Amerikai Magyar Hírlap, 2012 (24. évfolyam, 1-50. szám)
2012-05-25 / 21. szám
Magyar származású katonát tüntetett ki Obama Az Egyesült Államok legmagasabb katonai kitüntetését, a Becsület Érdemérmet - angolul: Medal of Honor - adományozta Barack Obama elnök Leslie Halász Szabónak, aki 1970. május 10-én az amerikai hadsereg szakaszvezetőjeként a bajtársai életét mentve feláldozta magát egy kambodzsai összecsapásban. „Itt most egyetlen katonát részesítünk elismerésben a szolgálatáért, de amit ő tett, az egész nemzedékéért beszél” - jelentette ki Obama. „Ebben a hónapban megkezdődnek a megemlékezések a vietnámi háború kitörésének ötvenedik évfordulójáról” - mondta az elnök. - „Szégyen, hogy abban az időben a katonák nem kapták meg a megérdemelt tiszteletet és köszönetét. Ez olyan hiba, amelynek sohasem szabad megismétlődnie”. Barack Obama megemlítette, hogy Leslie Szabó magyar menekült szülők gyermeke volt. A Fehér Ház Keleti Termében megtartott ceremónián jelen volt a posztumusz őrmesterré előléptetett katona özvegye, Rose Mary Szabó-Brown, bátyja, George Szabó, több bajtársa, valamint Leon Panetta védelmi miniszter és az amerikai katonai felsővezetés több tagja. „Önök tették a dolgukat, becsülettel szolgáltak, büszkévé tettek bennünket Les szándékának megfelelően. Megkérem a Bravo század (Szabó egysége) tagjait, hogy álljanak fel és fogadják a nemzet háláját! ” - mondta az elnök, amire az összegyűltek részéről hosszú taps volt a válasz. Leslie Halász Szabó 1948. február 22-én, az ausztriai Kufsteinben született, magyar emigráns szülők gyermekeként. A Pennsylvania állambeli Ellwood Cityben nőtt fel, ahová a család az ötvenes évek elején költözött. Szabót 1969-ben sorozták be. A kiképzés utáni egyhónapos eltávozás alatt megnősült, és az ifjú párnak több idő nem is adatott meg az együttlétre. A fiatalember az amerikai hadsereg elit, 101-es légi szállítású hadosztályának katonájaként került a délkelet-ázsiai hadszíntérre. A szakaszvezető a kambodzsai Sze Szánban, a később „anyák napi rajtaütésnek” nevezett akcióban vesztette életét. A mintegy ötvenfős felderítő alakulatot minden oldalról megtámadták a kétszeres túlerőben lévő észak-vietnámiak. Szabó, noha az utóvédben volt, előretört, és több ellenséges katonával végzett. Visszahajított egy eldobott ellenséges kézigránátot, és annak felrobbanása után repeszeitől tulajdon testével fedezte egy sebesült bajtársát - hangsúlyozta Obama. A sebesült Szabó szakaszvezető ezután, nem törődve a sebesüléseivel, egyedül indult el egy bunker megsemmisítésére, amelyből egységét géppuskatűz alatt tartották. Több találatot kapott, de egészen közel tudott kúszni a tüzelőálláshoz, és egy gránáttal ártalmatlanította a támadókat, noha tudta, hogy a robbanás az életébe kerül majd. Leslie Szabóval együtt az egység hét katonája életét vesztette, több mint kéttucatnyian pedig megsebesültek. A más kitüntetések mellett Bíborszívvel is elismert Szabót már röviddel a halála után felterjesztették a Becsület Érdeméremre, de az iratok levéltárba kerültek, ahol csak 1999-ben bukkant rájuk ismét egy kutató, aki a 101-esek történetének feldolgozásán dolgozott. A Becsület Érdeméremre az amerikai fegyveres erők azon tagjai válnak méltóvá, akik indoklás szerint „az életük kockáztatásával, kiemelkedő vitézséget és elszántságot tanúsítva, messze kötelezettségeiken felül teljesítenek egy fegyveres ellenséggel szembeni harci cselekmény során”. A kitüntetést 1863-as megalapítása óta 3458 alkalommal ítélték oda. Az életükben elismertek száma nem éri el a kilencvenet. A kitüntetettek között legalább nyolc magyar származású van. A legismertebbek egyike Számvald Gyula 1848-as honvéd főhadnagy, aki az amerikai polgárháborúban az északiak tábornoka lett. A vietnámi* háborúban bizonyított helytállása miatt posztumusz elismerésben részesült Rábel László és Molnár Ferenc Zoltán törzsőrmester. 2005-ben George W. Bush elnök a magyar születésű, Soá-túlélő Rubin Tibornak adta át a kitüntetést a koreai háborúban tanúsított hősiességéért, atv.hu A haza több, mint a profitszerzés színhelye Feladta állampolgárságát az ismert vállalkozó Soha nem látott médiafigyelem kísérte a Facebook tőzsdei bemutatkozását. A tőzsdei nyitást egyenesben közvetítette az amerikai televízió. Nem véletlen, hiszen kivételesen magas, 100 milliárd dollárra értékelt cégről van szó. A Facebook nagy piaci eseményét kellemetlen epizód árnyékolta be. Az egykori társalapító, Eduardo Saverin, aki a Facebook részvényeinek 4 százalékát tulajdonolja, korábban lemondott amerikai állampolgárságáról. Saverin vagyonát múlt péntek óta 4-5 milliárd dollárra becsülik. A 30 éves milliárdos tettét egyértelműen az motiválta, hogy kijátssza az amerikai adóhatóságokat, megkerülje a vállalati nyereségadót. Saverin ezzel a tettével hozzávetőlegesen 67 millió dollárral károsította meg az Egyesült Államokat. A befektető jelenleg Szingapúrban él, ahol csak jövedelemadót kell fizetnie. Saverin lépését nem kis felháborodás kísérte. Többen rámutattak arra, hogy Eduardo Saverin mindent megkapott az országtól, melyet csak profitszerzésre használt, az első adandó alkalommal, amikor valamit vissza kellett volna adnia, továbbállt. Edurardo Saverin dúsgazdag családban született 1982-ben Sao Paulóban. 1992-ben menekült el a család Brazíliából, azzal az ürüggyel, hogy fiúk rajta van egy brazil gyermekrabló banda listáján. Az Egyesült Államok befogadta őket, Floridában telepedtek le, és gyorsított eljárásban már 1998-ban amerikai állampolgárságot kaptak. Saverin az ország első egyetemén, a Harvardon tanult és szerezte meg közgazdasági diplomáját. Itt ismerkedett meg Mark Zuckerberggel 2004-ben. Kezdetben Saverin finanszírozta az egyetemi közösségi hálót. Később, amikor kiszorult a Facebook vezetésből, pereim kívánta Zuckerbeget. Végül nagy összegű végkielégítésben egyeztek meg, hogy elkerüljék a tárgyalást. Eduardo Saverin ügye elérte az amerikai törvényhozást. Két szenátor olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami kötelezően 30 százalékos nyereségadót vet ki arra is, aki az országban szerzi jövedelmét, de lemond amerikai állampolgárságáról. „Ez az az amerikai sikertörténet, amely rettenetesen rossz fordulatot vett. Eduardo Saverin el akar szakadni az Egyesült Államoktól, csakhogy elkerülje az adót. De ezt nem fogjuk hagyni. Saverin viselkedése felháborító. Hátat fordított annak az országnak, amelyik befogadta, megvédte, taníttatta, majd segített abban, hogy milliárdos legyen”- mondta Chuck Schumer, New York állam demokrata szenátora, a törvény egyik megfogalmazója. A Yale Egyetem jogászprofesszora, Bruce Ackerman a Los Angeles Times-ban arról ír, hogy az állampolgárság komoly elhatározás. „Nem kellene megengedni, hogy valaki visszatérve azzal dicsekedjen haverjainak, hogy hány milliót nyert azon, hogy megkerülte állampolgári kötelezettségeit”. Szakértők látnak esélyt arra, hogy az „expatrióta” törvényt megszavazza az amerikai Kongresszus. Azt kívánják elérni, hogy Eduardo Saverin és a hozzá hasonlók soha ne térhessenek vissza Amerikába. Ha megpróbálnák, kitoloncolnák őket. A Facebook-alapító Eduardo Saverin persona non grata lett az Egyesült Államokban. hetivalasz.hu LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden szemvizsgálat Optpmetry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétlVRől péntekig 9 a.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m, -5 p,m. 477 E. Colorado Bivd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 Emily Linden, O.D. Május 25,2012 | Az átlag amerikaiak nem segítenének Európának A görögországi események a címlapokra és az esti híradók témái közé emelték azokat a nehézségeket, amelyekkel az Európai Uniónak kell szembenéznie, és újra egyre élénkebb a párbeszéd az európai adósságválságról, annak tengerentúli hatásairól. A szakértők egyik csoportja szerint Európa újabb recesszió felé közeleg, amely az Egyesült Államokat is eléri majd. Mások azonban úgy vélik, hogy bár az európai országoknak, főként az eurózónának nehéz időszakkal, akár a felbomlással kell szembenéznie, ha a rossz gazdasági helyzetben lévő országok nem vezetnek be szigorú megszorító intézkedéseket, de Amerikát - a jelek szerint - ez nem befolyásolja. Doug Eckley közgazdász szerint inkább az az aggasztó, hogy ha az Egyesült Államok bankjai újra visszariadnak a kölcsönök kiadásától, azt az amúgy is nehezen lábadozó ingatlanpiac és a lakosság szenvedi meg. „Emellett az Egyesült Államoknak látnia kell azt is, hogy ha Európa ekkora bajba került, mert az unió országai túl sok adósságot halmoztak fel, akkor Amerika, amely szintén nagy hitelfelvevő, hasonló helyzetben találhatja magát” - tette hozzá a közgazdász, aki szerint eddig ez csak azért nem következett be, mert az amerikai központi bank, a Federal Reserve közbelépett, az Európai Központi Bank viszont szigorúbb elvek szerint működik. „Az átlag amerikaiak főként attól tartanak, hogy az Egyesült Államok pénzt költ majd arra, hogy segítséget nyújtson az Európai Uniónak. Ezért nagyon bízunk abban, hogy maga tudja orvosolni a problémát, mert ránk jelen helyzetben nem lehet számítani” - jegyezte meg a szakember, és hozzátette, hogy Németországban látja a válságból való kivezető utat. hirado.hu-----------------------------------------------------------------------------------v MEGRENDELŐ LAP Megrendelem az Amerikai MAGYAR HIRLAP-ot és az előfizetési díjat mellékelem (csekk v. Money Order). Elektronikus kézbesítéssel is megrendelhető az egész világra. Információ az amhir.com oldalon. Név: .................................................................................................. Utca, házszám: ............................................................................... Város, állam: .................................................................................. Telefon: ........................................... ZIP Code: ....................... Köszönjük! Cím: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave., Suite #1, Los Angeles, CA 90004 Telefon: (626) 765-4534 Fax: (323) 463-6186 ELŐFIZETŐI AKCIÓ Azoknak az olvasóinknak, akik új előfizetőt ajánlanak, és ismerősük előfizet a Hírlapra, az új előfizetés időtartamának felét megkapják ajándékba. Ajánló neve:............................................ Zip kódja:................ Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve augusztus utolsó két hete Published weekly, except the last two weeks of August PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Szerkesztőség és ügyfélszolgálat: Hétfő - Péntek 10AM - 4PM PST Tel: (626) 765-4534 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: editor@amhir.com * Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR Tel. (323) 463-6376 * E-mail: amhirlap@sbcglobal.net SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK ' CLAIRE KENNETH (tb ), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS: HEGEDŰS ANDREA Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $50. USD, fél évre $30. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $50. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $140. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
