Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-07-05 / 27. szám
Tragikus életet élt az anyák megmentője 195 éve született Semmelweis Ignác Az orvostudomány történetének talán legismertebb magyar alakja különösen tragikus sorsot élt meg: sok csalódás érte, közöny, értetlenség vette körül, és fiatalon rettenetes halált halt. Az UNESCO a vüágemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változatát. Semmelweis Ignácról számos elismerő jelző született, nevezték az “anyák megmentőjének” is, korát messze megelőző, zseniális tudósnak világszerte. Életében azonban a pályája jellegzetes kelet-európai képet mutatott: nemhogy nem lett “próféta” saját hazájában, hanem a puszta fennmaradásért is harcolnia kellett jelentéktelen, nevesincs pályatársakkal még a legegyszerűbb, valamelyes anyagi biztonságot jelentő állásért is, kutatási eredményeit pedig érteden közöny fogadta. Érzékeny lelkiismeretével, hivatástudatával végzetesen kirítt a XIX. század második felének kapitalizálódó hazai világából, így halála egy tragikus sors mintegy logikus befejezése lett. Egy jómódú budai kereskedő, Semmelweis József és Müller Terézia ötödik gyermekeként született 1818 július 1-jén. Az Apród utcában lakó édesapja a “Fehér Elefánt” boltot vezette, és elég tehetős volt ahhoz, hogy gyermekeit taníttatni tudja. Fia, Ignác Fülöp a várbeli egyetemi gimnáziumban érettségizett, majd a Pesti Túdományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusát végezte el. Ezután Bécsbe utazott, ahol először jogot kezdett tanulni, de hamarosan belátta, hogy nincs kedve a jogi pályához, így átiratkozott az egyetem orvoskarára. Két évet a pesti egyetem orvosi fakultásán is elvégzett, de végül a bécsi egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát, majd 1844-ben szülész- és sebészmesteri oklevelet. Doktori értekezését botanikai témában írta. Tanárai, professzorai kiemelkedő tehetségnek tartották, de állást csak évekkel diplomázása után kapott, addig továbbra is előadásokat hallgatott: látogatta Skoda professzor belgyógyászati előadásait, és részt vett Kari von Rokitansky patológiai előadásain és boncolási gyakorlatain is. Először Breit orvostanár helyetteseként, majd utódjaként töltött be tanársegédi pozíciót a bécsi közkórház szülészeti osztályán Klein professzor mellett. Amikor ez a megbízatása lejárt, egyetemi magántanárságért folyamodott, de csak nehezen, azzal a korlátozással kapta meg, hogy demonstrációit csak bábukon tarthatja. Bécsi, kórházi munkája során folyton szembesülnie kellett azzal a rettenetes ténnyel, hogy az 1840-es években a bécsi közkórház szülészetén folyamatosan nőtt a szülés után gyermekágyi lázban elhalt kismamák száma. Az itt levezetett szülések több mint hatoda halállal végződött! A rejtélyes halálozások mögött Semmelweis kollégái sokáig járványt feltételeztek. Ez azonban nem adott magyarázatot arra, hogy a másik bécsi szülészeti osztályon, ahol nem orvosok, hanem nővérek és bábák látták el a szülő anyákat, miért kedvezőbbek a halálozási adatok, miért fordul elő sokkal kevesebb gyermekágyi láznak diagnosztizált eset. E betegség valódi hátterének feltárásához 1847-ben egy tragikus esemény segítette hozzá a patológiában is jártas szülészorvost, Semmelweist. Ez év tavaszán néhány hetet Velencében töltött, és távollétében hírt kapott barátjának haláláról. Jakob Kolletschka kollégája, a kórbonctan tanára volt. Semmelweis Ignác megvizsgálta barátja halálának körülményeit, és megállapította, hogy az ő esetében ugyanazok a tünetek léptek fel, mint amilyeneket a gyermekágyi láznak ismert betegségben szenvedő asszonyoknál tapasztaltak. így jutott arra a rettenetes felismerésre, hogy a gyermekágyi láznak nevezett végzetes kórt nem valamiféle járvány okozza, hanem vérmérgezés, a műtét illetve a boncolás során érintett szerves anyagok bomlásának hatására kialakult szepszis, amelyet maguk az orvosok idéznek elő azzal, hogy boncolás után nem megfelelően fertőtlenített kézzel látják el a szülő nőket. Ez a megállapítás magyarázatul szolgált arra is, hogy a kevésbé szakképzett apácák, bábák által ellátott osztályon miért lényegesen kevesebb a szülés utáni haláleset, hiszen a nővérek nem kerültek kapcsolatba elhaltak tetemeivel. A gyermekágyi láz hátterének, kortanának felfedezése hatalmas eredmény volt, ezzel az ifjú tudós messze megelőzte a korát, hiszen csak egy bő évtizeddel később került sor Koch és Pasteur kutatásaira, a kórokozó baktériumok felismerésére. Semmelweis Ignác azonnal megoldást is javasolt, kötelezte az osztályon orvostársait, hogy boncolás után, illetve a szülészeti osztályokra való belépés előtt a szappanos kézmosás mellett klórmeszes vízzel is fertőtlenítsék kezüket. Ez az alapvetően egyszerű megoldás nem várt ellenállást váltott ki: a kollégák nem vették komolyan utasításait, még akkor sem akarták belátni igazát és elismerni a felelősségüket, amikor az intézkedés nyomán a halálozási statisztikák látványosan javulni kezdtek, a “gyermekágyi láz” eseteinek száma a bábák által vezetett szülészeténél is alacsonyabbra esett vissza. A bécsi kórházban kollégái ellenségeskedése miatt nem is maradhatott tovább, megbízatásának lejártakor nem hosszabbították meg a tanársegédi kinevezését. Munkáját a pesti Rókus Kórházban és a pesti orvosi karon az elméleti és gyakorlati szülészet tanáraként folytatta. A nehézségek ellenére az általa vezetett szülészeten hat év alatt 0,85 százalékra szorította le a gyermekágyi lázban elhaltak arányát. A pesti évek alatt kötött házasságot Weidenhofer Máriával, akivel öt gyermekük született. Semmelweis az orvostudományi felfedezését először a nagy európai kórházak szülészetein dolgozó orvosoknak írt levelekben, majd Pesten az Orvosi Hetilap hasábjain, végül 1861-ben egy német nyelvű tanulmánykötetben (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése) osztotta meg orvostársaival, de azonnali áttörést nem ért el vele, a szülés utáni gyermekágyi halálozás csak lassan csökkent. Európa-szerte még számos fiatal nő halt értelmetlen halált emiatt. Semmelweis érzékeny lelkiismeretének rettenetes csapás lehetett az a felismerés, hogy tudtán kívül ő is oka lehetett ilyen haláleseteknek, és a felfedezését fogadó közöny, értetlenség, a megaláztatások, a tehetetlenség nyomasztó érzése lassan felőrölte erejét. Szülész kollégáit egyre indulatosabb levelekkel szólította fel a szükséges elővigyázatossági intézkedésekre, több ízben gyilkosoknak is nevezte azokat, akik nem voltak hajlandók a radikális kézfertőtlenítésre. 1865 nyarán összeomlott, súlyos elmezavart állapítottak meg nála, és a döblingi idegszanatóriumba szállították. Itt, nem teljesen tisztázott körülmények között, több forrás szerint a durva bánásmód miatt kapott sérüléseinek elfertőzése következtében hunyt el 1865. augusztus 13-án. A döblingi boncorvos vérmérgezést állapított meg a boncolási jegyzőkönyvben a halál okaként. Döbbenetes sorsszerűség, hogy az a kór okozta halálát, amelyhez legnagyobb felfedezése, egyben legsúlyosabb kudarca kötődött. Mindössze 47 éves volt. Semmelweis felfedezésének jelentőségét csak jóval halála után ismerték el igazán. A szepszis elleni módszere Lister karbolsavas fertőtlenítő eljárásával ötvözve terjedt el igazán, de a tragikus sorsú szülészorvos a gyermekágyi láz igazi kortanának felismerésével az orvostudomány legnagyobb alakjai közé került. Ma emlékérem, több intézmény, például orvostörténeti múzeum és a budapesti orvostudományi egyetem viseli a nevét. hazipatika.com T.L.C. HEALTH CENTER DR. TIBOR BOKOR, D.C. CHIROPRACTOR (Diplomás, magyar általános orvos) Autóbalesetek, munkahelyi, sport és egyéb sérülések, nyak, hát, derék és végtagi fájdalmak, fejfájás, stb. Tel.: (818) 780-7779 * Fax: (818)781-7743 6850 Van Nuys Blvd., Suite 200, Van Nuys, CA 91405 A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Augusztus 18. - Augusztus 20-ai ünnepség Állandó programjaink: Minden pénteken KLUBNAP filmvetítés és táncest este 8-tól! Pataki Júlia főztje várja kedves vendégeinket minden pénteken!!! További érdeklődés vagy rendelés: 310-404-3319 Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! ‘Nagyon jó volt magyarnak lenni Washingtonban’ Elsöprő közönségsikert arattak a washingtoni Smithsonian Folklife Festivalon (SFF) bemutatott fellépésükkel a tavalyi, Fölszállott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató-sorozatának döntősei. A “pávások” esténként A magyar falu produkcióval felváltva, egyórás közös bemutatóval vívták ki a washingtoni közönség elragadtatását. “Olyan örömzenét játszottak, olyan örömtáncot jártak itt a magyar fiatalok, hogy a lendületük magával ragadta a washingtoni közönséget” - mondta Siklósi Beatrix, az MTVA vezérigazgatójának kulturális főtanácsadója. Hozzátette, hogy a “pávások” szerepléséről egy 52 perces dokumentumfilm készül, amelyet a világ magyarsága a Duna World csatornán láthat. “Szeretnénk bemutatni, hogy milyen nagy sikere volt Magyarországnak itt, Washingtonban” - nyilatkozott Siklósi Beatrix, a fesztivál időszakával kapcsolatban hozzátéve: “Nagyon jó volt magyarnak lenni Washingtonban”. “Engem az hatott meg, hogy az észak-amerikai magyar kolóniák, különösen a New Jersey-i táncosok és a zenészek milyen fantasztikusan meg tudták őrizni a hagyományokat és mennyire meg tudtak maradni magyarnak. Megdöbbentett, hogy ennyire erős a magyar közösség, amit példamutatónak találtam. Olyanok voltak az esti együttléteink a fesztivál alatt, mintha el sem jöttünk volna Magyarországról” - mondta a néptáncos. MTI Modern matyó New Yorkban Hrivnák Tünde kizárólag kalocsai, valamint Molnár-Madarász Melinda (Meyke) kalocsai, matyó, kalotaszegi és torockói motívumokat felhasználó kollekcióival mutatkozott be a magyar divatvilág több alkalommal is Washingtonban a Smithsonian Folklife Festival égisze alatt zajló Magyar örökség - Az újjáéledés gyökerei fesztiválprogram keretében. Hrivnák Tünde elmondta, hogy a szlovák hagyományokat őrző Tótkomlóson “beleszületett” a ruhák világába, mert édesanyja és nagyanyja is varrónő. Már kislány korában arról álmodott, hogy magyar motívumokkal díszített öltözékeket fog készíteni. A békési stíluselemekről azután váltott kalocsai mintára. “Nagyon sok külföldön élő magyar vásárol ezekből a ruhákból, de nagyon örülök annak, hogy Magyarországon is növekszik az érdeklődés irántuk” - jelentette ki Hrivnák Tünde. Arra kérdésre, hogy a magyar motívumokkal ékesített ruhák menynyire lehetnek kelendők az amerikai piacon, Hrivnák Tünde elmondta, hogy munkái itt egyelőre leginkább internetes megrendelés alapján hozzáférhetőek, a bemutatók után azonban több amerikai, Amerikában élő magyar és osztrák érdeklődő is megkereste, és a vásárlási lehetőségekről érdeklődtek. A tervező hangoztatta, hogy a kalocsai városvezetés mögötte áll, és nagyobb megrendelések kielégítésére is lenne lehetőség, igaz, az eredeti kalocsai kézi hímzéssel készült darabok sohasem válhatnak tömegáruvá. Az amerikai főváros szívében július 7-ig tart még a világ élő kulturális örökségét bemutató Smithsonian Folklife Festival, amelynek díszvendége idén Magyarország. Az SFF Washington legnagyobb, 1967 óta évente megrendezett kulturális fesztiválja, látogatóinak száma minden évben egy-másfél millió, a média útján pedig akár 40 millió embert is elérhet. Magyarország első ízben meghívottja a rangos eseménynek, amelyen bemutatkozik a magyar zene, tánc, kézművesség, borászat és gasztronómia. MTI NE VÁRJA MEG amíg az ismerőse kiolvassa! Fizessen elő Ön is az Amerikai Magyar Hírlapra! Július 5,2013 |
