Amerikai Magyar Hírlap, 2012 (24. évfolyam, 1-50. szám)
2012-12-14 / 48-49. szám
KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és vidám, boldog, sikeres ÚJ ESZTENDŐT kíván a lap olvasóinak és a zenekedvelő közönségnek, kiket szívébe zárt ILDY LEE Visit my Website: www.ildylee.com Kegyelemteljes Karácsonyt és boldog Újévet kíván barátainak, ismerőseinek és az összmagyarságnak RAPPAI CSILLA Las Vegasból Meghitt, szép KARÁCSONYT és sikeres, boldog ÚJ ESZTENDŐT kívánunk, jó egészségben, kedves Barátainknak és volt Betegeimnek Scottsdale, Arizonából Dr. SIMON LÁSZLÓ és neje ZSÓKA Kellemes KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és sikeres ÚJESZTENDŐT kíván üzletfeleinek, barátainak és minden magyarnak ALL YEAR INCOME TAX Éva B. Balo & Sándor Horváth allyearservices@yahoo.com 5967 West 3rd Street, Suite 201 Los Angeles, CA 90036 (323) 937-3848 Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag, Boldog Új Esztendőt Kíván minden kedves utasának és e lap olvasóinak Érseki Emőke Royal Coach Travel (805) 523-7700 A karácsonyi ajándékozás modern szokás Az ajándékozás mindig is jelen volt a történelemben. Míg a régi időkben a nagy értékű ajándékok lekenyerező gesztusok vagy épp komoly veszélyforrások lehettek, addig manapság az ajándékozás egészen másról szól. Van egy idézet, amely rendkívül árulkodó a régi korok ajándékozási szokásait illetően: „Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is” - az ókorban ugyanis volt, hogy az ajándékozás veszélyt hozott maga után, hiszen csak az érdekkapcsolatok erősítését szolgálta. Napjainkban szerencsére ritkán hallani efféle tragikus színezetről, bár tény, hogy az adok-kapok egyensúlyra többnyire mindenki próbál ügyelni. A karácsony különösen kiemelt alkalom az ajándékozásra, és ezlgy van világszerte. Bár hozzá kell tennünk, az ajándékosztás módja országonként változó. A karácsonyfa állítása ma már minden európai országban elfogadott szokás, ám az utcák dekorálása, fényben úsztatása talán elsősorban a német és északi területekről indult divathullámnak köszönhető. Itthon a Télapó vagy a Jézuska hozza a gyermekek ajándékát, ezzel szemben Ausztriában például a Christkindl, azaz a „karácsony szülötte” gondoskodik a meglepetésről. Németországban a Karácsonyapó érkezése miatt izgatottak a legkisebbek, az angol gyerekek is rá várnak, ám nekik egy nappal tovább kell várniuk: csak december 25-én reggel kapják kézhez az ajándékokat. De nem akárhogyan - náluk a Télapó kéményen keresztül érkezik, és zokniba csomagol díszpapír helyett. Svédországban a manók divatja él, míg Finnországban a szakállas Télapó konkrét kérdéssel érkezik: „lakik itt jó gyerek?”. Délen más a helyzet: ott a Vízkereszt az ajándékozás napja, a „csomagolópapír” pedig a kifényesített kiscipő. A spanyol gyerekek ajándékhozói a napkeleti bölcsek. Az Amerikai Egyesült Államok gyermekei pedig már a Hálaadással készülődnek az ünnepre és persze az ajándékesőre. Ugyanakkor korábban a Karácsony egyszerűen a szeretetteljes együttlétről szólt, az ajándékozás gesztusa alig száz éve ismert. Hogy honnan eredeztethető? Beszélnek például a római kori Saturnalia ünnepéhez kötődő szokásokról, amelyeket a kereszténység betiltott a középkorban. Aztán arról is, hogy állítólag Szent Miklós, a szegények segítőjének kultusza indította el újra az ajándékozási mozgalmat, de vannak olyanok is, akik a kántálás jutalmazásához kötik az indulást. Szakrális üzenetet is társítanak az ajándékozáshoz, miszerint ezáltal meghívjuk szeretteinkhez az egész évi bőséget. Erre persze már nem sokan emlékeznek, hiszen a december végi ünnep ma elsősorban az üzletek forgalmát erősíti, ezzel némi stresszt is becsempészve a készülődés folyamatába. Azelőtt nem az ajándék anyagi értéke dominált, hanem az együtt töltött idő és a karácsonyi rítusok kedves hagyománya határozta meg az ünnep jelentőségét. Egyes feljegyzések szerint a karácsonyi vásár születése Pesten már 1860-ban megtörtént. A XX. század második feléig az ajándék vidéken inkább csak a betlehemeseknek szólt, és a jutalom alma, dió, élelem formájában érkezett. Ezt követően a karácsonyfa feldíszítése jelentette az ünnepi köszöntést, amely a család minden tagjának örömforrást jelenthetett. Később divattá vált az ajándékozási hagyomány, olyannyira, hogy már illemtankönyvekben is kitértek annak ceremóniájára, hangsúlyozva, hogy ahhoz „szív és tapintat” szükséges, illetve praktikus tárgyat csak családon belül illik ajándékozni. Ma pedig? Bízzunk abban, hogy visszatér a kézzel készített ajándékozás hagyománya - és az ünnep fókuszába az együtt töltött idő, nem pedig a meglepetések anyagi értéke kerül. * Értelmét veszítette a karácsony? Karácsony táján kevesebb idő jut a családra, egyre több a veszekedés, és összességében véve az egész ünnep értelmét veszítette - derült ki az Egészséges Ausztria Alapítvány közvélemény-kutatásából. A reprezentatív online felmérésen összesen 502-en vettek részt: 78 százalékuk gondolja úgy, hogy az ünnep elveszítette lényegét, a vásárlás és a fogyasztás vették át a fő szerepet ebben az időszakban. Azoknak a száma pedig, akik a karácsonyi kavalkád elől inkább valamilyen üdülőhelyre menekülnének, 2004 óta 18-ról 38 százalékra emelkedett. A válaszolóknak csupán 23 százaléka éli meg az adventét az év legnyugodtabb és legcsendesebb időszakaként - 2004-ben még 51 százalék érzett így. A megkérdezettek 91 százaléka gondolja úgy, hogy az évnek ebben a szakaszában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a családi összetartásra. 85 százalék szerint a baráti és ismerősi kapcsolatokra kellene még jobban odafigyelni. A kutatásban részt vevők 18 százaléka szerint azonban gyakoribbak a családi viták az ünnepnapokon, 41 százalékuknak pedig egyenesen „az idegeire mennek a családi látogatások”. Ezek a számok az öt évvel korábbi felméréshez képest 8-9 százalékkal emelkedtek. A résztvevőket arról is kérdezték, mit kérnének, ha teljesítené egy kívánságukat a „Jézuska”: a válaszolók 23 százaléka anyagi, 71 százaléka pedig pénzzel nem megvásárolható dolgot kérne. Legtöbben - 30 százalék - egészséget kérne magának, de a béke, a boldogság, az elégedettség és a harmónia is a kívánságlisták előkelő helyén végzett. Az anyagi dolgok kívánságai között leggyakrabban a több pénz, a lottónyeremény és az „anyagi függetlenség” álltak. Terjed az önajándékozás Egyre több ember vásárol magának ajándékot, hogy biztos legyen abban, azt kapja, amit szeretne - derült ki egy felmérésből. Majd minden második ember különleges alkalomra vásárolja meg saját magának az ajándékot, miközben minden tizedik rendszeresen vásárol magának ajándékot. A Barclaycard bankkártya kibocsátó cég által végzett felmérés szerint tíz emberből hat véli úgy, hogy inkább a szándék számít, ha ajándékozásról van szó. Ennek ellenére minden hatodik úgy véli, hogy szívesebben választja ki maga az ajándékot. Minden negyedik ember nem bízik abban, hogy családja vagy barátai a megfelelő ajándékot választják számára. Ezért úgy véli, hogy az önajándékozás a legésszerűbb mód arra, hogy megkapja, amit szeretne. December 14,2012 ;gophssm
