Amerikai Magyar Hírlap, 2012 (24. évfolyam, 1-50. szám)
2012-12-14 / 48-49. szám
Barátainak, ismerőseinek, az Amerikai Magyar Hírlap olvasóinak és minden magyarnak szeretetteljes Karácsonyt és békés, boldog Újesztendőt kíván: Hegedűs Attila és családja Szeretetben gazdag, kellemes ÜNNEPEKET és boldog, sikeres ÚJÉVET kíván kedves Los Angeles-i közönségének Boldog, békés ÜNNEPEKET kíván barátainak, ismerőseinek és kedves Közönségének CSER LÁSZLÓ zongoraművész és családja Találkozunk a Duna Csárdában! Támogatóiknak boldog Karácsonyt és áldásos új esztendőt kívánnak a iliforniai magyar cserkészek, §! Istentől áldott, békés KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és felhőtlen, boldog ÚjESZTENDŐT kíván családjának, barátainak, kedves Olvasóinak, a CD hallgatóinak és minden jó magyarnak KAPRINYÁK SZERÉNKE az „EMLÉKEZZ” és a „HIT, REMÉNY, SZERETET’ verseskötetek szerzője # és férje, GYULA A szerző versei CD-n is megjelentek Cím: 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 szkaprinyak@cox.net A SZERETET ÜNNEPÉNEK áldását kívánom pácienseimnek, a magyar családoknak és a lap olvasóinak! DR. KAPRINYÁK S. KATALIN Fogszakorvos Az új évben is szeretettel várom Önöket hogy még szebb legyen a mosolyuk! Tel.: (310) 670-4466 dynamicdent@sbcglobal.net 6609 W. 80,h Street, Westchester, CA 90045 Különleges bolygóegyüttállás lehetett a betlehemi csillag Mindenki tudja, és sokan - még történészek is - úgy írják és mondják, hogy az idei év „Krisztus születése után 2011”. A keresztény időszámítás első éve tehát elvileg az az év volt, amelynek karácsonyán Jézus Krisztus megszületett. Valójában azonban nem tudjuk, melyik évben született Jézus. Különös, hogy bár a Biblia újszövetségi része lényegében teljesen, sőt az ószövetségi próféciák egy része is Krisztusról szól, nagyon kevés egyéb, megbízhatónak látszó adat maradt ránk. A korabeli történészek alig emlékeznek meg róla, római történetírók könyveiben egy-egy mondatot olvashatunk róla, azt is valószínűleg utólag toldották a szövegbe. Az evangéliumokat pedig sok évtizeddel Krisztus halála után írták, tehát ha feltételezzük is, hogy íróik egy része valóban tanúja volt a leírt eseményeknek, emlékezetükben nem bízhatunk meg teljesen. A rómaiak az éveket Diocletianus császár trónra lépésétől számították. Krisztus születését Dionysius Exiguus római apát tette jelenlegi időszámításunk kezdő évévé a 6. században. Ő határozta meg, mikor születhetett Jézus. Abból indult ki, hogy a hagyomány szerint Krisztus fogantatása és halála egyaránt március 25-én történt. A húsvétszámításban járatos apát keresett egy évet Tiberius császár uralkodásának 15. évéhez közel, amikor a húsvét március 25-re esett (Lukács evangéliuma szerint Jézus megkeresztelése Tiberius császár uralkodása 15. évében történt, amikor Júdeábán Poncius Pilátus volt a helytartó). Ekkorra tette Krisztus halálát, és ebből számolt vissza 31 évet, mert Jézus 30 évesen kezdte mintegy 1 évig tartó nyilvános tevékenységét. így kapta eredményül Augustus császár uralkodása 28. évét; szerinte tehát Krisztus ekkor született. A számításba azonban több hiba csúszott. Nem vette figyelembe ’ például, hogy Augustus Octavianus néven már négy éve uralkodott, mielőtt felvette az Augustus nevet. Arra sem ügyelt, hogy a történelmi időszámításban nincs 0. év, hanem az i. e. 1-et közvetlenül az i. sz. 1. év követi. Továbbá a bibliai szöveg alapján annyi biztosnak látszik, hogy amikor Jézus megszületett, Heródes király, aki i. e. 4-ben hunyt el, még élt. Ebből is kitűnik, hogy Dionysius Exiguus nem használt fel minden történeti adatot, és eredménye hibás. Jézus tehát, ha történeti személy volt, biztosan nem 1-ben, hanem néhány évvel előbb született. Teljes biztonsággal tehát nem lehet arra a kérdésre felelni, hogy mikor született Krisztus. A mai kutatók legtöbbje szerint a válaszhoz az evangéliumok egy másik adata, a betlehemi csillag legendája visz legközelebb. Eszerint bölcsek érkeztek Keletről, hogy imádják a zsidók királyát, aki megszületett. Az eseményt egy fényes csillag megjelenése adta tudtukra; ez a csillag vezette őket útjukon. A három király - eredetileg talán csak három tudós, esetleg asztrológus - érkezése nagy feltűnést keltett a fővárosban, Jeruzsálemben, hiszen ott nem tudtak herceg születéséről. Heródes király magához hívatta a bölcseket, és ravaszul arra kérte őket: ha meglelik a kisdedet, értesítsék őt erről, hogy ő is elébe járulhasson. Persze valójában nem tisztelegni akart trónja új várományosa előtt, hanem meg akarta öletni. Mi lehetett a betlehemi csillag, ha létezett egyáltalán? Rengeteg képzőművészeti alkotás választotta témául Krisztus születését, s ezeken a jászol felett leggyakrabban üstökös csillag ragyog. Vajon egy épp akkoriban feltűnt fényes üstökös volt Karácsonyi ünnep Szeretnék elmesélni egy kedves történetet, amely velem történi meg valamikor réges-régen. A fenyőfák, vagyis a csillogó karácsonyfák láttára nagy öröm keletkezik a gyermekek szívében, de még a felnőttekében is. Mosl visszagondolok gyermekkoromra, amikor Édesapám egy nagyor egyszerűen faragott kis Jézus jászolt (ágyat) hozott be az istállóból, mondván, hogy azt ott találta, és mit gondolunk mi, a gyermekei, -ha a karácsonyfa alá tenné? Aztán elkezdünk énekelni: Csendes éj, Szentséges éj ... Olyan csodaszép látványt én addig csak a könyvek lapjain láttam, és ekkor a meghatottságtól örömkönnyek hullottak a szememből. Ahogy közelebb mentem a jászolhoz, meglepődve fedeztem fel, hogy az én régen elfelejtett játékbabám fekszik benne. Ettől kezdve aztán nagy-nagy becsben tartottam az elfelejtett Babámat. Kedves Testvéreim, arra kérlek Benneteket, hogy ti is keressétek fel a régen elfelejtett barátokat ezen a Szent Ünnepen! Most hadd ékesítsem e karácsonyi számot „Szent Est” című versemmel. SZENT-EST Áldott légyen e szent-est Mert kisded Jézus született - Ajándékkal halmozzák Imáikba foglalják. Csillagszemű hópelyhek Szálldogálnak csendesen Hóemberek bundája Jelzi most a nagy telet. Legyen e Karácsony szép és jó Kézenfogva asztalnál Olyan, mint még sosem volt Családtag és jóbarát Díszelgő karácsonyfa Isten fiát dicséri Takarja be az ablakot. E szeretet ünnepén. Kaprinyákné Bodnár Szerénke Phoenix, Arizona a betlehemi csillag? Biztosan nem, bármennyire látványos is a festményeken. Krisztus születése ugyanis örömteli esemény volt, az üstökösök viszont mindig rossz előjelnek számítottak. Másrészt a feltűnően fényes üstökösöket a világ minden táján, így Rómában, de például Kínában is mindig gondosan följegyezték, ám a feljegyzések nem tudnak látványos kométáról időszámításunk kezdete táján. Nem lehetett meteor sem, mert ez csak másodpercekre ragyog fel. Földünk mellett elsuhanó kisbolygó sem lehetett, amely szabad szemmel általában nem látható, de ha igen, akkor is legfeljebb órákig, és gyorsan mozog az égen; a betlehemi csillag viszont hosszú ideig, napokig vagy hetekig látszott, méghozzá úgy, hogy a csillagok között egy helyben állt. Bár ez sem egyértelmű: a bibliai leírásból (”a csillag, melyet napkeleten láttak, előttük haladt, amíg végül meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt”) úgy látszik, mintha a jelenség független lett volna az égitestek általános mozgásától, keltétőlnyugtától, ami valóságos égitest esetén nem lehetséges. De ilyen a legendák természete; nem várható el tőlük egy természeti jelenség pontos leírása. Kepler 1604-ben megfigyelte, hogy az égen feltűnt egy fényes csillag ott, ahol addig semmi sem látszott. Ő még nem tudhatta, hogy egy addig halvány csillag látványos pusztulását észlelte (egy úgynevezett szupernóvát). A jelenség igen meglepte, mert addig - Arisztotelész nézetei alapján- általában azt hitték, hogy a csillagok között semmi valódi változás nem történhet. Sokat törte a fejét, mit láthatott tehát; könyvet is írt a jelenségről. Azt tudta, hogy nem sokkal korábban- a későbbi szupernóva égi helyéhez közel - érdekes találkozás történt az égbolton: a Jupiter és a Szaturnusz egészen közel haladt el egymás mellett. Ráadásul épp egyszerre fordultak vissza és írtak le egy-egy hurkot a csillagok hátterén (a mozgó Földről nézve a bolygók mozgása ilyennek látszik, miközben valójában persze a bolygó nem fordul oda-vissza), és így háromszor kerültek egymás közelébe. Kepler, aki akkor még többé-kevésbé hitt a csillagok misztikus hatásában, elképzelhetőnek tartotta, hogy a későbbi szupernóva feltűnését valahogyan ez az együttállás váltotta ki. Az az ötlete támadt, hátha ugyanilyen „új csillag” lehetett a betlehemi csillag. Kiszámolta tehát, hogy a Jupiter és a Szaturnusz nem járt-e közel egymáshoz időszámításunk kezdete idején. Nagy örömére úgy találta, hogy i.e. 7-ben is bekövetkezett a Jupiter és a Szaturnusz háromszoros randevúja, mégpedig a Halak csillagképben. Természetesen egy bolygóegyüttállás nem idéz elő szupernóva-robbanást, ennyiben tehát Kepler feltételezése nem volt helyes. De egy ilyen, úgynevezett „legnagyobb együttállás” a keleti asztrológia nyelvén egyértelműen a zsidók királyának megszületését jelentette, mivel a Szaturnusz a zsidók bolygójának számított, a Jupiter meg a királyt (is) jelenti. Hasonló, de csak egyszeres együttállás (úgynevezett konjunkció) mintegy 120 évvel korábban is történt, és akkor is ugyanúgy értelmezték. Sok megfontolás mutat arra, hogy e rendkívül ritka jelenség lehetett a betlehemi csillag. Ha valóban így van, akkor bármilyen furcsa, de Krisztus születése „Krisztus születése előtt” 7-ben történt. Csaba György Gábor /'QÍIlnnnc'7 December 14,2012 GS0NGRÁI3I KATA és S. NAGY ISTVÁN
