Amerikai Magyar Hírlap, 2011 (23. évfolyam, 13-49. szám)
2011-04-01 / 13. szám
AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Mailed from Los Angeles, CA on March 30th 2011. If the next issue has not been received by Tuesday, please report it to the Editor. **************************[,/|ix!rD ADC 901 ^ FRI2.50 Lejár: 5/4/2012 Susan Frink 2500 Pebble Dr Granbury TX 76048-2619 11111 i 11! 11111111 i111í 1111111111 iI>'■>1111111111"1^11111" Í ® * Uj alkotmány születik a parlamentben Visszafogott érdeklődés mellett kezdődött meg az új alaptörvény vitája a parlamentben. A kormánypártok képviselőinek csak mintegy harmada volt kíváncsi az alkotmányozásra, amit részben elfoglaltsággal magyarázták, részben pedig azzal, hogy az ellenzéki bojkott miatt nincs kivel vitatkozni. A legfőbb törvény vitája: a kormányoldalon is hézagosak a padsorok Az Országgyűlés elnöke szerint gyakorlatilag újjá kell építeni Magyarországot: tabuk és mismásolás nélkül, de higgadtan és tárgyilagosan felül kell vizsgálni mindazt, ami a rendszerváltoztatás kezdete óta jött létre, illetve amit az azt megelőző korszakból hoztak magukkal. A fideszes Kövér László a parlamentben, a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatának expozéjában azt mondta: “arra a hazugságra épült az úgynevezett rendszerváltozás rendszere, hogy lehet tisztességes, valódi kiegyezésnek számító kompromisszumot kötni olyanokkal, akik másokkal mindig is csak az erő nyelvén tudtak beszélni, akik magukat a történelem kiválasztottjainak hirdették, de akik nem hittek soha semmiben, ellenben készek voltak bármikor bárkit elárulni, akik mindig is megvetettek minden értéket”. “Tévedésünkért vagy jóhiszeműen vállalt hazugságainkért keserves árat kellett fizetnünk: nemcsak gazdasági és szociális válság sújtja ma hazánkat, de működőképesnek hitt alkotmányos rendszerünk is szinte csődöt mondott” - fogalmazott a házelnök. Véleménye szerint “az úgynevezett baloldal” célja most sem más, mint az, hogy ha nem ők határozhatják meg, mi legyen Magyarország jövendő alaptörvényében, akkor azt ne tehesse senki. “S ha már ezt egyharmadnál kevesebb mandátumuk miatt nem érhetik el, akkor legalább annyi erkölcsi és politikai kárt okozzanak ebben a folyamatban, amennyit csak tudnak” - értékelte az MSZP és az LMP magatartását a parlament elnöke. Kövér László érvénytelennek nevezte az 1949-es alkotmányt. A politikus - akinek e kijelentését taps fogadta - kitért arra, hogy a nemzeti hitvallást megállapítja: tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, illetve az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét. Mint mondta, a Fidesz-KDNP-s javaslat szerint az alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, az és a jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek, inforadio.hu Sólyom szerint súlyos visszalépés az új alkotmány A volt köztársasági elnök egy telefonos nyilatkozatában úgy vélte: ez az utolsó alkalom, hogy el lehessen kerülni, hogy az új alkotmány súlyos visszalépés legyen a jelenlegi alkotmányos helyzethez képest. Sólyom László egyetért a Velencei Bizottsággal abban, hogy az Alkotmánybíróságnak vissza kell kapnia teljes hatáskörét. Szerinte a politikai, gazdasági és társadalmi életnek nem lehet olyan területe, amelyen az alkotmányossági kontroll nem érvényesül, tehát bármit meg lehessen tenni, azt is, ami nem alkotmányos, anélkül, hogy erre fény derülne, vagy orvosolni lehetne. Sólyom László az 1994. október 6-án Siófokon, a Második Magyar Jogászgyűlésen már így fogalmazott: „Alapvető alkotmányossági problémát okoz azonban, hogy az Alkotmány maga is az összes képviselő kétharmadának szavazatával módosítható. (...) Az Alkotmány módosításánál a kétharmados többségnek értéktartalma van, nem csupán számbeli fölényt, hanem azt is ki kell fejeznie, hogy az Alkotmány nem egyedül a kormánytöbbség akaratától függ. (...) Akik korábban, ellenzékben lévén, sorozatban (...) hivatkoztak a Kormány és ellenzéke közötti konszenzus szükségességére, most, többségbe kerülve csak a puszta törtszámot látják a kétharmadban. A formális szemlélet azonban az Alkotmányt a közönséges törvények szintjére silányítja. Örvendetes jogállami fejlődésünknek az felelt volna meg, ha a Kormány rögtön hatalomra kerülése után a régi eljárási renden egyetlen alkotmánymódosítást terjeszt elő: az Alkotmány csupán kormánytöbbséggel való megváltoztathatatlanságát.” index.hu fn.hu 900 ezer válasz a kérdőívre A legutóbbi információk szerint a nyolcmillió magyar választópolgárból mintegy 900 ezer fő küldte vissza a Fidesz alkotmányos kérdőívét. A népszavazásokon jellemző részvételi arányokat tekintve 20 év alatt ez a kezdeményezés volt az, ami a legkevesebb embert érdekelt. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ettől függetlenül elégedett az eredménnyel. A politikus elmondta, nagy dolognak tartja, hogy “900 ezer ember visszaküldi a kérdőívet és meg válaszolja a kérdéseket, és nagyon jó javaslatokat tesz az alkotmányra vonatkozóan”. Az alkotmányos kérdőívek kiküldése mintegy egymilliárd forintba került, és a Fidesz azt mondta, azért választották a véleménykérés ezen formáját, mert olcsóbb, mint a népszavazás. femina.hu Orbán Viktor: Fontos ponthoz érkeztünk Magyarország megújításában Lezárult az a korszak, amikor a kormányok semmibe vették az emberek akaratát - mondta napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor. A miniszterelnök az alkotmányozási kérdőív kiértékelése kapcsán hozzátette: a válaszadók 91 százaléka ért egyet abban, hogy a megújuló Magyarországon az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink. Fontos pont ez Magyarország megújulásában és a nélkülözhetetlen alkotmányozási folyamatban; lezárult a nemzeti konzultáció - mondta napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor a Parlamentben, az alkotmányozási kérdőív eredményeit összegezve. A “Jelentés a nemzeti konzultációról” címmel tartott beszédében hangsúlyozta: az emberektől induló kezdeményezés küzdött ki polgárjogot magának, ami hozzájárul az ország megújulásához. Ez új politikai kultúrát is teremtett. A kormányfő szerint nem volt Magyarországon az elmúlt húsz évben hasonló nagyságú mozgalom. Úgy véli, az emberek újra hisznek abban, hogy a saját kezükbe kell venni a sorsukat, részt kell venniük az ország dolgainak alakításában. 62 év után olyan erős és magyar alkotmánya lesz az országnak, amely az új politikai kultúra jegyében születik - fűzte hozzá. Orbán Viktor kiemelte: lezárult az a korszak, amikor a kormányok semmibe vették az emberek akaratát. Az emberek hitet tettek a megújulás mellett: változást akarnak, és gyökeresen meg akarják újítani az országot a maguk és a következő nemzedékek számára - hangsúlyozta a kormányfő. A válaszadók 91 százaléka ért egyet abban a miniszterelnök szerint, hogy a megújuló Magyarországon az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink, tehát azokat is deklarálni kell az alaptörvényben. Szintén több mint 90 százalékos egyetértés van arról, hogy a legfőbb közös értékeink számára, mint a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség, kiemelt alkotmányos védelmet kell biztosítani. A gyermekek után járó szavazati jogot viszont, bár Orbán Viktor támogatná, a nép nem. A magyar emberek minden eddiginél határozottabban megüzenték, hogy a magyar termőföld és víz nem eladó, sem most, sem később- mondta Orbán Viktor a nemzeti konzultáció keretében visszaküldött kérdőívek eredményét ismertetve a Parlamentben. A kormányfő kiemelte: jóformán nincs olyan, aki ne értene egyet azzal, hogy szükség van a nemzeti vagyon, azon belül a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. A magyarok minden eddiginél hangosabban és határozottabban megüzenték, hogy “Magyarország nem eladó, a magyar föld és a víz nem eladó sem most, sem később”- fogalmazott a miniszterelnök. A magyarok rendet akarnak az élet minden területén, az emberek kinyilvánították, hogy a törvénynek, a törvénytisztelőket kell védeni, és a bűnözőkkel szemben sokkal szigorúbban kell fellépni. A válaszadók 94 százaléka akarja azt, hogy a bíróságok szabjanak ki indokolt esetben tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést - tette hozzá. Alapvető és konkrét kérdéseket tettünk fel, és a válaszok kivételesen nagy egyetértést mutatnak - összegezte a felmérés eredményét a miniszterelnök. A magyarok a visszaküldött kérdőívekből kiolvashatóan felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába, és egységesek abban, hogy milyen Magyarországon akarnak élni - mondta a kormányfő, hozzátéve: “amikor mi, magyarok, nagy levegőt veszünk és belefogunk Magyarország átalakításába, egyet akarunk” - jelentette ki. Szerinte a nemzeti konzultációval garantált, hogy az új alkotmány Magyarország alkotmánya, “kivételesen erős alaptörvény lesz”, mondta, gránitalaphoz hasonlítva azt. Nincs más hátra, mint véghez vinni, amit az emberek akarnak. Mindazt, ami nincs benne a tervezetben, bele kell foglalni és mindazt, ami benne van, de az emberek nem akarják látni, ki kell venni belőle - fogalmazott, felszólítva a képviselőket, hogy maradéktalanul teljesítsék a kéréseket. Köszönetét mondott Szili Katalinnak, amiért elkészítette alkotmánytervezetét, és megfeddte az ellenzék azon pártjait, akik nem vesznek részt az alkotmányozásban, inforadio.hu
