Amerikai Magyar Hírlap, 2011 (23. évfolyam, 13-49. szám)
2011-06-03 / 22. szám
Hunok vagyunk, vagy magyarok? A XVIII. századig egyeduralkodó vélemény volt, hogy a magyarok a hunok rokonai, „leszármazottai”, akik a IX. század végén lezajlott magyar honfoglalás során pusztán visszatértek és újra birtokba vették Attila földjét. Ahhoz azonban, hogy e napjaink történészei által már tejesen másként látott kép kialakulásának megértéséhez közelebb kerüljünk, először távolabbi időkbe kell visszatekintenünk. A hunoktól, amint a legtöbb korabeli lovasnomád néptől, nem maradtak ránk írott emlékek, ezért a kutatók úgynevezett külső keletkezésű források, azaz az egykori római írástudók művei alapján kísérlik meg összerakni a képet. Csakhogy ezek a latin, illetve görög nyelven írott munkák legtöbbször nem tettek különbséget az egyes újonnan megismert népcsoportok között, a róluk szóló jellemzéseket pedig a Kr. e. V. században író Hérodotosz munkássága nyomán kialakult elképzeléseket, sztereotípiákat követve vetették papírra, nem kis részben azon meggyőződésüktől vezérelve, hogy minden keletről érkező lovas népben Hérodotosz szkítáit kell látni. A római írók az így létrejött leegyszerűsítéseken főként akkor léptek túl, amikor hoszszabb egymás mellett élés során közelebbről megismerkedhettek az általában csak „barbárnak” nevezett szomszédokkal, akikkel gyakorta katonai összeütközésekre is sor került. Ezen hosszabb szomszédságoknak köszönhetjük például, hogy a hun kor előtt a Kárpát-medence keleti felében élő szarmatákról már azt is tudjuk, hogy közöttük jazig, valamint alán csoportok, törzsek is éltek. Az esetek túlnyomó többségét azonban a kevésbé szerencsés Korabeli csata ábrázolása esetek képviselik, az idegenek által megtámadott határmenti területektől távol élő szerzők ugyanis zömmel megelégedtek egy átfogó (szkíta, hun, stb.) megjelöléssel megnevezni a Római Birodalom ellenségeit. Az egyes kisebb csoportok megismerését tovább nehezíti, hogy a kelet-európai, illetve a belső-ázsiai sztyeppéken élő nomád csoportok gyakran hoztak létre sok népet összefogó, jelentős kiterjedésű birodalmakat, amelyek nevüket a vezető csoportok neve után kapták. így volt ez a római történetírók szemei előtt a Kr. u. 370-es években feltűnő hunok esetében is. Amint a Volgán átkelő hunok rázúdultak Kelet-Európa népeire, s előbb a keleti alánokra, majd a legalább 17 további kisebb népet egyesítő gótok birodalmára is vereséget mértek, a legyőzöttek menekülni nem tudó csoportjait is beillesztették saját államukba, így a későbbiekben győztesek és vesztesek egyaránt hunként jelentek meg a kortárs rómaiak szemei előtt, s ekként kerültek lejegyzésre a ránk maradt forrásokban is. Hiába volt tehát a hun a hatalmas kiterjedésű birodalom vezető csoportjainak önelnevezése, az általuk meghódított igen változatos összetételű, saját önelnevezésekkel rendelkező egyéb népcsoportok csak ritkán „kandikálnak ki” a megfélemlített római írók ránk hagyományozott sorai közül. Ez a tény azután igencsak megnehezíti korunk történészeinek, régészeinek dolgát. Ráadásul az események alakulását a megtámadottak szemszögéből bemutató forrásaink nem csak a hunok feltűnésének, illetve az ezen név alatt rejtőző sokféle közösségek összetételének sok kérdését hagyják nyitva, de a hunok Attila 453-ban bekövetkezett halála utáni történetébe is csak meglehetősen töredékes bepillantást engednek. Annyi bizonyosnak látszik a római feljegyzések alapján is, hogy a Hun Birodalomban Attila fiai között testvérháború robbant ki, ami végzetesen meggyengítette a birodalmat, s a hosszú évtizedek óta „szövetséges” különféle germán népeknek lehetőséget adott a hunokkal szembeni sikeres ellenállásra. A testvérháború következtében a hunok lassan visszaszorultak keleti szállásaikra, s az elkövetkező években csak kisebb jelentőségű betörésekkel zaklatták a rómaiak balkáni határait. Végül eltűntek a forrásokból. Ez a hirtelen eltűnés minden bizonnyal összefüggésben van azzal a különbséggel is, ami a 1.1 , , , koraközépkori, illetve a modern Attlla lakomaja Than Mór festményen nép fogalmunk között jelentkezik. A mai európai nép-fogalom ugyanis a XVIII-XIX. századi folyamatokban gyökerezik. Ez azonban ebben a formájában nem vetíthető vissza az évszázadokkal korábbi állapotokra. Amint a régész fogalmazott: „Az 1960-as évektől Nyugat-Európában kibontakozó kutatások nyomán világossá vált, hogy a népvándorlás kori népek esetén az egyes csoportok egy-egy sajátos tradíciómaggal rendelkező, katonailag sikeres elit körül kristályosodtak ki. A történeti szerencse forgandóságával némely csoportok hosszú időn keresztül meghatározó tényezőkként szerepelnek forrásainkban, míg mások rövid időre tűnnek csak fel, tagjaik pedig hamarosan a sikeres vezetők körül keresnek boldogulást”. A népnevek élete azonban időnként tartósabbnak bizonyult, mint a mögöttük meghúzód elitek katonai sikerei. Különösen igaz ez a történelem alakulását jelentős mértékben befolyásoló népek esetén. Korántsem véletlen tehát, hogy a hun-magyar rokonság kérdése évszázados vita tárgya. A magyar történészek többsége ma úgy véli, hogy valamiféle hun hagyománnyal legfeljebb a honfoglaló magyarság vezető rétege vagy annak egy része rendelkezhetett. A többit már feltételezhetően az európai hagyománnyal az államalapítás után megismerkedő középkori történetírók tették hozzá a történethez. A biztos fogódzó azonban igen kevés. Hogy teljes legyen a kép, ejtsünk szót a itt hungarus névről is, amelynek változatai alatt minket, magyarokat ismer a nagyvilág. Mint már szó volt róla, Hérodotosz óta az európai történetírók előbb szkítának, később hunnak és türknek nevezték az összes, keleti lovas csoportot. A különböző névadásokra jellemző, hogy a IX-X. századi nyugati latin források az Árpáddal érkező magyarokat egyaránt - nem egyszer egyazon forrásszövegben - korábban ismeretlen népként, (h)ungarusként, hunként és avarként is említik. Bizáncban a leggyakrabban törkökként aposztrofálták őseinket. Egyedül a korabeli muszlim szerzők adták meg őseink - általunk máig használt - önelnevezését akkor, amikor madzsarokról írtak. A napjainkig hatóan a magyarok európai nyelvekben használt - de általunk önelnevezésként nem alkalmazott - jelölőjévé vált (h)ungarus név ugyanis a nyelvészek szerint a magyarokkal kapcsolatba került, minden bizonnyal már korábban a Kárpát-medencében élt onogurokról hagyományozódott át őseinkre. Az először a muszlim szerzők által a IX. században feljegyzett, s általunk ma is használt magyar név azonban mindennél jobban mutatja gyökereinket, s évszázadok hosszú során át megőrzött önazonosságunk a történelem mélyére nyúló fonalait, fn.hu Június 3,2011 folytatás a 10. oldalról azt a hozzáállást fogják átvenni tőlük, amit látnak, tehát ha a szülők muszájból, mártír arccal dolgoznak, ők sem fogják örömmel, a teljesítményükre büszkén végezni a feladataikat. Hasonlóan hozzájárul a lelkierő, a rugalmasság kifejlesztéséhez a kreativitás megélése: már a kisgyermekeket biztassuk arra, hogy rajzolja le, fogalmazza meg, énekelje el, táncolja el érzelmeit, a vele történteket. Ezek hozzásegítik ahhoz, hogy az élete jó és negatív eseményeit egyaránt feldolgozni, kezelni tudja, hogy sokféleképpen lássa és láttassa a dolgokat. A hit támasz lehet A magasabb rendű értékekben való hit vagy a vallás szintén fontos összetevője a lelki ellenálló képességnek. A gondok, a stresszhatások, a krízisek idején is célt, kitartást, pozitív hozzáállást, belső erőt adhat a túléléshez, a nehézségekkel való megküzdéshez. Ez azonban nem elhatározás kérdése, és receptre felírni sem lehet: annál nagyobb érték viszont, ha a gyerek természetesen, magától értetődően, őszintén élheti meg, veheti át ezeket az értékeket a környezetében. A család az a hely, ahol - jó esetben - először megtapasztalhatja, hogy léteznek az anyagiaknál, az élvezeteknél magasabb rendű értékek: szeretet, hit, mások tisztelete, a rászorulók segítése, szolidaritás, hazipatika.com „‘Erősítse egészségét, növeCje szépségét és 6oCcCogságát” Mindezt elérheti rendelőnkben: Susan Pekarovics, M.D. Belgyógyász szakorvos, endocrinológus, Fibromyalgia specialista Klinikánkon megtalálható: 1. Széleskörű belgyógyászati ellátás 2. A legkorszerűbb diagnosztikai eszközök 3. Általános endocrinológiai problémák és fibromyalgia kezelése 4. A szervezet öregedési folyamatának és növekedési hormon zavarok szabályozása 5. A legkorszerűbb és legbiztonságosabb kozmetikai lézer kezelés 6. Komplex és eredményes fogyókúra program Rendelőnk címe: 6360 WlLSHIRE Blvd. #202, L.A., CA 90048 TEL: 323-951-4916 ANGYALFI RENT- A-CAR AUTÓBÉRLÉS MAGYARORSZÁGON A. Suzuki Swift 1.0 manual 150 usd/hét B. Fiat Punto 1.2, Opel Corsa 1.2, Suzuki Swift II 1.3 manual, air.c 190 usd/hét C. Suzuki SX4 1.5 manual, air.c 220 usd/hét D. Opel Astra 1.4 manual, air.c 250 usd/hét E. Honda City 1.5, Chevrolet Aveo 1.6 automatic, air.c 270 usd/hét Korlátlan km használattal, biztosítással és adóval. Repülőtéri átadással és átvétellel Bécsben is (plusz költség). Toll free: 1-888-532-0168 Tel.: 011-36-30-934-2351, Tel./fax.: 011-36-25-411-321 Email: a.zrent@citromail.hu Web: www.azrentacar.hu BACK BY POPULAR DEMAND! EDUARDO DIAMANTE International Singer Dance Music * Free Champagne Every Saturday Night 8-12 Two shows, with dance music before and after DUNA CSÁRDA Hungarian Restaurant Phone: (323)962-6434 5820 Melrose Ave, Los Angeles, CA 90038 w ---------------------------------------------------------------w AMERIKAI Magyar Hírlap
