Amerikai Magyar Hírlap, 2012 (24. évfolyam, 1-50. szám)

2012-01-06 / 1. szám

Mark Palmer: tisztelem, de nem értem Egy vezetőnek sosem késő felismerni és kijavítani a stratégiai hibát. Azt nem tudom, hogy Orbán Viktor képes lesz-e rá. Végső soron a magyarokon fog múlni, ki lesz a vezetőjük. Ha az emberek azt mondják, hogy nem akarnak visszatér­ni a demokrácia előtti időkhöz, akkor demokratikus választások útján vagy másképpen, de meg tudják ezt akadályozni - nyilatkozta Népszabadságnak Mark Palmer, aki 1986 és 1990 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A konzervatív személyiség korábban Henry Kissinger és Ronald Reagan beszédírója volt, most is fontos szerepet játszik több tekintélyes amerikai szervezetben.- Amikor 1986 és 1990 között Budapesten szolgált, még hallgathatta a Szabad Európa magyar adását. Gondolta volna, hogy két évtized múlva kérvényezni fogja a SZER újraindítását?- Nem, nem gondoltam volna. Azt tudtam, hogy a történelem nem feltétlenül egy irányba halad, de abban biztos voltam, hogy Magyarországon erős gyökeret ver a demokrácia, Magyarország és benne a Fidesz Európa része akar lenni.- Mennyi az esélye annak, hogy a SZER valóban újraindítja magyar nyelvű adását? Komoly a Charles Gátival közösen benyújtott javaslata?- Komoly. Én korábban a SZER felügyelő bizottságának tagja voltam, most is jó kapcsolat fűz a rádió jelenlegi vezetőihez és a törvényhozás befolyásos tagjaihoz, akiktől a döntés végső soron függ. Nem tudom, sikerül-e a tervünk, de az illetékesekkel már kapcsolatban vagyunk, dolgozunk a megvalósításon.- Jól ismerte az ifjú Orbán Viktort. Mit gondol, hová lett, mi történt vele?- Valóban jól ismertem és tiszteltem, amiért vezető szerepet játszott a demokrácia győzelmében Ma-gyarországon. Annak idején kifejezetten lelkes voltam a Fidesszel kapcsolatban és kiálltam értük, amikor az akkori amerikai adminiszt­ráció egyes vezetői túlságosan is merészeknek, veszélyesen szókimondóknak tartották őket. Orbán Viktorral budapesti nagyköveti mandátumom lejárta után is többször találkoztunk Berlinben és Washingtonban. A mai napig tisztelem, de ahogyan Lord Acton, a XIX. századi angol történész írta, „a hatalom romlottá tesz és az abszolút hatalom abszolút mér­tékben tesz romlottá, a nagy emberek majdnem mindig rossz emberek”. Ez persze minden politikusra igaz: ha megtehe­tik, visszaélnek a hatalmukkal. A Fidesz a legutóbbi választáson nagyarányú győzelmet aratott és most éppen ezt teszi, visszaél vele.- Milyen veszéllyel jár Magyarország nemzetközi elszigetelődése?- Reális veszéllyel. Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió, az Európai Bizottság nem nézi jó szemmel az eseményeket, a Nemzetközi Valutaalap sem helyesli ami történik és az Egyesült Államok kormánya is nagyon aggódik. Magyarországot a legjobb barátai féltik, köztük én is. Magyarország elszigetelődése már nem elvont veszély, hanem realitás. Ha Ma­gyarország megint Oroszországtól akar függeni, akkor persze jó úton halad. De szerintem a magyarok számára Európa a természetes közeg, márpedig most még az sem elképzelhetetlen, hogy kidobják őket az Európai Unióból. Ha nem számítanak majd többé demokráciának, nem fogják többé megtűrni őket. És akkor majd fel kell tenni a kérdést, hová akarnak tartozni?- Mi motiválja az amerikai kormányt, amikor bírálja a magyarországi parlamenti többség politikáját?- Természetesen minden kormány a saját nemzeti érdekeit képviseli, de az amerikai fölfogásban ebbe belefér az is, hogy nekünk akkor kedvez a nemzetközi helyzet, ha minél több ország tekinthető liberális demokráciának. Közép-Európa visszaesése veszélyt hordozna az amerikai érdekekre, ezért a kormányzat a jelenséget nem veszi félvállról és felveszi a küzdelmet minden ilyen folyamat ellen. A térség országai számára egyébként nem csak gazdasági, hanem biztonsági szempontból is hasznos volt a rendszerváltás, jobb helyzetbe kerültek, mint voltak a XX. század nagyobbik részében.- Modem korunkban milyen korlátjai vannak a nemzeti szuverenitásnak?- Először is azt a kérdést kell föltennünk, hogy ki is a szuverén. A történelem nagy részében ez egy személy volt, a király vagy a diktátor. Később, például a kommunizmusban a párt gyakorolta a szuverenitást. Manapság a modem társadalmakban az egyes intézményrendszerek, a sajtó, az igazságszolgáltatás vagy a szakszervezetek hordozzák a szuve­renitást. Amikor ezek függetlensége sérelmet szenved, a nemzetközi szervezeteknek kell beavatkozniuk, akár az ENSZ- nek is. Magyarországon most például a sajtó, a tévé vagy éppen a Klubrádió elnémítása sérti a szuverenitást. Nagykövet­ként 1990 előtt pont az ilyen jelenségek ellen dolgoztam, most pedig ugyanoda térünk vissza, ahol akkor voltunk.- Van-e különbség a térségben Moszkva 1990 előtti szerepe és Brüsszel vagy Washington mostani befolyása között?- Ezek teljesen különböző helyzetek. 1990 előtt sokáig szovjet instruktorok ültek a minisztériumokban, megszálló csapatok állomásoztak az országban, fegyveres erővel verték le az 1956-os forradalmat. Most nincsenek külföldi instruk­torok, nincsenek idegen csapatok, az amerikai nagykövetnek messze nincs olyan befolyása, mint annak idején a szovjet­nek volt. Ha úgy dönt, Magyarország bármikor kiléphet a NATO-ból vagy az Európai Unióból, annak idején erre nem volt joga a Varsói Szerződés vagy a KGST esetében. Nem értem, Orbán Viktor miért von párhuzamokat azzal a korral, szerintem ez nevetséges.- Van-e visszaút Orbán Viktor számára?- Ezen a téren óvatos lennék. Egy vezetőnek sose késő felismerni és kijavítani a stratégiai hibát. Azt nem tudom, hogy Orbán Viktor képes lesz-e rá. Végső soron úgyis, a magyarokon fog múlni, ki lesz a vezetőjük. Ha az emberek nem akar­nak visszatérni a demokrácia előtti időkhöz, akkor ha lehet demokratikus választásokkal, vagy ha elzárják a választások útját, akkor másképp, de meg tudják ezt akadályozni. Azt azon­ban nem hiszem, hogy egy külföldinek kellene megmondania azt, hogy ponto­san hogyan.- Ön a tekintélyelvű társadal­mak demokratikus átalakulásának szakértője, könyvet is írt erről. Látta már a folyamat ellenkezőjét is? Mit tehetnek a demokrácia hívei, ha a demokratikusan megválasztott kor­mány hirtelen visszafordul az úton?- A történelem folyamán voltak ilyesfajta visszaesések, de ez nem túl gyakori jelenség. A weimari köztár­saságot, a Hitler hatalomra jutása előtti Németországot említhetném. Amit a nemzetközi közösség és a lakosság ilyen esetekben tehet, az az, hogy ellenáll, remélhetőleg nem erőszakos eszközökkel felveszi a harcot. Kimond­ja, hogy elfogadhatatlan például a sajtó, a nemzeti bank vagy a bíróságok függetlenségének eltiprása. Fel kell emelni a hangunkat minden lehetséges fórumon - ahogyan most is teszem önöknek nyilatkozva. El kell érni, hogy az Európai Unió és Magyarország más barátai, szövetségesei is szem­­beszálljanak a rossz tendenciákkal. Ez egyébként már elkezdődött, bár még a folyamat elején tartunk. Ha Orbán Viktor tovább halad a rossz irányba, újabb, még erőteljesebb lépések törté­nnek majd a megállítására. Magyar­­ország Európa közepén van, nem hagy­hatjuk, hogy visszaessen egy korábbi, rosszabb állapotába. És ezt a magyarok sem fogják hagyni, nol.hu Zárójelben (20 év) Illyés sorait skandálja a tüntető tömeg... A kétnapos Magyarország életjele ez. Hogy gőgicsélés, vagy nyögés sikolya tölti be pesti utcát, azt még nem tudhatjuk, minthogy azt sem, hogy az Alaptörvény keretei közé szorított nemzet járni tanul még, vagy leült. A zsarnokságról csak kivételes esetekben skandálnak az utcán... Annyi bizonyos már, hogy az utóbbi 20 év „zárójeles” része lett népünk történelmének. Mostantól, a nemzettest emigrációban élő részére ugyanaz a felelősség hárul, amit a szovjet-uralom béklyói közt vergődő Hazáért megélt féltésében jól betöltött egyszer. Lényeges különbségek fémjelzik az új helyzetet; ha ezeket szem előtt nem tartjuk, az oktalanok szégyenét miért mosná le rólunk a jövő? Az emigrációt megszólították (ez dicséretes), de most mit teszünk? - ez a kérdés. A választ, ugye, nem Magyarországról várjuk? A Kádár-korszak végén nyugatot járt, köztünk is élő ifjú demokraták lettek a mai „rend" éllovasai. A demokrácia szabályait (mert vannak szabályai!) a hatalomra jutásért - kétségtelenül - elsajátították. Ország-világ látja már, hogy a kormányzás terén kapkodó, másutt bevált módszerekkel csúfolkodó, a szaktudást igénylő kérdésekben ügyetlen, magukat és holdkörüket gazdagító politikusok lettek ők is. Miért ne lenne az emigráció dolga most bevárni, hogy az új Alkotmányban megálmodott keretekkel valójában mi a céljuk? Óvatosságunk a kétharmad támogatását élvező kormányt nem gyengítené, kapkodó elkötelezettségünk viszont a demokratikus folyamatoknak árthat. Lássuk, mi végre helyezték új keretek közé a szovjet-hódoltságból ébredező magyar demokráciát? Kapcsolatunkat az Óhazával legközvetlenebbül a külképviseleti szervek biztosították. A városunkban dolgozó diplomaták jól tükrözték kormányuk képzetét is helyünkről a nemzettestben. Odáig melegedett ez a kapcsolat, hogy elnéztük, ha a képviseletünkről is Budapesten döntöttek. Nekünk, emi­grációban élő magyaroknak, jogunk van megvonni ezt a jóhiszeműséget a magyar kormány iránt, bármikor és mindaddig, amíg meg nem győződünk aggodalmaink megalapozatlanságáról. Ne tartsunk attól, hogy éppen a mi óvatosságunk miatt veszítené el bárki is a reménységét a szabad, demokrati­kus jövőben az „új” Magyarországon! En köszönöm mindazok figyelmét és hazaszeretetét, akik az utóbbi hónapokban bármit megtettek azért, hogy új Hazánkban és Otthon felhívják a figyelmet azokra az intézkedésekre (kezdve az Alkotmány Bíróság hatáskörének a megnyirbálásától, egészen az egyházügyi törvény otrombaságáig), melyeknek valójában a január elsejétől érvényes Alkotmány ad súlyt. A vita eldőlt. A kor­mányzó pártok öndicsérő híradásai szerint, egy merőben új korszak kezdődött Magyarországon. Zárójelbe került húsz esztendő. Az amerikai magyarságnak is meg kell tanulnia felelősséggel viszonyulni az új helyzethez - amiben elődeink jó példája a segítségünkre lesz. Novák József Hillary Clinton levele Orbán Viktornak Kedves Miniszterelnök Úr: A június 30-i magyarországi látogatásom idején lezajlott beszélge­tésünk nyomán írok most. Mint azt akkor elmondtam, országaink között szoros a kapcsolat, mivel NATO-szövetségesek, gazdasági partnerek és barátok vagyunk. NATO-szövetségesekként mindketten elkötelezettek vagyunk a transzatlanti közösség és egymás biztonságáért, ami abban is kifejeződik, hogy az amerikai és magyar katonák vállvetve harcol­nak Afganisztánban, valamint Magyarország bátor tetteiben is, amikor ellátta az amerikai diplomáciai képviseletet is Líbiában. Országaink olyan közös értékekkel és elvekkel is rendelkeznek, amelyekre az elmúlt 20 évben közösen építkeztünk. Júniusi találkozónk során beszéltünk a magyar demokratikus intézmé­nyek megőrzéséről és arról, hogy biztosítani kell ezek további erősödését és növekedését. Kifejeztem aggodalmunkat a tervezett alkotmányos változá­sokkal kapcsolatban az ön országában, kiemelten kérve az igazságszolgál­tatás függetlensége, a sajtószabadság és a kormány áüáthatósága melletti valódi elkötelezettséget. Nagyra értékeltem azt, hogy akkor elkötelezettsé­gét fejezte ki amellett, hogy Magyarország hű marad demokratikus hagyo­mányaihoz és a személyes szabadságjogok védelméhez. Kounalakis nagykövet és mások a Külügyminisztériumban azóta is aggodalmukat fejezték ki, mindig a barátság szellemében, és bízva abban, hogy barátaink a magyar kormányban komolyan fogják venni építőjellegű megjegyzéseinket. Aggodalmaink jelentősek és megalapo­zottak. A sarkalatos törvények szövegének alapos vizsgálatára épülnek, valamint olyan nemzetközi, nagy tiszteletnek örvendő civil szervezetek elemzésén alapulnak, mint a Transparency International, a Riporterek Határok Nélkül, az EU Velencei Bizottsága, vallási szervezetek szövet­ségei, valamint független magyar társadalmi szervezetek. A közelmúlt­ban aggodalmaink kifejezéséhez csatlakozott az Európai Bizottság Igazsági, Alapjogi és Polgárjogi alelnöke, valamint az EU Pénzügyi Bizottságának hivatala is. Ennél is frissebb fejlemény, mint értesültem, hogy a magyar Alkotmánybíróság néhány sarkalatos törvény bizonyos pontjait alkotmányellenesnek ítélte. Két hét van Magyarország új Alaptörvénye és számos hozzá kap­csolódó, fontos sarkalatos törvény hatályba lépéséig. Sajnálom, hogy a párbeszéd a magyar és az amerikai kormány között, a kormányunk és a fent említett más konstruktív csoportok építő jellegű észrevételei nem vezettek a törvények alapos újragondolásához. Bár teljes mértékben tiszteletben tartom a magyarok jogát arra, hogy Magyarország számára törvényeket alkossanak, a magam részéről mégis csak sürgetném, hogy fontolja meg a következményeit annak, hogy ha az említett törvények a jövő hónapban változás nélkül lépnek hatályba. Például, mint azt az Európai Bizottság megjegyezte, az új bírósági szabályozás a bírósági szervezet elnökének kezébe összpontosítja a hatalmat. Véleményünk szerint ez a szabályozás a bírói függetlenséget őrző nagyon fontos fékeket és ellensúlyokat iktat ki a rendszerből. Sok elemző véli úgy, hogy a valódi bírói függetlenség érdekében a Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene adni a bírók kinevezésének és előléptetésének jogát. Az Egyesült Államok kormányát az is mélységesen aggasztja, hogy nem változtattak az egyházügyi törvényen. Külső megfigyelők vélemé­nye, hogy ellehetetlenítő módon nehézkesek az egyházak és a vallások elismerésének szabályai, az pedig, hogy mindehhez kétharmados par­lamentijóváhagyás is szükséges, indokolatlanul átpolitizálja az alapvető emberi jogokat övező döntéseket. Ami a médiatörvényt illeti, osztjuk az EBESZ, a Freedom House és egy közelmúltbeli nemzetközi sajtó­szakértői akciócsoport aggodalmait, miszerint a törvény túlságosan sok hatalmat koncentrál egy politikai alapon kinevezett Médiatanács kezében. Az, hogy nem újították meg egy népszerű beszélgetős rádió­­csatorna engedélyét, komoly aggályokat vet fel azzal a kötelezettségvál­lalással kapcsolatban, hogy biztosítják a média sokszínűségét. Ismét nyomatékosan arra kérem Önt, hogy úgy vezesse át Ma­gyarországot a fontos reformokat eredményező törvények általi vál­tozásokon, hogy közben megőrzik az egyéni szabadságjogokat és a szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét. Remélem, hogy a kormánya úgy viszi át e változásokat a parlamenten, hogy mindeközben az egész világ előtt igazolja, hogy Magyarország elkötelezettsége a demokrati­kus értékek és az egyéni szabadságjogok iránt szilárdabb, mint valaha. Szívélyes üdvözlettel: Hillary Rodham Clinton nol.hu OTTO'S MAGYAR IMPORT & CSEMEGE ÜZLET KÖZELEDIK A KARÁCSONY! Megérkezett a magyar szaloncukor! Rendelhet minden ízben. SZALONCUKROK Magyarországról Vegyes, rumos-mazsolás, kókuszos, zselés, karamellás, stb. Mákos Beigli, Diós Beigli, Dobostorta, Krémes, és sok finomság. Magyar pezsgó'k és borok - 40 féle! CÍM: 2320 West Clark Ave., Burbank, CA 91506 Web Site: www.HungarianDeli.com E-mail: info@HungarianDeli.com Telefon: (818)845-0433 Fax rendelés: (818) 845-8656 Január 6, 2012

Next

/
Thumbnails
Contents