlást segíti-e? Minden állampolgári jog és kötelesség egyformán érinti-e a Magyarországon és az országon kívül lakókat? Kétségtelen, hogy a mostani Országgyűlés határozott választ adott az állampolgárság megszerzésének érzelmeket kielégítő kérdésére, de nem készített olyan hatástanulmányt, amely a jövőbeni eredményre mutatna. Próbáljunk tehát elgondolkodni ezen a Magyarországon kívül élő magyarok szemszögéből. Elmondhatjuk, hogy örülünk amikor a magyar kormány végre tett egy határozott lépést az elszakadt országrészek magyarságának felkarolásáért. Elválasztotta az állampolgárságot a területi kérdéstől. Viszont fennáll az a veszély, hogy a magyar útlevél megadásával a kisebbségi területekről még nagyobb elvándorlás indulhat meg, nem csak Magyarországra, hanem azt csak átutazóan érintve az EU országok felé. Ez pedig súlyos vesztesége lenne a magyarságnak. A rendelkezésemre álló adatok szerint 2011. január 1. óta az egyszerűsített honosítási eljárás keretében 420 ezren kérelmezték és 2013. április 3-ig 341 447-en tették le az állampolgársági esküt. Ezek a személyek mintegy 98 országból jelentkeztek. Míg legtöbb országból csak néhány kérvényezőt regisztráltak, nagyszámú volt a honosítást kérők száma a környező országokból. Romániából 283 866, Szerbiából 76 652, Ukrajnából 50 658. Figyelemreméltó ezzel szemben, hogy a szomszédos Horvátországból (1289), Szlovákiából (1515) és Szlovéniából (144) milyen kevesen éltek a magyar állampolgárság lehetőségével eddig. Még jelentősebb az, hogy a nagy magyar emigráció két tengerentúli államában nem aratott átütő sikert a magyar állampolgárság ajánlata. Az Egyesült Államokban 1013, Kanadában csak 787 volt az esküt tevők száma. A tapasztalat szerint ezeknek a nagyobb része erdélyi menekült, akik boldogan váltották át a román útlevelüket magyarra. A számok azt sugallják, hogy a magyar útlevélnek a legnagyobb vonzóereje azokban az országokban van, ahol az ottani útlevelükkel nem nyernek vízum nélküli bejutást az EU országokba, a magyarral azonban igen. Ez azt a gyanút kelti, hogy számukra az Egyesült Európa nagyobb vonzást jelent, mint Magyarország. Ami az amerikai magyarokat illeti, minden kivándorló (bevándorló) csoportnak más (yolt) a hozzáállása a magyar állampolgársághoz. Az I. Világháború előtt érkezettek munkát kerestek, hogy majd összegyűjtött pénzükön otthon jobb megélhetést teremtsenek maguknak és családjuknak. Ezek egy része még a háború kitörése előtt haza is ment, nagyobb részük azonban itt rekedt és kénytelen volt hosszú távra berendezve megteremteni az itteni „Magyar Amerikát”. Nyilvánvalóan ezeknek már csak a leszármazottai élnek itt. Úgyszólván egyikük sem tud magyarul, így még ha akarna is, nem felelne meg a magyar állampolgársági követelményeknek. Fel-fel vetődik előttük egy-egy magyar szó, amit a nagymamától hallottak. Emlékeznek a fakanálra, kérdezik: „Milyen leves a nyakleves?” Angol nyelven ápolják a még megmaradt (kevesebb mint fele az eredeti alapításnak) magyar templomokat és azt a néhány magyar házat, amely még az eredeti alapítók leszármazottainak a kezében van. Azt várni, hogy az immár negyedik generáció tagjai magyar állampolgárságban lennének érdekelve, hiú ábránd. Nagyon meg lehetünk elégedve, ha érdeklődésük a magyar kultúra iránt megmarad. Itt valóban csak „Szívében él a nemzet”. Az amerikai magyar szervezetek célja, hogy ezt a szívbeli kötődést megőrizze. A II. Világháború utáni és az 56-os emigráció elsősorban politikai indíttatással érkezett. Ez magyarázza az akkori Magyarországhoz való viszonyukat. Első és legfontosabb törekvésük az amerikai állampolgárság elnyerése volt, mert amíg azt nem kapták meg „hontalannak” számítottak. Magyar állampolgárságukat nem veszítették el, de annak előnyét nem élvezhették, bizonyítékával nem rendelkeztek, például magyar útlevelet nem kaphattak. Az amerikai állampolgársági eskü a 80-as évekig igen szigorúan megkövetelte a minden más államtól való elszakadást, a hűséget kizárólagosan az Egyesült Államok iránt fenntartva. Ez ki nem mondottan, gyakorlatilag a kettős állampolgárság elvetését jelentette, különösen kiemelve, hogy szavazni és katonáskodni más államban az amerikai állampolgárság elvesztését jelentheti. Végül itt is, mint sok esetben, a bíróság határozata tisztázta a kérdést. John Rutledge főbíró szerint: „ Egy személy ugyanakkor két, vagy több állam polgára is lehet, de az Egyesült Államok megköveteli, hogy az állampolgárságra jelentkező esküjével feladjon minden előző hűséget és lojalitást más államokhoz.” Nem volt nehéz ezt a követelményt betartani azoknak, akikhez Magyarország ellenségesen viszonylott, mint „disszidens , fasiszta, vagy ellenforradalmi elemekhez”. Amire aztán a helyzet Magyarországon enyhült, különösen a rendszer megváltozása után, már fenntartás nélkül lehetett kapcsolatot tartani az „otthonnal”, az évtizedekkel azelőtti eskü feledésbe merült és többen, de nem tömegesen, jelentkeztek az amerikai magyarok, hogy állampolgárságukat igazolva kiváltsák a magyar útlevelet, sok esetben gyermekeiknek és unokájuknak is. Ámerika pedig a „benign neglegt” - jóindulatú feledékenység - hozzáállással kezeli a kérdést, hogy az amerikai állampolgárrá lett személy valóban feladott-e „minden előző hűséget és lojalitást” egy másik államhoz. Az állampolgárság nemcsak státust, hanem egy ideát is jelent. Kifejezi a szülőföldhöz, vagy az ősök földjéhez való kötődést. A régen itt élő, amerikai állampolgársággal rendelkezőnek nem sok gyakorlati előnyt jelent ha magyar útlevele is van. Viszont lelkileg ébren tartja magyarságát, esetleg azzal járhatja Európa országait. Nyilván ez magyarázza azt, hogy aránylag kevesen élnek most a magyar állampolgárság felvételével. Nem így van azonban azok esetében, akik a környező országokból jöttek Amerikába. Ők egész életükben arra vágytak, hogy ne románok, vagy ukránok, hanem magyarok lehessenek. Ez végre megadatott számukra. A kérdés az, hogyan fognak ezzel a lehetőséggel élni. Van még egy magyar csoport Amerikában, amelyről érdemes szót ejteni. Ezek a mostanság érkezettek, akik jó része a látogató vízum lejárta után illegálisan maradt itt. Bár nincs erről nyilvántartás, de tapasztalat alapján igen jelentős számról, az 56-os emigrációnál többről van szó. Kijönnek azzal a szándékkal, hogy időlegesen, esetleg véglegesen itt maradva pénzt gyűjtsenek. Viszont vízumuk lejárta után illegalitásban, az esetleges kitoloncolás veszélye van a fejük felett. Akik munka alapon letelepedésért folyamodnak, azoktól azt követelik, hogy minimálisan 85 ezer dolláros évi jövedelmet mutassanak fel. Annak ellenére, hogy az itt maradók jó része egyetemet végzett diplomás, ilyen állást nem könnyű szerezni. Legtöbben baby-sitter, takarító, pincér, időst gondozó és hasonló munkakörben dolgoznak. Sok tragikus esettel találkozik az ember. Aki egyszer elhagyja Amerikát, többé nem jöhet vissza. Ezért nem mer hazamenni édesanyja temetésére. Ha visszamegy, itt született amerikai állampolgár gyermekét vigye el egy annak számára idegen országba? Ezek magyar állampolgársága nem kérdés, hiszen eleve azok és magyar útlevéllel érkeztek. Az esetleges szavazás a magyar választásokon viszont már egy más probléma. Érthető, ha minden hivatalos tevékenység félelmet kelt bennük. Nem fog-e az még több komplikációt okozni, ha a figyelem rájuk irányul? Mindannyi nehezen megoldható probléma, megválaszolatlan kérdés. Az amerikai magyarok között végzett informális felmérésem számos problémát vetett fel az állampolgárság megszerzésével kapcsolatban. Míg a helyi külképviseleti tisztviselők mindent igyekeznek megtenni a jelentkezők érdekében, az otthoni hivatalok érthetetlen követelményekkel állnak elő. Akinek a szülője 1919. előtt olyan helyen született, amit azután elcsatoltak, annak a honosítását úgy kezelik, mint idegen országbeli személyét. Ugyanez történik annál, aki Észak-Erdélyben született az 1941-45-ös években, amikor az Magyarországhoz tartozott. Őt román illetőségűnek tekintik. Hasonló problémák aztán keserű szájízt hagynak maguk után. A felmérésen megkeresettek jó része, itt az amerikai magyar életben aktívan szereplő személyekről beszélünk, nem kívánja a magyar állampolgárságot és útlevelet megkapni, elégnek tartja, hogy amerikaiként járja a világot, Magyarországot is beleértve. Akik viszont élnek a magyar állampolgársággal és van magyar útlevelük, az esetek többségében nem tekintik helyesnek, hogy a magyarországi szavazásban részt vegyenek. „Ha magyar állampolgár vagyok kötelességemnek érzem, hogy szavazással kifejezzem odatartozásomat” - mondja az egyik. „Nem tartom méltányosnak, hogy a más bőrére menő döntésben vegyek részt” - válaszol a másik. Ezzel kapcsolatos jellemző véleményt olvashattunk például az Új Zéland-i Szabó Klárától (Claire), iség Los Angelesben tel: (818)782-2987 Figyelem, uj lehet Valley-i képviselet. BUDAPEST - HUNG ARY 2000 Szentendre, Rózsa u. 8. raktárvezető: +36 (30) 984-9283, mz01@usabolt .hu irodavezető: +36 (70) 932-1609, office(@usabolt.hu GARDENA-LOS ANGELES Telefon: (310) 516-8959, (805) 527-4006 Fax: (805) 579-9611 550 W 135th Street, Gardena, CA 90248 Email Los Angelesben: interexinc@aol.com, perehazy.miklos@gmail.com LOS ANGELES - PHOENIX - CHICAGO - MIAMI - NEW YORK - BUDAPEST KONTÉNERSZAiLÍTÁS - NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁS - TENGERI FUVAROZÁS - TEHERSZÁLLÍTÁS Szállítás Los Angeles - Budapest - Los Angeles között Zárt konténerben, vagy fedélzeten autóját, hajóját, ingóságait és bármilyen méretű csomagjait a legkedvezőbb áron Szállítjuk! Csomagolást vállaltam; 23 éve az Önök szolgálatában! HÁZHOZSZÁLLÍTÁS ÉS FELVÉTEL * HAZATELEPÜLÉS VÁMÜGYINTÉZÉS * DMV ÜGYINTÉZÉS INTEREX EXPORT - IMPORT, INC. Call Toll-Free: 1-800-6-INTEREX (1-800-646-8373) slkornyek.szabadsagharcos.org/interex.html, www.interex 1 .com, www.interexshipping.hu és .com LAW OFFICES OF ADRIEN MEDVEI www.medveilaw.com * (213) 984-4013 * Zöldkártya * Vízumok * DUI / Ittas vezetés * Bérkövetelés * Munkaügyi kártérítés * Csődeljárás * Rokkantság / Disability * SSI * Gyermektartás * Válóper * Személyi Sérülés * És más ügyvédi szolgáltatások... BEVÁNDORLÁS - BŰNÜGYI VÉDELEM - LESZÁZALÉKOLÁS MUNKAJOG-VÁLÁS -BALESETEK TÖBB, MINT 15 ÉVE SIKERESEN KÉPVISELJÜK MAGYAR ÜGYFELEINKET! Hitelkártyát elfogadunk - Áltörlesztési terveink vannak 3055 Wilshire Blvd. Suite #900, Los Angeles, CA 90010 Tom Herskovits, Broker Thomas Herskovits Insurance Agency • Auto (Liability + Comp + Coll.) • Home • Health • Life Ha velem beszélsz, ne gondolj biztosításra, de ha biztosításra gondolsz, beszélj velem! 14640 Victory Blvd., Suite 217, Van Nuys, CA 91411 Telefon: (818) 782-7466 * Fax: (818) 782-7480 E-mail: belze2@aol.com Website: www.theinsurancedudes.com aki azzal került az újságok híreibe, hogy megválasztották az ottani parlament képviselőjének. A Harvard Egyetemet végzett fiatal jogász apja 56-ban 17 éves korában hagyta el Magyarországot és gyermekeit soha nem tanította meg magyarul. Klára viszont 20 évesen visszament az óhazába, 5 évig ott angolt tanított, megtanult magyarul, felvette a magyar állampolgárságot és elhatározta, hogy gyermekeit is magyarnak fogja nevelni. A szavazással kapcsolatban viszont azt nyilatkozta, hogy „Szerintem, nekem, aki nem viselem a következményeket, nincs jogom beleszólni ilyesmibe”. Hasonlóan fogalmazott egy 56-os magyar közéletben aktív résztvevő: „Nem találom helyén valónak, hogy amerikai életemben olyan dolgokról szavazzak, amelyek az otthoni életet érintik, mint például az orvosi ellátás, nyugdíj, egyetemi ingyenes oktatás, 4-es Metró befejezése és sok más”. Jóllehet, a külföldiek szavazása feltehetően nem fog ilyen részlet kérdésekkel foglalkozni, a pártok állásfoglalását mégis befolyásolhatják az egyéni szavazók. Másik kérdés, hogy mire szavaznak majd a külföldiek. Van aki megfelelőnek tartja a pártokra való szavazást, mások viszont a külföldiek saját képviseletét szeretnék küldeni a parlamentbe. A kormány és a külképviseletek igyekeznek egyre hatásosabb kapcsolatot létesítve bevonni a külföldön élő magyarokat az ország vonzáskörébe. Elmondhatjuk, hogy az amerikai és nyugati országokban élő magyarok is egyre jobban érdeklődnek szülő- vagy szüleik hazájának helyzete és problémái iránt. Többségükben azonban nincsenek meggyőződve arról, hogy joguk és lehetőségük van annak a sorsába, dolgaiba hatásosan beavatkozni. Meglátjuk majd, milyen eredménnyel jár hosszú távon a mostani állampolgársági törvény gyakorlata. Papp László, New Canaan, Connecticut (USA) (a Hitel című folyóiratban megjelent cikk rövidített változata) Október 18,2013
