Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-10-04 / 38. szám
800 éve gyilkolták meg a Bánk bán hősnőjét 800 éve, 1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben gyilkolták meg Gertrúd királynét, II. András feleségét, akinek végső nyughelye Pilisszentkereszten található. Gertrudis a magyar irodalom egyik leggonoszabb hőse, a Bánk bán kulcsfigurája. 1213. szeptember 28-án pompás ünnepségekre készülődtek a pilisi erdőben. Az ország királynéja, a meráni származású Gertrudis VI. Lipót ausztriai herceget látta vendégül. A királyné távol volt a jól őrzött királyi vártól, férje, II. András pedig sokadik Halics (Galícia) elleni hadjáratára indult éppen, így minden feltétel kedvező volt ahhoz, hogy a rendkívül népszerűtlen királyné ellen összeesküvést szövögető magyar urak akcióba lendüljenek. A merénylet végrehajtásának pontos részletei nem ismertek: a királynét vagy megfojtották a hálószobájában, vagy kardélre hányták a sátrában. Valódi mészárlást rendeztek: a királynén kívül kíséretének sok tagja meghalt, Lipót herceg és Gertrudis testvérei pedig csak nagy nehézségek árán tudtak elmenekülni. A királyné gyilkosának személyét Bánk bánnal azonosítja a történelmi emlékezet, noha egyértelmű bizonyíték erre nincsen. II. András király a merénylet és szeretett felesége halálának hírére visszafordult, és törvényt ült az összeesküvők fölött. Szokatlanul enyhe ítélet született: egyedül a kulcsszerepet játszó Péter ispánt - Katona drámájában Petur bánt - húzatta karóba a király, a többiek kegyelmet nyertek, Bánk bán például később is fontos szerepet játszott András udvarában. A király enyhe ítélete jelzi a merénylet körülményeit és okait, ami vélhetően nem Bánk bán - ekkor már a valóságban idős - feleségének meggyalázása volt, hanem az összeesküvők elégedetlensége II. András király és felesége tevékenységével. I. András 1205-ben lépett ősei trónjára, noha apjának, a kiváló III. Bélának csupán kisebbik fia volt. Bátyja, Imre uralkodása alatt András többször megpróbálta letaszítani testvérét a trónról, ám kísérletei sikertelenek voltak, így a koronát végül csak Imre és gyermek fia, III. László halála után kaparinthatta meg. Uralkodását első feleségével, Gertrudisszal az oldalán kezdte meg. A királynéval még herceg korában, 1203 körül kötött házasságot. Gertrudis a Meránia - vagyis az Adriai-tenger keleti partvidékén, a mai Isztria és a Kvarner-öböl vidékén elterülő terület - fölött uralkodó németajkú családból származott. A királyné öt gyereket szült Andrásnak: három fiút, köztük a későbbi IV. Bélát, valamint két lányt. Katona József: Bánk bán „A Nemzeti színház eredeti dráma nélkül alig elképzelhető. Eredeti dráma nélkül a színház félig bitorolja, vagy legalább előlegezi a nemzeti nevet; test, mely idegen lélektűl mozgatik, álarc, mely megett valódi képet hiány keresünk”- írta Vörösmarty. Erre az igényre született válaszul Döbrentei Gábor lapjában, a kolozsvári Erdélyi Múzeumban közölt drámaíró pályázat is 1814-ben. A kiírás szerint két pályaművet jutalmazták, az elsőt hétszáz, a másodikat háromszáz forinttal. A pályázatot, mivel többen kérték a határidő meghosszabbítását, csak 1817 elején zárták le. Az eredményt Döbrentei 1818-ban tette közzé, viszont a bírálók abszolút értékű művet nem találtak. Az irodalomtörténetben máig is felderítetlen az a feltűnő részvétlenség és közöny, mellyel az azóta a magyar drámatörténet egyik legjobbjának tartott mű találkozott. Katona József ugyan felhasználta a történelmi krónikákat (melyek közül egyedül a XVIII. századi Pray-kódex állítja, hogy Gertrúd nem bűnös, hanem politikai összeesküvés áldozata lett, ráadásul öccse is ártatlan), de a Katona-mű fikció, számos helyen eltér a valóságtól. Az író forrásai nem egyeztek abban, hogy a királyné négy öccse közül melyik volt a csábító. Valószínűleg nem Ottó, hanem Berchtold, a kalocsai érsek csábította el Melindát, de Katona azért változtatta ezt meg, mert ha így szerepelt volna drámájában, a cenzúra egyházellenesség miatt azonnal betiltotta volna. Az sem biztos, hogy Bánk ölte meg a királynét, valójában csak annyit tudni, hogy Peturék közül került ki a tettes. A drámában számos csak a fikcióban létező szereplő is van, mint Tiborc vagy Biberach. Bánk pedig nem is volt bán, legalábbis a gyilkosság idején már négy éve visszaadta ezt a címet, vagy leváltották. Nádor és főispán volt, ám ezek nem alliterálnak olyan szépen. A dráma végleges változata 1819 májusára készült el, ősszel pedig a pesti színház be is mutatta volna. A cenzúra azonban megakadályozta a bemutatást, csak a kiadáshoz járult hozzá. Katona Kecskemét városa 100 forintos támogatásával 1821- ben a Trattner Károly pesti nyomdájában végül kinyomatta a Bánk bánt, ám a kiadás is visszhang nélkül maradt az író életében. 1833. február 15-én, Kassán mutatták be először színpadon a Bánk bánt, Katona halála után három évvel. 1934-ben pedig a sors kegyetlensége folytán viszonzatlan szerelme, Széppataki Róza kapta Melinda szerepét. Az első budai Bánk bánt Széchenyi István is látta és veszedelmesnek minősítette. A forradalom és szabadságharc leverése után a drámát betiltották, 1958-ban állíthatták csak újra színpadra, csonkán. 1861-ben Erkel Ferenc dolgozta fel operává Egressy Béni szövegkönyve alapján. Később, 1928-ban Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója szerette volna átdolgozni a Bánk bánt az előadás 1930-as centenáriumára. A Bánk bán nem az első mű, amely feldolgozta Gertrúd királyné meggyilkolásának történetét. II. András feleségének meggyilkolását Mátyás király történetírója, Bonfini is megírta, őt fordította magyarra Heltai Gáspár. Bonfini révén Európa egyik vándortémájává vált a történet, 1561- ben a nürbergi Hans Sachs írt drámát belőle, majd a magyar Valkai András históriás éneket szerzett. A XVIII. században az angol Lillo drámát, majd három német szerző, Müller, Nicolay és Albrecht regényt, balladát, ill. drámai költeményt írt Bánk bánról. D’Ussieux Décaméronjában szerepel róla egy novella. Egy soproni diák pedig Schillernek ajánlotta Bánk történetét tragédia-témául. Katona művével egy időben szintén több feldolgozás született: itthon Kisfaludy Sándor, Horváth József Elek és Boér Sándor, a határon túl a legnagyobb osztrák drámaíró, Grillparzer írt Bánk bánról drámát. origo.hu konyves.blog.hu ELEKTRONIKUS KÉZBESÍTÉS A nyomtatott kiadás előfizetői számára az újság elektronikus kézbesítése ingyenesen igényelhető. További információ az amhir.com oldalon A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Október 12. 20 óra - Peet Project pop, fűnk & jazz koncert Október 18. 20 óra - Atilla Fiai Társulat Kalapács és az Akusztika koncertje Október 20. 17 óra - Mahó Andrea és Pankotay Péter zenés estje Állandó programjaink: Minden pénteken KLUBNAP filmvetítés és táncest este 8-tól! Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! Magyarországon készül György herceg bölcsője „A magyar roma művészt egy álom késztette, hogy megépítse György herceg bölcsőjét - írja a Las Vegas Sun Rostás Árpádról, aki Vilmos herceg és Katalin gyermekét ajándékozta meg alkotásával. A Las Vegas Sun kiemeli; Rostás Árpád Versailles-ban és a Vatikánban is dolgozott már restaurátorként, a bölcsőt pedig akkor kezdte kifaragni, amikor Jézus és Szűz Mária megjelent neki álmában. A bölcsőt nemrég fel is szentelték, a most három hónapos kis hercegnek októberben készülnek odaadni. Rostás állami gondozásban töltött gyerekkora óta rajong a régi bútorok és a fából készült tárgyak iránt, így lett vándorasztalos és restaurátor. Többek között az Országház üléstermének faburkolata, XIV. Lajos bútorai és parkettája, valamint a Louvre ablakai őrzik munkája nyomát. A Munkáival a Magyar Örökség díjat is elnyerte, de a Prima Primissima-jelölést visszamondta egy rasszista megjegyzés miatt. MTI Elbúcsúzott a Vidám Park Hétfőn este hét órakor zárta be kapuit végleg a budapesti Vidám Park. A területet kedden, október elsején veszi át hivatalosan a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely családi szórakoztatóparkot alakít majd ki a mostani vidámpark helyén. A szóvivő közölte: nagyon jól sikerült az utolsó hétvége, ahogyan egész szeptemberben szinte rekordszámú látogatottsága volt a parknak, így méltó módon tudták elbúcsúztatni a 175 éves intézményt. Mint elmondta, inkább nosztalgikus, mint szomorú hangulat uralkodik jelenleg a dolgozók és a látogatók körében, hiszen a területet öröklő állatkert számos műemléki játékot megtart, és az ígéretek szerint üzemeltetni is fog majd, így valamennyire megmarad a terület vidámparki jellege. Október elseje után elkezdődnek a munkálatok és bár az előzetes tervek szerint csak 2017-ben fejeződik be a teljes átalakítás, néhány létesítmény már 2014 tavaszától látogatható lesz. Ezek közé tartozik az állatsimogatót is magában foglaló gyermekrész, a honfoglaló magyarok állatait bemutató terület, valamint a tervezett mesepark, amely néhány hagyományos, de “szelíd” vidámparki elemet is magában foglal majd - közölte korábban, a fejlesztésekkel kapcsolatban Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója. Eredeti helyén marad az Europa Nostra-díjas lovas körhinta, a hullámvasút, a barlangvasút, valamint a szintén védettséget élvező céllövölde hátsó falrésze és a dodzsem tetőszerkezete is. MTI Október 4, 2013
