Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-09-13 / 35. szám
Zsigmond Enikő: A Szent Anna-tó „Nem messze Bálványosvártól magas bércek között van egy kerek tó. A tuhudunok ívidő tavának hívták azt, az új vallás követői Szent Anna-tavának nevezik”. (Jókai Mór: Bálványosvár) Nem csak Jókait bűvölte el, hanem mindenkit, aki vette magának a fáradtságot és eljött ide, megismerkedni vele. Magam is egy életre beleszerettem. Nevét csupa nagybetűvel kéne írni, így: A TO! Mint Lamartine versének címét, hiszen nekünk székelyeknek és magyaroknak határokon innen és túl, a tavak mintapéldányát szimbolizálja. Láttam más krátertavakat is Európa arcán, de egyik sincs ilyen magasztos, lírai és bájos mint a mi Szt. Anna-tavunk. Európa természeti kincseinek tárházában a legismertebbek közé tartozik. Szépsége egyedülálló, tudományos értéke felbecsülhetetlen, turisztikai jelentősége meghatározza a Székelyföld idegenforgalmát. A Szt. Anna-tó Közép-Európa egyetlen épen maradt vulkáni építménye. Már az alakja sem hétköznapi. Óriási festőpalettához, vagy egy hatalmas körtéhez hasonlít. Szelvénye aszimmetrikus tölcsér. Születése az Erdélyimedence belső peremén kialakult vulkáni hegylánc létrejöttéhez kapcsolódik, amely az Avastól a Hargitával bezárólag, mintegy 250 km hosszúságban keretezi szűkebb hazánkat, Erdélyt. Európa leghosszabb vulkáni övezetének kialakulása a Pannon-kislemez és a Moldvai-Permi-kéreglemez ütközésével függ össze, részeként az egész Kárpátkoszorút kiemelő hegyképződési folyamatnak, amely már a felső kréta korban elkezdődött, jóval megelőzve a kárpáti vulkánosság kezdetét. A félköríves hegyvonulat legfiatalabb részét a Csomád-Büdös hegycsoport képezi, amely egy, a Dél Hargitára merőleges, Ny-K irányú törésvonal mentén képződött, átlépve az Olt fő választóvonalán, mintegy betörve a krétakori homokkő övezet (flis) felségterületére. A keleti Kárpátok belső, vulkáni íve nem egyik napról a másikra alakult ki. Hosszú, időszakos, meg-megismétlődő kitörések eredménye, a közép miocéntől a holocénig, időben kb. 45 miliő évtől 29 ezer évig. A legújabb kutatások szerint, amelyeket a kráter külső, még részben meglévő iszapáradattal borított részein begyűjtött, leiszapolt rönk és famaradványok C-14-es vizsgálata igazol, a Szt. Anna-tó krátere 29000 évvel ezelőtt „dolgozott” utoljára. A tavaly nyáron végzett víz alatti radar kutatások meglepő újdonsággal szolgáltak. Lépésről lépésre letapogatták a tó fenekét, ahol az eddig ismert egyetlen kürtő helyett kettőt mutattak egymás mellett a mérések a vulkáni tölcsér délkeleti részén. Ezek hát a Szt. Anna-tó „furulyái”, amelyekkel félelmetes szimfóniáját hallatta, elriasztva a környékről állatot és ősembert egyaránt, hiszen 29000 éve élhetett már a környéken emberféle is! Tengerszint feletti magassága már nem 950 m, mint ahogy a régi turistakalauzok írják. Az újabb mérések eredménye 946 m, bár ez az adat sem tekinthető állandónak, a csapadék mennyisége szerint változik. Minden oldalról meredek kráterfalak veszik körül, amelyeknek kiemelkedő csúcsai: a Nagy Csornád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca (1174 m) vagy a Tó-Bérce (1125 m) csendesen figyelik tiszta tükrében a múló időt, és őrködnek fölötte születése óta. A tónak nincs forrása. A légköri csapadék gyűl össze a jókora tölcsér alján, hogy aztán apró források alakjában övszerűen bukkanjon elő a déli kráterfal (DöngŐ) oldalán. Vize még mindig vetekszik a desztillált víz tisztaságával, ami nem csoda, hiszen fertőzött források, piszkos szennyvízcsatornák nem ömlenek bele. Víztartalma: 786000 m3, hoszszabbik tengelye: 620 m, kisebbik tengelye: 465 m. Mélysége 1867-ben 12 m, 1907-ben 8,5 m, 1972-ben 7,2 m, 1999-ben és 2010-ben: 6,1 m. Mélységének változása a tó lassú feltöltődésére utal, ami természetes folyamat, nem fogható rá egyoldalúan a turistaforgalomra, amint azt egyes „hozzáértők” csökönyösen állítják. Sokkal inkább ludas a dologban a szüntelenül rohamozó tőzegmoha és káka. A tó fenekét vastag (2-3 m) barnás-fekete iszapréteg borítja. Ez az igazi feltöltődés, ami viszont egy természeti katasztrófának a következménye. 1946-ban a „nagy szárazság évében” felgyűlt és porig égett a kráterfal nyugati oldalának erdeje. Evekig, amíg az új erdő kiújult, hordták be az esőzések a hamut, az üszkös fadarabokat és a talajt a tóba, létrehozva a jól ismert, lassan bomló, büdös szerves iszapot. 1958-ban még csak málnavész, de nem erdő volt az égés helyén! A tó sekély, parti övezetében vízisiklók, tarajos gőték, apró alacsonyrendű rákocskák, vízi poloskák, szitakötők, rovarok élnek. Néhány vadréce család is rendszeresen itt költ. Madárvonulás idején pár napig százával lepik el a vízmadarak. A múlt század elején törpeharcsát telepítettek a tóba. Ragadozó hal lévén, felfalták egymást az élelem hiányában. Különleges táj ez, a legendák, mesék színtere. Legszebb köztük a Szent Anna-tó legendája, amely a tengerszem helynéveredetét magyarázza a hegységképződés misztériumába burkolva. Nemcsak a pogány-kori táltosok, tündérek, boszorkányok hazája ez a vidék, hanem a kereszténnyé kényszerített székelység egyik csodatevő, szent helye is, ahová az emberfia és lánya még ma is áhítattal közeledik. Miért is ne lehetne az, amikor évszázadok óta zarándokolnak ide - a Csornád környékére - a testi-lelki felüdülést keresők? A hely varázslatos szépsége, tiszta levegője, gyógyító forrásai és mofettái mindig csodákat műveltek. Ezért nem lehet róluk csak száraz tudományossággal beszélni. Szt. Anna tavának kultúrtörténeti vonatkozásait vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy nevének eredete a kora középkori kén, homok, kavics és vasbányászat kezdeteire nyúlik vissza. Ekkor még a környék bányásznépe Szent Annát, Mária édesanyját, tisztelte mint a vidék védőszentjét, jóval megelőzve a bányászok védőszentjeinek Szent Borbálának és Nepomuki Szent Jánosnak később elterjedt kultuszát. Ezáltal lett az Ividő-tava, mint régi, pogány-kori kultikus hely, az új vallás búcsújáró helye is. Dr. Bányai János geológus professzor így ír róla: „Már 1349-ben említik oklevelek. Valósággal vonzotta a környék egyszerű népét, mely évente kétszer, Anna napján és Kisasszony napján kereste fel a természet e szent templomát. E búcsúkra 20- 30000 ember is összegyűlt régente. 1764-ben állított ide az addigi rozoga tákolmány helyett, kőből csinosan megépített kápolnát Tusnádi Demeter v. Kecskés Péter. Egy másikat a Bükszád felőli oldalon 1775- ben építettek, ahová a (Csík) Somlyói kolostorból hoztak egy kis oltárt. (P.E. 1664 volt felmetszve rá) A két kápolna romba dőlt, a mostanit a háború után építették újra. A búcsút azonban 1768-ban gróf Batthyány Ignác püspök eltörölte, mert botrányos kihágásokká, verekedésekké fajult volt el! 1830-ban újra megengedték, amit 1944-ben szüntettek be, a szokás azonban megmaradt, s a kirándulóknak igen hálás téma ilyenkor ellátogatni ide.” Habár a Szt. Anna-tó minden évszakban elragadó, a legszebb ősszel, amikor a környező erdők színpompás őszi ruhát öltenek, így díszítve fel a tavat. Télen puha, fehér hódunna alá bújik. Ilyenkor is megéri ellátogatni a tündértóhoz. Igen víg élet folyik itt, a ki-be csúszkáló, sítalpakra szerelt szánkókon, amelyeket egymás után kötve a rezerváció egyik terepjárója vontat ki a menedékházig, hogy aztán újból kezdődjék a lesiklás. Mások a sízéssel próbálkozhatnak a Mohos-puszta szélén, vagy korcsolyázhatnak a Szt. Anna-tó strandján tisztára söpört tükörjégen. Aki nem látta a Szent Anna-tavát holdfényes nyári estén, a fölötte lebegő ködfoszlányokkal; aki nem hallgatta a csendet a hófehéren csillogó téli tájban, vagy az arany napfényben úszó Mohos madarainak alkonyi énekét kora tavasszal, az nem tudja mi a varázslat! Az ember felismerte a természet e páratlan szentélyét, és védeni, óvni kezdte. Ma már a két krátertó Románia legrangosabb védett területe, ahol nagy erőfeszítések árán igyekeznek megőrizni a természet érintetlenségét, megtiltva több mint 15 éve a tó partján való sátorozást, a Mohos ritka növényeinek kipusztítását, a vulkáni katlan szeméttel való elárasztását, hogy csak legfontosabb intézkedéseket említsem! ATILLA FIAI TÁRSULAT B HM UTAT JA István a király Honfoglalás Atilla - Isten kardja Magyarnak számkivetve Sacra Corona A megfeszített % é j Ä 'S» <L KONCÉ RTR fSZILTLK MAGYAR NEMZETI ROCKOPI.RÁ K BÖL, I II.M ZHNÍ K BŐI S/.l K1TIÖK Varga Miklós lőtli Renáta (István a király, Jlurápa) (Kw murán, Örökság) Kalapál v József Závoti Zoltán (Pciknlfgéj>, i)ri(<'íí; Kard) (Kalapács Akusztika, Prognózis) Rudán Jót* (iái Péter (P Mobil, Pokolgép,Coda) (Kor«imán, K M 11, Latin Varázs) S/ebéiiyi Dániel (Hard, Kaid, Avatar) / Időpont Támogató 2013. október 19. szombat este 1 óin fl^ci San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház 18858 Erwin St. Reseda. CA 91335 Belépő: $4S. Ifjúsági jegy: p l év alatt II) és diákigazolvány szükség«*.) 510. Htsiyfogiaisi* ftrUedtrf« (fi Itt) S44 Itt&T* Vagy grateiiungatr»ts»tl ♦.♦«»»! ii M i •í $• I £ | £ & Szeptember 13,2013
