Amerikai Magyar Hírlap, 2012 (24. évfolyam, 1-50. szám)
2012-07-20 / 29. szám
A Dunántúl egykori erődítményrendszere I. Áldás havának első hete perzselő meleget hozott. Az uralkodó Nap-király álmából megébredve lomhán indul égi trónjára, szerintem már számára is elviselhetetlen a hőség. Nem törődöm eme szélsőséggel, most a dunántúli örökségünket veszem górcső alá. Igaz némelyikük kicsit, vagy tán nagyon is romos, de azért akad köztük még délceg tartású, felújított, vagy éppen felújítás alatt álló erődítmény is. Az itt található váraink elsődlegesen főúri, nagybirtokosi szállásoknak, birtokvédő váraknak épültek a XIII-XIV. században. Miután nyakunkba szakadt az oszmán birodalom terjeszkedése, valamint az országot sújtó gondok orvoslása helyett, a magán vagyonok elsődleges szemmel tartása, mely magával hózta a pártoskodást, az aljas, gátlástalan birtok szerzés reményében. így törvényszerűvé vált, hogy az ország három részre szakadt. A török előre törésével ezek a várak, végvári szerepet töltöttek be kisebb, nagyobb sikerekkel. Simontornya vára Simontornya várudvar részlet Első állomásom Simontornya. A település vára viszonylag jó állapotban fogadja a vendégeit. Nyáridőben a település gyermekeinek napközis tábor gyanánt ad fészket, ezért az udvar ma gyermekzsivajtól hangos. Visszatekerve az időgép rozsdamarta kerekét, a környék gazdag múltjában kutakodhatok. A csiszolt kőkorszak, a kelták, az avarok és végül a magyarok fejlett kultúráját szemlélhetem a vár múzeumában. Magát a várat, illetve elődjét a Sió mocsaras területének egy szigetére építtette még 1270 körül Salamon fia Simon, földbirtokosi szállás gyanánt. A település a lakótornyáról kapta a Simontornya nevet. A korabeli nyilvántartásokban, mint magánvár szerepelt. A történelmi viharok sodrásában több gazdára is szert tett. A neves főúri családok között megtalálhatóak: a Lackfiak, a Kanizsaiak, tőlük birtokcsere révén Ozorai Pipóé lett, majd a Garaiak tulajdonolták. Az 1500-as évek elején Gergelylaky Buzlai Mózes birtoka lett. Ezekben az években élte fénykorát. Ekkor épült meg a régi vár alapjaira az izmos téglatorony és mellette a kaputorony, valamint a palotaszárny ekkor kapott reneszánsz köntöst. Ezt követően már kiporoltan, ráncfelvarrottan, csillogóra fényesítve, 1536- ban Pöstyéni Gergely főudvarmester szerezte meg a várat és a hozzátartozó birtokot. A török időkben, mikor az oszmán seregek szédületes rohamban megszállták az ország-középső harmadát, a csekély lélekszámú védők reménytelen helyzetüket felmérve feladták az inkább kényelmes főúri lakosztálynak, mint várnak nevezhető építményt. A környék lakossága egyaránt megszenvedte a felettük zsamokoskodók kizsákmányolását, lehettek azok földesurak, erőszakoskodó katonák, hűbéres szpáhik, avagy hivatalnokok. A 150 éves uralom végét követően, egy kis nyugalmasabb időszak köszöntött az itteniekre, igaz a fejlődésnek még csak szikrája sem mutatkozott. A Rákóczi-szabadságharc alatt Vak Bottyán fontos támaszpontja volt éveken át. Az itt állomásozó idegen katonák szintén megsarcolták a környék lakóit. Miután a szabadságharc elbukott, a császári „robbantó brigád” szemet vetett többek között erre a várra is, de a császárhoz lojális Styrum-Limburg család kérelmére épségben maradhatott. Napjaink várát az 1960-as évektől kezdték felújítani, párhuzamosan a feltárásokkal. Látogatásom a kőtárban fejezem be, majd búcsúzom a gyermekzsivajtól megelevenedett ódon falaktól és a várostól. Várpalota vára Várpalota várudvar részlet A következő célobjektumom már a Balaton-felvidéken áll. Várpalota központjában a környék egyik legjobb állapotú várát vehetem szemügyre. A XIV. század második felében, az Újlaki család építtette volt, kényelmes főúri szálláshely gyanánt. Mindaddig birtokolták, mígnem 1524-ben férfiágon kihaltak. Az özvegy a pécsi püspök testvéréhez Móré Lászlóhoz ment feleségül, aki így megkaparintotta a várat és a hozzátartozó birtokot. Móré részt vett a mohácsi csatában, de szerencséjének, vagy rafmáltságának köszönhetően megmenekült. Miután a magyar nemesség széthúzott, ennek következményeként két király is uralkodott az ország felett, az egyik Szapolyai János, a másik az osztrák Ferdinánd, a török mégis szabadon masírozott ki és be az ország közepén. Móré ezt kihasználva a zavarosban „halászott”, fosztogatott, rabolt és gyilkolt a környező területeken. Szapolyai megunta a cselekedeteit, ezért egy sereget küldött a kézre kerítésére, segítségül hívta a szövetséges török csapatokat, akik ostrom alá vették a várat. Mikor már nem volt kiút, Móré a várig húzódó Bakony erődbe menekült. Hamarosan elfogták a törökök és gyerekeivel együtt Isztambulba vitték, ahol rabláncon érte utol őt a végzet. A vár királyi birtok lett, Szapolyai a cseh származású Podmaniczkyaknak adományozta, akik viszont felváltva hódoltak, egyszer Szapolyainak, máskor Ferdinándnak, ezzel is gyarapítván vagyonukat. Szapolyai halála után a vár Ferdinánd királyi birtoka lett. Buda, Székesfehérvár, Veszprém elesett, egyedül Várpalota állta a folyamatos török ostromot, miközben szünet nélkül folyt a vár megerősítése. 1552-ben Ferdinánd Thury Györgyöt nevezte ki a vár kapitányának, aki köztudottan nagy bajvívó hírében állott. Több száz viadal győzteseként a török is rettegett tőle, hiszen a portyák során sokukat küldött a másvilágra. Hatalmas pallosával rendet vágott az ellenség soraiban. A szultán megelégelte az évekig tartó tehetetlenséget és parancsára a budai Arszlám pasa vonult fel seregével, hogy ostrom alá vegye az akkor már Thury várként emlegetett erődítményt. A környező dombokról előnyös helyzetből lövette napokon keresztül a falakat. A keleti fal nagy része már le is dőlt, de a pasa nem kísérelte meg a gyalogos ostromot, mivel hatalmas szekérhad közeledett nagy porfelhővel a Bakony felé, akik fáért érkeztek a térségbe. A pasa azt hívén, hogy a felmentő sereg jő Thury megsegítésére, inába szállt a bátorsága és sátrat bontva elszelelt. A szultán haragjában ezért a tettéért lefejeztette. Túri nem sokkal később lemondott várkapitányi tisztségéről, helyébe öccse került. Egymást követték a kapitányok, Pállfy Tamás, majd Ormándy Péter személyében. Utóbbi lelkiismeretesen állta a többedik török ostromot, 1593-ban a tizenöt éves háború kezdetén kénytelen volt feladni a várat. Bár a török szabad elvonulást ígért a védőknek, többségüket mégis lemészárolták. Az elkövetkező, mintegy száz évben hol török, hol magyar zászlót lobogtatott a szél a vár büszke tornyán. 1687-ben végleg megszabadulhatott a török megszállás alól. Lipót császár ALL A BAL! A NAGY SIKERŰ ANNA-BÁL a Lm Angeies-i Egyesült Magyar Házban 2012. július 28.-án, Szambái este 7 árai kezdettel A Z4JMÜ és jé hangulatét Varga Árpi szolgáltat)« I i'lfliő \<H \< Wi.t* lii.H tiictknak <H kn.tk Ay Lelete* vacsorát Patait Julias kesyJZ, Merni: » Rag« lavas « »XSSnggSFt t*ús vagg süti csIrfcocomO« » Somlai Gafosfca « -Helyfoglalás* —AnrWRee 9 S10+97O84-Cmc 1*75 W. BätwdL Lm Aagtks. CA <WM*.333^34-8453 DUNA CSÁRDA HUNGARIAN RESTAURANT SPECIAL MENU FOR THE WEEK OF JULY 24 - 27 TUE through FRI $9.95 TUESDAY Gulyás leves * Rizses hús * Palacsinta WEDNESDAY Újházi tyúkhúsleves * Töltött paprika * Somlói galuska THURSDAY Bableves * Spenót tükörtojás kolbász * Zserbó szelet FRIDAY Karfiol leves * Fehér hal grülezett zöldséggel * SzUvás gombóc Drinks Are NOT Included KACSA TÖPÖRTYŰ KAPHATÓ! DUNA Travel 8530 Holloway Dr. It 102 W. Hollywood, CA 90069 Spa, Hotel foglalások, Kocsi bérlés Kedvezményes repülőjegy árak Magyarországra napi kedvezményes árakért hívják ZSUZSÁT TEL: (310) 652-5294 FAX: (310) 652-5287 1-888-532-0168 1702-ben elrendelte felrobbantását, de a Rákóczi-szabadságharc ezt megakadályozta. Kuruc kézre került, a szabadságharc bukása után, Rabutin generális visszabontana az épségben maradt két tornyát palota szintig. Miután a Zichy család birtokába került, a XVIII. században barokk stílusra átépíttették. Két évszázad múltán a teljesen romossá vált épület komplexum feltárása és felújítása évtizedekig tartott. Ma az ódon falak felbecsülhetetlen értékű korabeli freskó töredékeit és a múzeumként szolgálatot teljesítő termeiben, értékes kiállításokat tekinthet meg a hozzám hasonló érdeklődő. A kültéri hőség még mindig kínzó, főleg a várbéli hűvöst követően, de az idő lejárt, a vár zárja kapuit, ezért távoznom kell. Szállásom felé veszem az irányt, amit még lóháton is megtehetnék naplementéig, de a négylábú paripa helyett, most négykerekű a módi. Félszáz kilométer megtétele után elérem Csesznek falucskát, ahol az Erzsébetház családias vendégszeretetét élvezhetem az alatt a pár nap alatt, míg bejárom a Balaton-felvidék erődítményekkel telt térségét. Albert Ferenc El é«l*M » mcgrrodea^a imldMB «iy leer sfccrt acMME Anna fadonfctt. Leg« öa is vésne aud a fanó hmmáná átérnek. Tji Júiius 2°>2012
