Amerikai Magyar Hírlap, 2012 (24. évfolyam, 1-50. szám)
2012-01-06 / 1. szám
Az amerikai magyarok krónikásai Mióta Budai Parmenius István 1583-ban Amerika földjére lépett, számos magyar utazó, kalandor, munkát kereső vagy menekült kereste fel az Újvilágot, telepedett meg ott. Az 1849-esek, a századforduló gazdasági emigránsai, a sokat emlegetett „másfél millió”, a XX-ik századi háborúk menekültjei, a DíPísek, majd az 56-osok jöttek egymást követő hullámokban. Sokan foglalkoztak az amerikai magyarok történetével, de senki sem foglalta azt össze átfogóbb és áttekinthetőbb rendszerességgel, mint a Várdy házaspár, Béla és Ágnes. Várdy Béla a Pittsburgh-i Duquesne Egyetem történelem professzora és a History Forum igazgatója, a Nemzetközi PEN, a Magyar írószövetség és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, mintegy két tucat könyv szerzője vagy szerkesztő-társa, hatszáz cikk és tanulmány írója, számos amerikai és magyar elismerés kitüntetettje. Felesége Várdy Huszár Ágnes a Robert Morris Egyetem volt professzora, jelenleg szintén a Duquesne Egyetem tanára, a férjével együtt kiadott könyvek és kiadványok mellett két sikeres regény írója. Jelenleg a Szovjet Gulág és az ottani magyar foglyok sorsát, történetét kutatja. A szerzőpár legújabb könyve, az „Amerikai magyarok a történelem sodrában” : HUNGARIAN AMERICANS IN THE CURRENTS OF HISTORY tizenkét előzőleg folyóiratokban publikált cikket foglal össze angol nyelven, amelyet az East European Monographs sorozatban a Columbia University Press adott ki 2010-ben. Négy írás Kossuth amerikai útjával és élményeivel foglalkozik, kettő a századforduló munkásainak életét, kettő az amerikai magyarok második világháború alatti és utáni tevékenységét, három az itt élők önazonosságának kérdéseit, a szülő és a befogadó haza iránti hűség konfliktusait tárgyalja, míg egy fejezet összefoglalóan elemzi az amerikai magyarok történetét és jelenlegi helyzetét. Most, amikor a magyar kormány meghirdette egy „nemzeti regiszter” létrehozását, különös érdeklődésre tarthat számot az amerikai magyarok történelme és identitásának alakulása, amelyhez a Várdy házaspár tanulmányai mintegy háttérként szolgálnak. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes szerint „egy ilyen regiszteren keresztül lehetővé válik, hogy a magyarság tagjait, éljenek a világon bárhol, elérjék, magyar identitásukban megerősítsék.” Bár egyelőre nem világos, hogy egy ilyen „regiszter” egyéneket, szervezeteket, vagy magyar intézményeket kíván-e majd számba venni, vagy csupán egy ismertető honlap híreit közvetíteni, bizonyára megkérdezik majd a külföldi, elsősorban az amerikai magyarságot legjobban ismerők véleményét, így remélhetőleg a Várdy házaspárt is. Hiszen egy egész kontinensre kiterjedő számbavételt eredményesen csak alulról kezdeményezve, az ottani tapasztalatokra építve lehet megvalósítani, nem pedig „felülről” irányított szervezéssel. Számos tanulmány próbált már feleletet adni arra, hogy kik és hányán vannak magyarok, magyar származásúak, az Egyesült Államokban. Ezek az írások általában az amerikai népszámlálás adatait vették alapul, azonban ma már a nyilvántartásban nem kérdeznek többé rá a származásra, hanem a faji eredetet kutatják. így a továbbiakban csak találgatásokra vagy becslésre leszünk utalva a magyarok számáról az USA-ban. Történtek felmérések az itteni magyarok intézményeiről is. Az akkor még érdemben működő Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója részéről én adattam ki 1998. és 99-ben három “Történeti áttekintés és címtár” felmérést a VILÁG MAGYARSÁGA címmel. Ebben a sorozatban az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Amerika és Európa szerepelt, Ausztráliára már nem került sor. Az amerikai címtárban akkor 133 magyar templomot, 25 apátságot és segélyegyletet, 20 iskolát, 7 cserkész intézményt, 27 cserkész csapatot, 280 egyesületet, 42 újságot, folyóiratot, 9 rádióállomást és 9 magyar televíziót jegyeztünk fel. (Összesen 552 amerikai magyar szervezetet.) Ezek közvetlen megkeresés alapján kerültek a jegyzékbe. Egy ilyen összesítés nem mutatja azt a hatalmas munkát, az áldozatot, szenvedést, amit az emigráns intézmények alapítása és szervezése igényelt és igényel ma is napról-napra, amikor intézményeink öregednek, súlyos anyagi és szervezeti gondokkal küzdenek, sok a megszűnés határán van. Az első emigránsok életének küzdelmeiről Várdyék egy amatőr költő, Kemény György, szomorú versét idézik: „A bluefieldi temetőben sírgödröket ásnak / Hej, mennyi gödör kell sok szegény bányásznak / Kiket haragjában megfojtott a bánya / De magyarok voltak, hát senki sem bánja.” A következő nemzedékek sikeresen kiemelkedtek ebből a sanyarú sorból, és elismerést szereztek a magyar névnek. Nem kell sorolni a kimagasló eredményeket elért tudósokat, zenészeket, művészeket. Ismerjük és ismeri a világ is neveiket. Azonban sajnos ezeknek a sikere a magyarok jó részében olyan ön-identitás értékelésre vezetett, amelynek már nem volt realitás alapja. A magyarok magukat az amerikai társadalom csoportjai között a legkiválóbbak közül valónak tudják, ezzel ellentétben a tanulmány idézi azt az 1989-ben készült szociológiai felmérést, amely szerint 37 szempont kiértékelése alapján a magyarokat 32 nemzetiségi csoportban, a kínaiak és a csehek között, csupán a 27-ik hely illette meg. Mindez csak két évtizeddel az 56-os forradalom után, amikor a magyarok megítélése a világban valóban a legjobb volt ! Persze lehet, hogy ezt nem annyira az amerikai magyarokra, hanem a Kádár-rendszer otthoni állapotára lehet vetíteni, de mindenesetre megszívlelni való tanulság. Egyik legérdekesebb része a tanulmányoknak a kettős identitás kérdésének tárgyalása. Hiszen ez az ami a Kárpát-haza és Amerika népeit legjobban összekapcsolja. A Kárpátok övezte ország népei ugyanolyan „olvasztó-tégelyben” éltek együtt, mint az amerikai kontinens népei. A magyar nemzethez tartozónak tudták magukat, akár magyarul, németül, jiddisül, szlovákul, örményül, románul, horvátul, vagy olaszul beszéltek. Ez az acsarkodó nacionalizmus fellángolása előtt nem jelentett elválasztást. Az érzelmi összetartozás számos szép példáját találhatjuk még a megalázott, üldözött, elhurcolt zsidók, kitelepített németek, a környező országokban asszimilálódtak esetében is. A „Kettős kötődés a mai világban” fejezet idézi erről Bodor Pál írását az Élet és Irodalom folyóiratból: (Az internet nem adja az elmentett szöveget, így az angolból való visszafordítással kell beérnünk.) „Mit tehet valaki, aki nem tagadva zsidó származását - minden gyalázatos bánásmód és megalázás ellenére - mégis a magyarsághoz tartozónak érzi magát? Túdja, hogy ez egyoldalú szerelem, amellyel élni és halni kell. Anyanyelve, kultúrája, történelmi tudata, valamint érzelme mind magyar. Nekem felmenőim között volt székely nemes, református lelkész, osztrák kémikus, szász építész, spanyol rabbi... és én soha nem tagadtam meg őseimet.... Az enyém kétségtelenül egyoldalú szerelem, de szerelem mindentől függetlenül. (A helyzet iróniája az, hogy...) azoknak akik gyűlölik a magyarokat én magyar vagyok, akik meg gyűlölik a zsidókat, nem vagyok magyar.” A könyv végén a szerzők felvetik a kérdést, hogy valóban ki a magyar? Az akinek az ereiben különböző népek vére kering, de az esetleges elutasítás és elítélés ellenére mégis érzelmileg és kulturálisan a magyarsághoz kötődik vagy aki magát a honfoglaló ősök leszármazottjának tartja, de nem vállalja nemzetével a sorsot jóban és rosszban egyaránt? Várdyék válasza egyértelműen optimista: „Meg vagyunk győződve arról, hogy a kommunizmus és Szovjet elnyomás megszűnésével, Magyarországnak az európai közösséghez való visszatérése után minden magyar egységesen fogja visszautasítani a kirekesztést. Együtt fognak kialakítani egy olyan korszerű és toleráns világnézetet, amely hajlandó elfogadni mindenkit, aki a magyar nemzethez tartozónak tudja magát, legyen bármilyen származású.” Vegyük ezt jövőbe látó prófétai gondolatnak, vagy naiv vágyálomnak? Hiszen tudjuk, hogy az elmúlt húsz év nem hozta meg ezt az óhajtott eredményt. Várdy Béla és Ágnes könyvét ajánljuk mindenkinek, aki az amerikai magyarság vagy egyáltalán a magyarok sorsa, múltja, problémái iránt érdeklődik, karácsonyi ajándéknak is. A könyvet a Columbia University Press 60 dollárért árusítja, de Amerikában és Kanadában a szerzőktől postaköltséggel együtt 35 dollárért megkapható. Európából 30 dollár plusz postaköltség. Cím: Prof. S.B. Várdy, 5740 Aylesboro Avenue, Pittsburgh PA 15217. papp László A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Pereházy Miklós: 805-341-6583, Evamaria: 310-874-6219 Állandó programjaink: Péntek esténként KLUBNAP A zongoránál Baki József énekművész, aki a zene szünetében árusítással egybekötött könyvbemutatót tart. Pataki Júlia főztje várja kedves vendégeinket minden pénteken!!! További érdeklődés vagy rendelés: 310-404-3319 Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! Szállítás Los Angeles- Budapest-Los Angeles között INTEREX EXPORT - IMPORT, INC. Call Toll-Free: 1-800-6-INTEREX (1-800-646-8373) Zárt konténerben, vagy fedélzeten autóját, hajóját, ingóságait és bármilyen méretű csomagjait a legkedvezőbb áron szállítjuk! Csomagolást vállalunk! 21 éve az Önök szolgálatában! Házhozszállítás és felvétel Hazatelepülés Vámügyintézés DMV ügyintézés Web site: http://sfkomyek.szabadsagharcos.org/interex.html , interexinc.biz, www.INTCREXl.com BUDAPEST - HUNGARY GARDENA-LOS ANGELES Telefon: (30) 278-0278, (30) 475-8892 (70) 9321-611 Telefon: (310) 516-8959, (805) 527-4006 Fax: (805) 579-9611 550 W 135th Street Gardena, CA 90248 Emaü Los Angelesben: interexinc@aol.com, perehazy.miklos@gmail.com Figyelem!! új lehetőség Los Angelesben: Valley-i képviselet, tel: (818)782-2987 Új website: www.INTEREXl.com 2000 Szentendre Rózsa u. 8. Email Budapesten: sze01@usabolt.hu A Los Angeles-i cserkészcsapatok szeretettel meghívják a 2012. január 28-i szombat esti vacsorával egybekötött 45. BÁLJUKRA az Airport Marriott Hotel Grand Báltermébe. Megjelenés hölgyeknek estélyi, férfiaknak sötét ruha. Italok: 6:30-tól - Vacsora: 7:00-kor - Nyitó Tánc: 9:00-kor Tánczene: Special Request zenekar (6 tagú magyar együttes) Felnőtt vacsora: $85.00, vacsora után: $55.00 Diák jegy (25 éven alul) vacsorával $60.00, vacsora után $25.00 Fővédnöki jegy: $330, 3 vacsora jeggyel Védnöki jegy: $220, 2 vacsora jeggyel A január 24-ig kifizetett vacsora rendelését tudjuk csak szavatolni Jegyrendelés az alábbi számokon: Toghia Marianna (818) 687-8661 LAScoutsBall@gmail.com udith (805) 498-1580 smate@roadrunner.com Varga Gizella (323) 256-3050 Baltay Julcsi (818) 749-1710 Latkóczy Ildikó (310) 465-5899 Halloran-Bihar Ildi (310) 621-0386 LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. I inden szemvizsgálat ft ” szemüveg uptjjmerry. kontaktlencse O ONE-IIOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 n.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-80Ö-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 Emily Linden, O.D. Január 6,2012 |
