Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-06-07 / 23. szám
Az összetartozás napja a Trianon-évforduló Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az első világháború után a béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-1920- as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét akarták biztosítani. A szerződést Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott 1920. június 4-én látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A szerződés rögzítette azt is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, és ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat- Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az 1938-as első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Eszak-Erdélyt és a Székelyföldet, majd Jugoszlávia 1941-es német megszállása után a Délvidéket. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét határai közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt Németország oldalán. A világégést és az ismételt háborús vereséget követően 1947. február 10-én írta alá Magyarország az újabb párizsi békét, amely lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három, Pozsony környéki falut a Duna jobb partján. A második világháború után, a szocializmus éveiben Trianonnak, a határon túli magyarságnak és az elcsatolt országrészeknek még az említése is tabunak számított. A környező országokban viszont folyamatos jogsértéseket követtek el a határon túli magyarokkal szemben, sokszor a legalapvetőbb jogokat sem biztosították számukra. A rendszerváltozást követően a balliberális oldal sem tudott mit kezdeni a kérdéssel. 2004-ben nyílt lehetőség arra, hogy népszavazáson biztosítsák a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára. Ám a december 5-i referendum kampányában a szocialisták elképesztő mozgósításba kezdtek, hogy rávegyék híveiket, szavazzanak nemmel arra a kérdésre, hogy „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” Mesterházy Attila MSZP-elnök közel tíz évvel később bocsánatot kért az akkori baloldali reakcióért. 2010-ben az új Országgyűlés egyik első lépése volt, hogy megszavazzák a határon túliak számára kettős állampolgárságot biztosító törvényt. A javaslatra csak Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor mondott nemet. Több más MSZP-s képviselő vagy tartózkodott, vagy nem volt az ülésteremben. Vona Gábor, a Jobbik első embere egy rádióinterjú miatt lemaradt a voksolásról, közleményébenúgy kommentálta az esetet: szégyelli magát emiatt. Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja legyen. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. mno.hu Az összetartozásra emlékeztek Los Angelesben Június 3-án a Los Angeles-i Egyesült Magyar Házban első ízben, hagyományteremtő szándékkal tartottak találkozót a kaliforniai magyarok a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A rendezvényen felhangzott az amerikai, a magyar és a székely Himnusz. Szabó Sándor református püspök Isten áldását kérte a magyarságra. Kálmán László főkonzul köszöntötte a megjelenteket, majd Pereházy Miklós, a Los Angeles-i Magyar Ház elnöke mondott beszédet, melyben az összetartozás fontosságát és erejét hangsúlyozta. A mintegy 60 fős közönség fő programként megtekintette a Kisszelmenc-Nagyszelmenc - a kettévágott magyar faluról szóló, “Szelmenc-Hosszú utazás” című dokumentumfilmet. A Los Angeles-i San Fernando Völgyi Magyar Református Egyháznál június 4-én, kedden reggel 7:32 perckor,- ami Európában 16:32 perc- a trianoni gyászos békekötés pontos időpontjában harangozással, igeolvasással és imával emlékeztek meg hazánk feldarabolásáról. Pereházy Miklós, a Los Angeles-i Magyar Ház elnöke beszédében a történelmet felidézve az összetartozás fontosságát hangsúlyozta A megemlékezést kultúrális műsor tette teljessé. A képen Sapszon Bálint zongoraművész, zeneszerző, a magyar ház kultúrális vezetője ad elő egy zongoradarabot LOS ANGELES - PHOENIX - CHICAGO - MIAMI - NEW YORK - BUDAPEST KONTÉNERSZÁLLÍTÁS - NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁS - TENGERI FUVAROZÁS - TEHERSZÁLLÍT ÁS Szállítás Los Angeles - Budapest - Los Angeles között INTEREX fXraiHNIPSIT, IMS. Zárt konténerben, vagy fedélzeten autóját, hajóját, ingóságait és bármilyen méretű csomagjait a legkedvezőbb áron szállítjuk! Csomagolást vállalunk! 22 éve az Önök szolgálatában! © HÁZHOZSZÁLLÍTÁS ES FELVETEL * HAZATELEPULES VÁMÜGYINTÉZÉS * DMV ÜGYINTÉZÉS INTEREX EXPORT - IMPORT, INC. Call Toll-Free: 1-800-6-INTEREX (1-800-646-8373) sfkorayek.szabadsagharcos.org/interex.html, interexinc.biz, www.interexshipping.hu és .com BUDAPEST - HUNGARY 2000 Szentendre, Rózsa u. 8. raktárvezető: +36 (30) 278-0278, hji@usabolt.hu irodavezető: +36 (70) 932-1609, wi@usabolt.hu Figyelem, új lehetőség Los Angelesben: Sí, képviselet, tel: (818)782-2987 GARDENA-LOS ANGELES Telefon: (310) 516-8959, (805) 527-4006 Fax: (805) 579-9611 550 W 135th Street, Gardena, CA 90248 Email Los Angelesben: interexinc@aol.com, perehazy.miklos@gmait.com Az összetartozás érzése enyhítheti trianon fájdalmát Az összetartozás érzése olyan pozitív élmény, amely enyhítheti trianon fájdalmas emlékét, amelyen túl kell lépni - jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke Érsekújváron a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen. Az emléknap előestéjén tartott rendezvényre megtelt az érsekújvári művelődési központ nézőtere - a városnak hivatalosan ma már csak negyedrészt magyar a lakossága. Az MKP elnöke azt hangsúlyozta: a magyar nyelvnek és kultúrának olyan kisugárzása és megőrző ereje van, amelyhez ragaszkodni kell, és nem szabad feladni akkor sem, ha a magyarok egy kicsit egyedül is vannak Európában. Hozzátette, hogy a világban jó magyarnak lenni, és szeretné, ha Szlovákiában is jó lenne magyarnak lenni, még akkor is, ha ez nem mindig könnyű. „Bár Trianon évfordulója számunkra nem ünnep, az összetartozás érzése jó érzés, a nemzeti összetartozás napja pedig világszerte lehetőséget ad arra, hogy hogy mindenütt van egy olyan kemény mag, amely ragaszkodik magyarságához” - mondta Berényi József. MTI A trianoni békeszerződés ellen tüntettek Budapesten Elkerülhetetlen a trianoni békediktátum felülvizsgálata, tarthatatlan, hogy a 93 évvel ezelőtt meghozott döntés változatlan maradjon - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője az 56-osok terén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett Trianon felvonuláson. A Regnum Marianum-kereszt előtt a Jobbik országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a versailles-i kastélyban aláíratott diktátum nemzetgyilkossági kísérletnek tekinthető, amely során lábbal tiporták a magyar nép önrendelkezési jogát. “Ne higgye senki, hogy így maradhat, és hogy ebbe a magyarok bele fognak nyugodni” - fogalmazott. Kijelentette: a magyar kormánynak elkerülhetetlen felelőssége hogy védhatalalomként lépjen fel az elszakított területek érdekében, támadásba kell lendülni nemzetközi szinten, számon kell kérni a szomszédos államokon a nemzetközi jog és az emberi jogok által előírtak teljesítését. Mint mondta, június 4-én nem ünnepelni kell, hanem emlékezni, emlékeztetni és jogokat követelni. MTI 142 embertől vonnak meg kommunista nyugdíjakat A végleges adatok szerint 142, korábban kommunista nyugdíjpótlékban részesülő embertől vonják meg a juttatásokat augusztus 1-től. Rétvári Bence a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta, titkosszolgálati tevékenység miatt 112 személytől vonják meg augusztustól a pótlékot, egyéb jogcímeken 30 embernél született ilyen döntés. Jelezte, neveket nem mondhatnak, egyéni határozatok születtek, és ha az érintettek saját maguk úgy döntenek, hogy nyilvánosságra hozzák a határozatot, akkor kommentálhatják azt. Az MTI úgy tudja, Biszku Béla volt belügyminiszter is az érintettek között van. Rétvári Bence azt mondta: 8-16 ezer forint közötti juttatásokról van szó. Schmidt Mária, történész, a bizottság tagja felidézte, hogy ezeket a pótlékokat az első szabadon választott Országgyűlés eltörölte, majd a Horn-kormány idején visszaadták. MTI Június 7,2013
