Amerikai Magyar Hírlap, 2010 (22. évfolyam, 1-50. szám)
2010-04-02 / 13. szám
GYÁSZJELENTÉS lm Memóriám váradi és micskei Baranyi András 1933. február 8. - 2010. március 25. Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Baranyi András 77 éves korában, csendesen elaludva visszaadta lelkét Teremtőjének. Gyászolják fia Steven, testvére Zoltán, sógornője Sue, és családjuk, unokatestvére Falvyné Alice és családja, széleskörű rokonsága és baráti köre Amerikában és Magyarországon. Temetése Budapesten lesz. Zöldcsütörtöktől a tűzszentelésig: Húsvéti népszokások nyomában A keresztény egyházak tanítása szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a legnagyobb keresztény ünnep. Rövid összeállításunkban a szent napokat, és az azokhoz kötődő népszokásokat tekintjük át. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyven napos böjt készíti elő, a húsvétot megelőző utolsó nagyböjti hét a Nagyhét (hebdomada sancta), amely a virágvasárnappal kezdődik. A nagyhéten belül a Húsvéti Szent Háromnapon (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. A Nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztus utolsó vacsoráját az Olajfák-hegyén, majd elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi. (A „zöld” jelző abból fakad, hogy e napon a böjt okán rendszerint valami zöldet, pl. spenótot fogyasztanak a hívők.) Nagy-csütörtök a katolikus egyházban az Oltáriszentség szerzésének emléknapja. Az esti órákban kezdődő „utolsó vacsora miséjén” a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), az orgona és a csengettyűk, kezdetét veszi a legmélyebb gyász. Az oltárcsengő helyett kereplőt, fakalapácsot használnak a szomorúság jeleként. Jellegzetes még a mise keretében végzett lábmosás szertartása. A mise végeztével az Oltáriszentséget külön őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról (’’oltárfosztás”), csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására. (Ha lehetséges, a kereszteket kiviszik a templomból.) Régen elterjedt népi szokás volt a nagycsütörtök esti, vagy a nagypéntek reggeli rituális mosakodás, fürdés. Néhol a lovakat, teheneket is levezették a vízpartra, hogy azok is egészségesek legyenek. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja. A keresztények ezen a napon emlékeznek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára, ez a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A katolikus liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet (vagy behozzák a templomba az előző nap kivitt keresztet). Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza, átvéve a jeruzsálemi szokást, amely a ferencesektől származik. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap is: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen e ■napon nem gyújtanak tüzet. Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja. Az igazi húsvéti ünneplés Nagyszombat délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de - miként az evangélium szerint előre megmondta - harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a katolikus liturgiában a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília-mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünnepük a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Glóriára ismét megszólalnak a harangok, s felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet. Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló hagyományos húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra A Hús vét üzenete: Krisztus valóban feltámadt A feltámadás történetét Lukács evangéliuma 24. fejezetének négy leírásában olvashatjuk. Az első a kora reggel a sírhoz igyekvő asszonyokat ábrázolja, akiknek rémülete még tovább fokozódott, amikor a követ a sír szájáról elhengerítve, a sírt pedig üresen találták. Ez a néhány gyászoló asszony az első húsvéti gyülekezet, A földre zuhantak, amikor hallották a felemelő szózatot: „Nincs itt, hanem feltámadott”! A második húsvéti kép lényegét egy szemrehányó, de mégis biztató kérdés fejezi ki: „Mit keresitek a holtak között az élőt?” A feltámadás üzenete tudtul adja, hogy az élet nemcsak az, ami elmúlik. Az örök élet ígérete szabaddá tesz arra, hogy ezt az életet Krisztus szerint éljük, azaz védjük és óvjuk, hogy emberibbé, tartalmasabbá, bővelkedőbbé tegyük mindenki számára. Az asszonyoknak Krisztus feltámadásáról- szóló beszámolóját az első tanítványok megmosolyogták, a felajzott képzelet szüleményének, mesének tartották. „De az ő szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt, és nem hívének nékik”. Sok kortársunk ma is éppen így gondolkodik. Szerintük a feltámadás legföljebb egy olyan kor szellemét tükrözi, amely még hitt a csodákban. A hit mélységes értelme nem értelmetlenség vagy vakhit, még kevésbé babona. Az asszonyoktól hallott örömhír nem győzte le azonnal a tanítványok hitetlenségét, kételkedésük majd csak a Jézussal való személyes találkozás nyomán oszlott szét. Igazi húsvétod neked is csak úgy lehet, ha ebben az ünnepben találkozol Jézussal, a feltámadott Krisztussal. A negyedik történet végül arról beszél, hogy az addig tétlen, félénk, hitetlenkedő tanítvány végre mozgásba lendül, utána jár a dolgoknak és megszégyenül, mert az asszonyok szava igaznak bizonyul. „És elméne, csodálkozván e dolgon” - mondja páterről Igénk. Lám, a húsvéti igehirdetés, a feltámadás örömhírének terjesztése így kezdődött el: néhány gyönge asszony tétova, akadozó híradásával. Ok igaznak tartották, elhitték az angyalok által hirdetett üzenetet: „Nincs itt, mert feltámadott”. Azóta ez a húsvéti ének bejárta az egész világot. így kezdődött el az élet, a feltámadás nagy hírének hirdetése; először úgy jelent meg, mint egy gyönge, halk szó, amely átmelegítette a tanítványok szívét, hogy azután a pünkösdi Lélek felélessze, erős tűzzé fokozza, amely azóta is melegíti és beborítja az egész lakott Földet. Az élet üzenetének ereje abban áll, hogy nemcsak beszéd, nem csupán a Krisztusról szóló történet, hanem a feltámadott Krisztusnak tulajdon szava hozzánk. A húsvét nem hagyomány, nem szép mese, hanem az élő Krisztusnak, az élet fejedelmének a jélenléte közöttünk. Az első húsvét óta hinni tanulni egyet jelent: másokért élni tudni. Mert hinni és élni nem más, mint szeretni tanulni. így ad bátorságot és erőt a húsvéti örömhír a szenvedőknek, a gyászolóknak, a halállal tusakodóknak. Jézus Krisztus így tette az örök reménységet bizonyossággá. Hinni nem csak azt jelenti, hogy Krisztus feltámadását igaznak fogadjuk el és hisszük, hogy lesz életünk a halál után. Hinni azt is jelenti, hogy nem maradok tétlen, sőt részt kérek Isten gyógyító, teremtő, életet adó tetteiből. Segítenem kell könnyeket törölni, a gyász, a pusztulás, a gyűlölet, a nyomorúság, a halál ellen küzdeni. Tudsz-é valamit sugározni gondolataiddal, szavaiddal, tetteiddel, egész lényeddel ott, ahol élsz, az emberség feltámadásának húsvéti üzenetéből? Kívánom, hogy váljék az örök élet utáni vágy reménységgé és örömökké benned és általad. Dr. Bónis Béla Dániel, Emer. Professor of Philosophy, Calif State University, Long Beach kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelésnek sokféle hagyománya, szertartása alakult ki. Hamuját, parazsát eltették, gyógyításra használták, tettek belőle a jószág ivóvizébe, az istállóban, a házban és a földeken szétszórták. Április 2,2010 ÍD A 92. születésnapját is szolgálva ünneplő Nt. Dr. Bónis Bélának Nt. Dr. Bónis Bélát nem kell bemutatnom lapunk olvasóinak. Ugye, alig hinnénk róla, hogy ezen a héten ünnepli a 92. születésnapját? Mint mindig, az utóbbi hetekben megjelent írásai is szép “művek”, kiváló olvasmányok - mert Béla bátyánk nagy tudása, mély hite, hazaszeretete és fiatalos lelkülete, ezeknek ritka jó ötvözete, a papíron is jól tükröződnek. Én legelőbb a református lelkipásztort köszöntőm, aki a hűséggel végzett szolgálat érthető példájával segít - mindnyájunknak. Arról szól ez a példa, hogy Isten és embertársaink szeretetéből nem lehet nyugdíjba vonulni. Bónis tiszteletes úr sohasem mond nemet, ha az Ige asztalához várják. Több mint húsz éve figyelem, csodálom. Evangéliumi tartalmú, nyelvezetében otthon-ízű, és ami ritka jó tulajdonsága, terjedelmükben is mértéktartó prédikációkkal lép mindig a gyülekezet elé. A rengeteg tapasztalat, a sokat látottság nem teher a batyujában, amit kipakol a hallgatóságra, hanem kedvességgel megosztott elemózsia, amiből jól esik szedegetni. Kevesen tudják, hogy a múlt század sötét éveiben indult útra, hogy a magyar reformátusságot képviselje a nemzetközi egyházi fórumokon, először Svájcban, majd az Egyesült Államokban is. Texasban telepedett le, ahol a teológiai ismereteit megszínezte filozófiai tanulmányokkal is. A „nagyok” közé sorolhatjuk (Barth, Tillich és a magyar Ravasz) mert, bár gyakorlati teológusként az írásra kevesebb energiája jutott, a prédikációiban a bölcselet és az Ige iránti hűség együtt szólalnak meg. Állami egyetemen tanított filozófiát, méghozzá Kaliforniában (!)- gyakorló tér a prédikátornak, harctér a filozófusnak... Azért látjuk ritkábban Nt. Bónis Bélát mostanában, mert éppen egy régi ígéretét teljesíti. Mozgásában korlátozott, súlyosan beteg feleségét gondozza példás szeretettel és hűséggel. Jókedvvel. Még sohasem hallottam fáradtan, fásultan válaszolni a telefonhívásra, egyszer sem mulasztaná el, hogy az örömének hangot adjon, mert van még egészsége, ereje a társának szolgálni. Kedves betegét gondozva gondol ránk, kollégáira, a gyülekezetekre, lapunk olvasóira, és nem árt ha tudjuk, ilyen foglalatosságból kerül papírra a következő cikk, vagy prédikáció. Kedves Béla bácsi; szeretettel és tisztelettel köszöntünk a 92. mérföldkőnél. Isten éltessen! Novák József Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS — 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR Tel.(626)688-7382 E-mail: editor@amhir.com FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS KOTSCHY ANDREA Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $50. USD, fél évre $30. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $50. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $140. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible. AMERIKAI Magyar Hírlap
