Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-08-23 / 32. szám
975 éve halt meg István király 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja Géza nagyfejedelem, a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák családjából származott. Sarolt apja Bizáncban lett keresztény, így a házasság a két fejedelem együttműködését, a nyugati és keleti tájékozódás együttes meglétét jelentette. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, Gézát és udvarának tagjait ő keresztelte meg, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. Vajk a keresztségben - Szent István vértanú nyomán - az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg - a későbbi II. Henrik császár - nővérével, Gizellával házasította össze; ekkor számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. Atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, melyet a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István legyőzte őt a veszprémi csatában, tetemét felnégyeltette, és az ország legfontosabb erősségeinek - Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár - kapujára függesztette ki tagjait. 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban. A koronát II. Szilveszter pápától kérte, aminek az a diplomáciai jelentősége, hogy az országot a római egyház és nem a németrómai császár védnöksége alá helyezte. Ezt követően lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, a várispánságokat (megalapozta a megyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi érsekséget és a püspökségeket, latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmai apátság kiváltságait, bencés monostorokat alapított, amelyek idővel az írásbeliség műhelyeivé váltak. 1003-ban erdélyi hadjáratában leverte nagybátyja, Gyula hadait, és a területet országához csatolta. 1008 körül rokonát, Csanádot küldte a Maros-vidék ura, a bizánci hitű Ajtony ellen. A győzelem után a terület ispánja Csanád, püspöke Gellért lett. Húgát a kabar vezérhez, Aba Sámuelhez adta, így a kabarok elismerték István főségét, és létrejött az egri püspökség. 1009-ben alakult meg a pécsi, majd a kalocsai püspökség, amely csakhamar érsekség lett. Az egyház fenntartására rendelte a termés tizedét. 1015 körül I. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem várakat foglalt el a Morva és Vág folyók mentén, Erdélybe pedig besenyők törtek be. A magyar csapatok kiverték az ellenséget. 1018-ban István a bizánci császár oldalán viselt hadat a bolgárok ellen. Ebben az évben kötött fia, Imre herceg házasságot feltehetően egy bizánci hercegnővel. István zarándokutat nyitott a Dunántúlon Jeruzsálem felé, ekkor kezdte összeállíttatni Szent István király szobra az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban KONCÉ RTRfiSZI. RT HK MAGYAR NEMZETI ROCKOPERÁKBÓL, FILMZENÉKBŐL SZEREPLŐK Varga Mik Ids (István a király, Európa) Kalapács József (Pokolgép, Omen, Kard) Rudán Joe (P Mobil, Pokolgép, Coda) Szebényi Dániel (Hard, Kard, Avatar) Tóth Renáta (Kormorán, Örökség) Závoti Zoltán (Kalapács Akusztika, Prognózis) Gál Péter (Kormorán, KMB, Latin Varázs) Időpont: 2013. október 19 szombat este 7 óra Helyszín: San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház 18BSS Erwin St. Reseda CA 9133S Az est tiszteletbeli fővédnöke: Dr Kálmán László fokonzul es felesege Bárány Csilla Köszöntőt mond Dr Kálmán László Magyaiország Los Angeies-i fokormtlja. Belépo $4S Ifjúsági jegy (21 ev alatt - ID és diákigazolvány szükséges) $30 HttyloRLttas Irilptlen Mtjkyt'-ijrs (R1H) J44 ÍRSS v.«^y Intelmeit fia számára. A Karoling királytükrök mintájára készült mű általános erkölcsi kérdések taglalása, az uralkodói erények felsorolása mellett a helyes kormányzás alapelveit is tárgyalja. Imre nem vehette hasznát e tanításoknak, 1031-ben egy vadászaton meghalt. István az 1030-as években adta ki második törvénykönyvét. A ránk maradt 56 cikkelyből kitűnik, hogy a közrend és a magántulajdon megszilárdítására, a királyság és az egyház megerősítésére törekedett. Tiltotta az emberölést, a lopást, a gyújtogatást, a király elleni összeesküvést. Törvény kötelezte a lakosságot a templomba járásra, a vasárnapi munkaszünetre, böjtre, gyónásra, és minden tíz községben templomot építtetett. 1030-ban az új német császár, II. Konrád megtámadta az országot, és a Rábáig hatolt. István a felperzselt föld taktikáját választotta, kiüríttette az elfoglalt területeket, és így döntő csata nélkül is visszaverte az ellenséget. Az üldözés során Bécsnél számos foglyot ejtett, Konrád sereg nélkül tért haza. 1031 után merényletet kíséreltek meg ellene, melyet Vazullal, István unokatestvérével hoztak kapcsolatba. A király megvakíttatta, megsüketíttette rokonát, hogy alkalmatlanná tegye a trónra. Vazul három fia cseh, majd lengyel földre menekült, közülük András és Béla később magyar király lett. István utolsó éveiben Aba Sámuel lett a nádor, ám utódául unokaöccsét, a velencei Orseolo Pétert jelölte ki. 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. A székesfehérvári bazilikába temették, halála után háború tört ki Péter és Sámuel között, az Árpád-ház számos trónviszálya közül az első, melybe a német-római császárság is beavatkozott. Istvánt nagy utóda, a lovagkirály I. László emeltette oltárra, azaz tette az egyház szentjévé, fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt 1083. augusztus 20-án. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., nálunk augusztus 20., nemzeti és hivatalos állami ünnepünk. Szent István ezer éve a magyar államiság jelképe. Személyéhez legendák sora kötődik, kis- és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. István fő érdeme a magyarság európai beilleszkedése, sikereinek titka egyensúlyteremtő képessége. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen, mtva.hu Szent László hermájára tettek esküt Győrben őrzik Szent László hermáját, vagyis azt az ereklyetartót, amelyben a népszerű uralkodó koponyacsontja nyugszik. A szent király kultusza a mai napig él, Győrben évente körmenetet tartanak tiszteletére. . „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály! Magyarországnak édes oltalma, szent kerályok közt drágalátus gyöngy, csillagok között fényességes csillag. Szentháromságnak vagy te szolgája, Jézus Krisztusnak nyomdoka követi, Te szent léleknek tiszta edénye, Szíz Máriának választott vitézé.” (Ének Szent László királyról - részlet) Az ereklye Nagyváradról került Győrbe 1606-ban; Naprághy Demeter, a fejedelem kancellárja - aki később veszprémi, majd győri püspök lett - hozta magával a városba, s ma is ott őrzik a Hédervári kápolnában. Az ereklyetartó még 1406-ban egy tűzvész következtében megrongálódott, a koponyacsontnak azonban nem lett baja. A ma látható ereklyetartó Zsigmond király idejében készült el. Szent László 1095 július 29-én halt meg, s már ekkor megindulhatott valamilyen spontán kultusz a személyével kapcsolatban. A végső lökést azonban az jelentette, amikor III. Béla szentté avattatta. Az uralkodót először Somogyvárott temették el, majd 1113 körül maradványait átszállították Nagyváradra. Kultuszának egyik legérdekesebb nyoma, hogy a 12. század közepétől istenítéleteket tartottak a nevében. Több okleveles forrás említi, hogy Szent László fejereklyéjére tettek esküt, tehát nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a tárgynak. A szentté avatása után szinte robbanásszerűen elindult a kultusza, legendák születtek róla. Érdekes, hogy ezt a kultuszt az uralkodók is támogatták. Anjou Lajos például koronázása után meglátogatta Szent László ereklyéit, amikor pedig egyik külhoni útján veszélyes kalandok sora után került vissza az országba, első útja Nagyváradra vitt, ahol hálát adott Szent Lászlónak, hogy túlélte ezeket a kalandokat. A kultusz markáns megfogalmazása figyelhető meg egy névtelen szerző krónikájában is: 1345-ben Lackfi András székely ispán vezetésével óriási támadás indult a tatárok ellen. A székelyek hatalmas győzelmet arattak, a krónika szerint maga Szent László jelent meg, és segítette őket. Az egyik tatár harcos is arról számolt be a csata után, hogy a székelyek Szent László és Szűz Mária támogatásával tudták legyőzni őket. Zsigmond király pedig még uralkodása kezdetén kijelentette: ha eltávozna az élők sorából, akkor Szent László környezetében szeretné magát eltemettetni. Ez így is történt, 1437- ben bekövetkezett halálakor őt is Nagyváradon helyezték végső nyugalomra. Győrben még ma is érezhető a Szent László-kultusz. A király tisztelte még az 1762-es földrengés után terjedt el, amikor a hívek hozzá folyamodtak, hogy mentse meg a várost a súlyos pusztulástól. Ez így is lett, s azóta a mai napig évente körmenetben hordozzák körül az ereklyét Győrben, mno.hu Augusztus 23, 2013 3 ja 3 TS JS % JS * r í | e-í 8 «*> 0 f £ 2 fi « CXJ Támogató: n<a AZ ATI I I A FIAI TADÍI/I AT n I I L L/A r i /A í í /A ín 3 1/ L/A I B E M U T A T J A István a király Jk Honfoglalás Atilla - Isten kardja jjff. Magyarnak számkivetve Sacra Corona A megfeszített ÄrP4d^ A £ *
