Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-07-26 / 30. szám
Erdélyi utakon: ISTENSZÉKE Wass Albert: A Funtinelli boszorkány (regényrészlet) „Ott áll az Istenszéke magasan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé! Ma már nem jár arra, ha pihenni akar. Elűzték az emberek.” Erdély Tajgetosza már Szt. László királynak is kedvenc vadászhélye volt. Biztosan tudta ezt az itt vadászgató író is, aki sokszor pihenhetett a sziklaszirt tetején, elbűvölve a táj vad szépségétől, szomját oltva az egyetlen csodaforrásból, amit az Isten embernek, állatnak egyaránt odateremtett. És később itt egyesült az erdélyi anyafölddel hamvainak egy része is, úgy ahogy azt búcsúlevelében hátrahagyta. Én igazán nem tudom, miért is nevezik Istenszékének! Hiszen nem is szék, hanem koporsó formája van! Marosvásárhelyről jövet, már Szászrégen előtt, de főleg utána feltűnik az országútról, mert a rohanó gépkocsisok szembe hajtanak vele. De ugyanúgy uralja a tájat, pedig nem is túl magas; csak 1381 m, ha Felsőrépáról vasúton közeledünk Déda felé. Egyszerűen nem lehet nem észre venni, csak, ha köd takarja. A hatalmas andezit-bástya 200 - 300 méteres, függőleges falaival a Kelemen-havasok délnyugati, peremi hegylábai közül emelkedik ki, eltakarva a mögötte lévő főgerincet. A hiedelem szerint lapos teteje, L betű alakban megtörő meredek falai, egy ősi pogány áldozóhely díszletei lehettek, ahonnan az emberáldozatot bemutató pap-varázslók az áldozatok holt tetemét a mélybe taszították. De az is lehet, hogy elevenen küldték őket a halálba. Talán ezért lengi be a tájat egy furcsa, rituális hangulat. Itt óvatosabban süpped bakancsunk a mohába, nehogy megzavarjuk a hajdan volt áldozatok nyugalmát. De nem árt csendben járni azért sem, nehogy a Gonoszt felébresszük! Elijeszteni csak egy mélybe hajított kővel lehet - ezt tudja minden valamirevaló turista! Csak a magyarok nevezték Istenszékének. A később betelepedett román nép babonás félelmében „nem vette szájára az Isten nevét”, és sokáig Farkas-sziklának (Stanca Lupului) nevezte. Csak az újabb időben jelenik meg a román térképeken a magyar megnevezésből félig átfordított Vf. Scaunu (Szék-csúcs,Isten nélkül!) megnevezés. Fent, az Istenszéke tetején, az erdőben táborhely és egy bővizű forrás van. Az Istenszékéről lenyűgöző kilátás nyílik az Erdélyi-medence DNy felé elterülő lankás térségére, valamint a Maros bal partján szemben álló Görgényi-havasok gerincére. Annyit még elárulok, hogy soha szebb őszi erdőt nem láttam, mint a Bisztra - patakit a lábaim alatt az Istenszéke pereméről. És az utolsó kapaszkodó erdőszélén volt egy kidőlt pudvás bükkfa. Egymás után két évben (szeptember) ajándékozott meg egy-egy tömött nylonzacskó laska - gombával! Az Istenszéke mindenkit elvarázsol, aki egyszer már járt itt. Nemcsak a természetkedvelő és vadászgató főurakat babonázta meg, hanem az Erdélyi Helikon íróinak egy részét is, mint: Wass Albertet, Bánffy Miklóst és Kemény Jánost. A festők némelyike sem volt kivétel, hogy csak az általam ismerteket említsem, mint: Gyenes Tibor, Gámentzy Zoltán és Fekete Zsolt. Zsigmond Enikő Sedona: Vészkijárat az amerikai álomból Sedona a Sonora-sivatagban található Arizonában. Sokan 40- 50 éves koruk körül választják vészkijáratként, a rohanó civilizációtól való elszakadásként a városkát. Nem is véletlen, hogy az átlagéletkor a városban 50 év. Az indiánok már jóval a fehér ember megérkezése előtt ismerték a környéket, és gyógyító helynek tartották. A yavapai és az apacs törzsek számára szent terület volt a vörös sziklák földje. Nem éltek itt, csak olyankor keresték fel a környéket, amikor az isteneiknek akartak áldozni, vagy gyógyító rituálékat végeztek. A környék igazán ismert csak a 20. század hatvanas és hetvenes éveiben lett, amikor egyre több turista érkezett ide. Vortex - ezt a szót lehet a legtöbbet hallani a városban, a jelentése kábé energiaörvény. Az egész környéken állítólag különösen erős rezgések örvénylenek a földből a felszínre, és ez az emberre is hatással van. Olyan hatásokat tulajdonítanak neki, mint hogy felerősíti az ember érzelmeit és lelki állapotát, ezért itt állítólag senki nem tud elbújni az igazság elől. Sokáir érkeznek azért, hogy megtalálják az igazi énjüket, az élet értelmét, hogy meggyógyuljanak, origo.hu Mátraverebély: hazánk egyik leghíresebb csodatévő helye A Mátraverebély határában található búcsújáróhelyet, a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyet évente körülbelül kétszázezer zarándok keresi fel a csodákban, gyógyulásokban vagy épp a lelki megerősödésben bízva. De a ferencesek által vezetett zarándokhely gyönyörű fekvésének és látnivalóinak köszönhetően azok számára is remek úti cél, akik nem számítanak hívőnek. Az erdővel körülvett területen, egy völgy bejáratánál fekvő Szentkút az 1400-as évek óta A főünnepet minden év augusz- hazánk egyik leglátogatottabb tus 15-én tartják búcsújáróhelye volt. A legenda szerint a kunok ellen vívott harcok során, Szent László lovának nyomán forrás fakadt a földből, mely először egy néma kisfiút gyógyított meg. Később számos csodát kapcsoltak hozzá, annyit, hogy XI. Kelemen pápa is kivizsgáltatta az eseteket, és meg is győződött az elbeszélések valóságtartalmáról. Az egyik leghíresebb csoda 1701-ben történt meg: állítólag hívők százai, ezrei előtt jelent meg Szűz Mária, karján a gyermek Jézussal. 2011 óta egy II. János Pál pápa vérével átitatott kendőt is őriznek itt, mely az ellene elkövetett merényletre emlékeztet, femina.hu Hálaadó emléktáblák igazolják a csodákat Szent István napi ünnepség a Los Angeles-i Magyar Házban Magyarország államalapításának 1013. évfordulóján Augusztus 18-án délután 5 órakor Műsorvezető - Antal Tímea Művészeti vezető, rendező - Sapszon Bálint Az ünnepi műsor programja: Amerikai Himnusz Ünnepi megnyitó - Pereházy Miklós a Magyar Ház elnöke Díszbeszéd - Dr. Wetzel Tamás miniszteri biztos Ünnepi köszöntő - Dr. Kálmán László főkonzul A Kárpátok és a Búzavirág táncegyüttesek előadásai Ima az új kenyérhez - Nt. Tóth Viktor református lelkész Zenei betétek I Magyar Himnusz, Székely Himnusz Ünnepi fogadás f I Adomány: $5 Cím: 1975 West Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 A magyar történelem egyik csúcspontja a nándorfehérvári győzelem Az 1456-os nándorfehérvári győzelem a magyar történelem egyik csúcspontja volt - hangsúlyozta a vidékfejlesztési miniszter a nándorfehérvári diadal emléknapján Budapesten. Fazekas Sándor a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán tartott ünnepségen közölte, hogy a magyar királyi haderőt a parasztság, jobbágyság hadba hívása is segítette, s akkor Nándorfehérvárnál (a mai Belgrádnál) és történelmünk során azóta többször is beigazolódott, hogy a nemzet fennmaradása a vidéki Magyarországon múlik, a parasztság nemzetfenntartó ereje. “Nélkülük elképzelhetetlen volt csatát nyerni és ez így igaz a ma küzdelmeiben is” - szögezte le a tárcavezető. Fazekas Sándor a déli harangszó után tartott beszédében felidézte, hogy a nándorfehérvári diadal emlékére 557 éve világszerte valamenynyi keresztény országban megkondulnak délben a harangok. Azt mondta, “gondoljunk az önfeláldozó Dugovics Tituszra, aki nem engedte, hogy idegen eszmék, idegen zászlója lobogjon a kereszténység védőbástyáján. Merítsünk erőt a hősök hazaszeretetéből és személyes példánkkal bátran mutassunk irányt mi is az útkereső Európának” - fogalmazott. A miniszter II. Pius pápa szavaira utalva azt mondta, hogy Magyarország ma is “a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője”. Fazekas Sándor szerint a keresztény Európa védelme az ország számára olyan fontos, hogy az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal napját emléknappá nyilvánította. “Ezt az eszmét védi Magyarország alaptörvénye és ezért állunk ki nap, mint nap az európai közéletben” - tette hozzá. Hunyadi János serege 1456. július 22-én mért megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira. Az Országgyűlés 2011- ben nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává. MTI Pozsonyi csata rock-musical a Hősök terén A rendező' a színpadon Albert Ferenc írónk szövegével, szervezésében és rendezésében került bemutatásra a Pozsonyi Csata története, melynek bemutatására az 1106. évforduló alkalmából a budapesti Hősök terén került sor, 2013. július 7-én, a „Diadal Napja” rendezvény sorozat záró akkordjaként. Az előadást számtalan nehézség ellenére sikérült megrendezni. A nehézségeket szemlélteti Albert Ferenc összefoglalója: “Hihetetlennek tűnt, hogy ma, amikor szabadságot, szabad szólásjogot, és ehhez hasonló elveket hangsúlyozunk, vannak, akik nem mernek egy művészi produkcióban szerepet vállalni, mert félnek az esetleges következményektől.” .Július 26, 2013
