Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-01-11 / 2. szám
Focus on Eötvös Magyar hét a Walt Disney Concert Hallban Eötvös Péter (középen) Vajda Gergely karmesterrel és Földes Évával egy korábbi Los Angeles-i felvételen Magyar (de aligha csupán magyar) szempontból érdekes hétnek Ígérkezik a január 15-január 20. közötti néhány nap a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hallban: „Focus on Eötvös” címmel kerül sor négy hangversenyre. Kedden (15-én este 8 órakor) a világszerte egyik legismertebb kortárs magyar zeneszerző, a Kossuth-díjas Eötvös Péter „Angels in America” című operája hangzik el a Los Angeles Philharmonic New Music Group előadásában, a zenekart a spanyol Pablo Heras-Casado vezényli. Nyolc énekes működik közre: David Adam Moore, Omar Ebrahim, Kelly Anderson baritonok, Jonas Olaffson tenor, Brian Asawa counter-tenor, Janice Hall, Measha Brueggergosman szoprán, valamint Julia Migenes mezzoszoprán. Az előadást David Gately rendezi. A hét végén - 18-án (péntek este 8 órakor), 19-én és 20-án (szombat és vasárnap délután 2- kor) - Kodály Zoltán „Háry János szvit”-je, Eötvös Péter világpremierként hallható „DoReMi, concerto hegedűre és zenekarra” című kompozíciója, majd Bartók Béla „Concerto zenekarra” című szerzeménye hallható. Ekkor is Pablo Heras-Casado vezényel, a Los Angeles-i Filharmonikusok muzsikálnak, hegedűn a japán világsztár, Midori működik közre. (Midori tavaly óta a Los Angeles- i USC egyetem professzora. A napokban Vancouverből érkezik, hogy eljátssza a „DoReMi”-t, majd februárban az Egyesült Államok három városában, továbbá öt német városban, Angliában és Spanyolországban szerepel - egyetlen hónap alatt 14 fellépése lesz). Eötvös 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. Kodály Zoltán javaslatára már 14 éves korában felvették a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, amelynek 1965-ig vöt növendéke. Már a hatvanas évek elején szoros kapcsolatba került a színpaddal és a filmmel: egy évig a Vígszínház zenei vezetője volt, 1963-1971 között filmekhez és színházaknak komponált kísérőzenét (Fábri Zoltán, Huszárik Zoltán, Makk Károly és Szabó István filmjeinek zenéjét írta). Nemzetközi karrierje ugyancsak a hatvanas évtizedben kezdődött: élt Kölnben (1998-ban kinevezték a kölni Zeneművészeti Főiskola professzorává), a nyolcvanas években többször vezényelte a londoni BBC szimfonikus zenekarát, később a Pierre Boulez alapította párizsi Ensemble InterConteporain zeneigazgatója lett - hosszúra nyúlna e lista, ha sikereinek valamennyi színhelyét felsorolnánk. Ez érvényes a külhonban szerzett rangos kitüntetéseire is. Előbb volt sikeres karmester, mint zeneszerző. Dirigensként mint a modern zene egyik legkiválóbb- tolmácsolóját tartják számon, hat operáját - köztük a nagy sikerű „Három nővér”-t - rendszeresen játsszák világszerte. Komponistaként nem hajlandó azonosulni a 20. század divatos absztrakt zenei törekvéseivel. Úgy fogalmaz: „A zene ceremónia, ahogy azt az ősi kultúrákban is értelmezik”. Földes Tamás 35 évvel ezelőtt kapta vissza Magyarország a koronát A magyar koronázási ékszerek 1978. január 6-án, vagyis 35 évvel ezelőtt tértek haza Magyarországra. A korona a második világháború után Szálasi koronaőrjeitől Fort Knoxba jutott, de Amerika csak sokára tett gesztust a kommunista Magyarországnak. A Szent Istvánnak tulajdonított korona története során többször került idegen kézbe vagy tűnt el hosszabbrövidebb időre, de az 1848-49-es szabadságharc leverése és azután, hogy 1853-ban az osztrák rendőrség megtalálta, hova rejtették Debrecen közelében, közel egy évszázadig biztonságosan őrizték a Budai Várban. A második világháború végén aztán a szovjetek elől menekülő Szálasi parancsára a megmaradt koronaőrök nyugatra vitték a koronát, majd amikor amerikai fogságba estek, a korona, valamint a koronázási paláston kívül a többi koronaékszer is az amerikai hadsereg tulajdonába került. Ok előbb Frankfurtban őrizték, később pedig teljes titokban az Egyesült Államokba vitték, ahol Fort Knox egyik páncéltermében helyezték el. A korona azért nem került vissza a békekötés után automatikusan Magyarországra, mert az amerikai álláspont szerint a koronaőrök önként, megőrzésre adták át a kincset az amerikai hadsereg tisztjeinek. Első ízben a Rákosi-rezsim idején, 1950-ben követelte Magyarország hivatalosan is, hogy a koronát adják vissza, azonban az Egyesült Államoknak természetesen esze ágában sem volt a frissen megszilárdult kommunista diktatúrának ilyen gesztust tenni. Ezután - hivatalosan legalábbis - jó időre feledésbe merült a korona ügye, olyannyira, hogy 1963-ban egy vatikáni-magyar tárgyaláson a magyar delegáció a Szentszéktől érdeklődött a koronaékszerek hollétéről. Végül aztán sikerült kideríteni, hol is van a korona, és a visszajuttatásának ügye a következő évtizedben egyre javuló amerikai-magyar kapcsolatok egyik lényegi kérdése lett. Az áttörés 1976-ban következett be, amikor Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes amerikai látogatása alatt folytatott tárgyalásai során kiderült, Gerald Ford elnök hajlandó lenne a koronát visszaadni. A további egyeztetések után 1977-ben már a művelet lebonyolításának mikéntjéről tárgyaltak a két ország képviselői. A háború után, illetve 1956-ban külföldre menekült emigránsokat megosztotta az ügy, de az amerikai kormány sem akart a forradalmat leverő Kádárnak látványos gesztust tenni, ezért kompromisszumos megoldásként a koronát és a koronaékszereket hangsúlyozottan nem a magyar államnak, hanem a „magyar népnek” juttatták vissza, illetve kikötötték azt is, hogy nyilvánosan legyenek kiállítva. Az is feltétele volt az akkor már Jimmy Carter vezette amerikai adminisztrációnak, hogy a Kádár személyesen ne vegyen részt az ügyben, ezzel kisebb támadási felületet nyújtva a döntést támadó ellenzéknek és a magyar emigránsoknak. A koronázási jelvények végül 35 éve, 1978. január 6-án érkeztek meg Budapestre, ahol Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át őket ünnepélyes keretek között a magyar népnek. Az ünnepségen magyar részről többek közt Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, Lázár György miniszterelnök és helyettese, Aczél György képviselte a politikai elitet. Hogy a nép teljes keresztmetszete is jelképesen jelen lehessen, számos egyszerű „munkás és paraszt” is meghívást kapott, például Mizik László csepeli lakatos, Noszlopi Péter állattenyésztési brigádvezető, vagy éppen Simkó István előhengerész. A kulturális életet másokkal együtt Illyés Gyula, Ruttkai Éva és Kocsis Zoltán képviselte. Kádár János viszont, ahogy az MSZMP más vezetői is, hiányoztak a listáról, erről a furcsa tényről a korabeli, lelkendezve tudósító magyar sajtó nem tett említést, viszont azt azért hangsúlyozták a beszámolók, hogy a korona visszatérése nem jelentheti egyben a régi eszmék újjáéledését. A koronát és a palásttal kiegészített többi koronázási jelvényt ezután a Nemzeti Múzeumban állították ki, ahonnan a koronát, az országalmát és a jogart 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között a Parlamentbe szállították. BBC History A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W, Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Pereházy Miklós: 805-341-6583, Evamaria: 310-874-6219 Január 11-én este 8-kor a Magyar Ház bemutatja a Poligamy c. filmet, melyet Q&A követ Herendi Gábor producerrel Este 10-től buli hajnalig: zene, tánc, csocsó, ping pong, lángos Állandó programjaink: Péntek esténként KLUBNAP Pataki Júlia főztje váija kedves vendégeinket minden pénteken!!! További érdeklődés vagy rendelés: 310-404-3319 Minden pénteken filmvetítés 8-kor! Pénteki klubnapjainkon friss, vegyszermentes biozöldség kapható. A pénteki napon frissen készült cukrászsütemények is kaphatók. Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! EREDETI SZÍNHÁZI FELVÉTELEK’. THURÓCZY GIZI Duettek Czövek Istvánnal, Borvető Jánossal, Naszódy Sándorral, Bori Sándorral, Szabó Sándorral * Vadnay László, Vajda Albert, Palásthy Géza üdvözlik a közönséget * Jávor Pál mulat! * Latabár Kálmán 2 CD Set - kb. 230 perc - Ára: $15 plusz $2.50 postaköltség. Kérjük a csekket a következő címre küldeni: Emery Kovács, 2105 Rockefeller Lane, Unit #5, Redondo Beach, CA 90278 * Tel. (310) 379-5665 MEGZENÉSÍTETT VERSEK CD-N _________ Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) versei szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Az Arizonában élő költőnő két kötete, az Emlékezz és a Hit, remény és szeretet igen népszerű a magyar olvasók körében. A szerző régi vágya, hogy költeményeit megzenésítve is hallhassa a közönség. Ez az álom teljesült! A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és Nagy Ibolya operetténekes adja elő. Az énekszámok a CD elején és végén hallhatók, s közben számtalan verset szavalnak el ismert versmondók a Hit, remény és szeretet című kötetből. A CD ára postaköltséggel 12 dollár. A két könyv ára $15. Cím: Kaprinyák Gyuláné, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 E-mail: szkaprinyak@cox.net Magyarul dalol a szellő Szülőföldünk, magyar hazánk Büszkén gondolunk reád Sóhajt az erdő, a táj Vágyunk anyanyelvűnk után Magyarul dalol a szellő S vágtat erdőkön, mezőkön át, Hogy szívét el ne veszítse senki Túdja: a távoliét oly sivár Sok apró, régi emlék Mit feledni nem lehet, De szívesen mennék vissza Hogy simogatón nyújtsam kezem Békéden szívek zokogva sírnak Isten-adta kebelén Jelen a rekedt hangulat, Tanúja a resti éj De egyszer kisüt a nap! Amire régóta várunk Hiszen a magyarnak Csak egy hazája van! Kaprinyákné Bodnár Szerénke Phoenix, Arizona Január 11, 2013 AMERIKAI Magyar Hírlap
