Amerikai Magyar Hírlap, 2010 (22. évfolyam, 1-50. szám)
2010-03-05 / 9. szám
Obama nem zárja ki az atomfegyver használatát Az Obama-kormány több ezerrel csökkenteni tervezi atomarzenáljában a fegyverek számát, de annak kinyilvánítására nem hajlandó, hogy az Egyesült Államok nem fog elsőként bevetni atomfegyvert - írta a The New York Times. Barack Obama elnök a végső döntések meghozatalára készül az új amerikai nukleáris stratégiát illetően; a Bush-kormány több kezdeményezését törlik - tudta meg az újság névtelenséget kérő vezető fehér házi tisztviselőktől. Több vitatott kérdés között Obama már valószínűleg eldöntötte: nem hajol meg azon felszólítások előtt, hogy az Egyesült Államok nyilvánítsa ki, soha nem fog atomtámadást kezdeményezni. A The New York Times úgy tudja, a Pentagon és a Fehér Ház több tisztviselője sürgette Obamát, ne tegyen egyértelmű nyilatkozatot az atomfegyver bevetését illetően. Azt kérték tőle, adja értésre, hogy az Egyesült Államok nemcsak atomtámadásra adott válaszcsapásként, hanem biológiai és vegyi fegyver jelentette fenyegetés esetén vagy olyan szereplők ellen is használhat atomfegyvert, amelyek nukleáris anyaggal látnak el terroristákat. Az új amerikai nukleáris stratégia egyik központi kérdése az atomütőerő fenntartásának indoklása. Vezető demokrata párti politikusok sürgetik: Obama nyilvánítsa ki, hogy az atomarzenál „egyedüli' célja” egy atomtámadással szembeni elrettentés. A Pentagon és a Fehér Ház több tisztviselője viszont azt szorgalmazza, hogy Obama az „elsődleges cél” kifejezést hagyja jóvá, az ugyanis nem zárja ki, hogy esetleg más fenyegetések esetén is bevessenek atomfegyvert. A formálódóban levő új nukleáris stratégia - amelyről „több mint féltucat egyeztetés” folyt a Fehér Ház úgynevezett szituációs termében - egyebek között rögzíti: az Egyesült Államok nem fejleszt atomfegyvereket. Nem foglalkozik a nukleáris bunkertörő fegyverrel sem, amelynek fejlesztését a Bushkormány támogatta. Ezenkívül háttéregyeztetések zajlottak a szövetségesekkel arról, hogy az Egyesült Államok kivonná harcászati atomfegyvereit Európából, amelyek a lap szerint „feltehetően” Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Törökországban és Hollandiában vannak. Amerikai érvelés szerint az atomfegyverek Európában inkább politikai biztosítékként szolgálnak, nem nyújtanak tényleges védelmet. A The New York Times emlékeztet: Obama bírálói naivnak és veszélyesnek tartják az elnök azon törekvését, hogy a világon fel kell számolni az atomfegyvereket, különösen akkor, amikor új nukleáris fenyegetések merülnek fel, például Irán és Észak-Korea részéről. Mi lesz, ha Irán atomhoz jut? Washingtonban egyre feltűnőbben esik szó arról, hogy Amerikának Iránnal, mint atomhatalommal szemben kell majd alkalmaznia a nukleáris elrettentés politikáját. Ennek része Teherán ráébresztése arra: a bomba nem segíti hozzá, hogy térsége urává váljék. Visszaesés a világkereskedelemben Tavaly 12 százalékkal esett vissza a világkereskedelmi forgalom, ami a legnagyobb csökkenés a II. világháborút követő időszakban - közölte Brüsszelben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója. Hat év óta nem tapasztalt gazdasági növekedés Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium közzé tette a negyedik negyedéves amerikai GDP felülvizsgált adatát. A szaktárca által kiadott statisztika szerint az Egyesült Államok bruttó hazai összterméke a 2009. októbertől decemberig tartó periódusban 5.9%-kai nőtt évesítetten. A gyorselemzés szerint az adat egyben azt is jelenti, hogy a világ legnagyobb gazdasága hat éve nem látott mértékben nőtt a vizsgált periódusban. Legutoljára a 2003-as harmadik negyedévben volt legalább ekkora a gazdasági növekmény. Megbénult Görögország Szinte teljesen megbénult az élet Görögországban az elmúlt héten az általános sztrájk miatt, amit a kormány szigorító intézkedései elleni tiltakozásul hirdettek meg a szakszervezetek. Bezártak az iskolák, a hivatalok, nincs tömegközlekedés, leállt a hajózás és a repülőtéri forgalom, a kórházakban csak sürgősségi ellátást végeznek Soros és társai megtámadták az eurót Az euró elleni spekulációba kezdett több vezető befektetési alap, köztük Soros György magyar-amerikai üzletember cége - írta múlt pénteki számában a The Wall Street Journal (WJS). A New York-i gazdasági lap szerint az alapok az euró további jelentős gyengülésére számítanak. Úgy látják, hogy akár paritás - 1/1-es árfolyam - is kialakulhat a dollár és az euró között. Az euró a tavaly decemberi 1,51 dolláros árfolyamról mostanáig 1,35 dollárig esett. Ezer fölött az Afganisztánban meghalt amerikaiak száma Ezer fölé emelkedett az Afganisztánban meghalt amerikai katonák száma - közölte egy független hírportál, amely az amerikai háborús áldozatokat tartja nyilván. Az icasualties.org számítása szerint az ázsiai országban eddig 1003 amerikai katona vesztette életét a nyolc éve tartó háborúban, amelyben még mindig nem sikerült úrrá lenni a tálib felkelésen. Az amerikai haderő idén már 54 katonát vesztett Afganisztánban. A szövetséges csapatoknak összesen 1659 áldozatuk van, a brit erők 264, más országok együttesen 392 katonát vesztettek. A híroldal szerint az Irakban harcoló amerikai erők soraiban 4378 fős a veszteség. A szövetségeseknek összesen 4696 katonájuk halt meg az arab országban. Elemzők rámutattak: az afganisztáni amerikai áldozatok száma azzal egy időben lépte túl az ezer főt, hogy a NATO- erők az egyik legnagyobb arányú támadást intézték a tálib erők ellen az egyik legnyugtalanabb tartományban, Hilmendben, Mardzsa térségében. Az offenzíva Barack Obama amerikai elnök 30 ezres csapaterősítése után része a szövetségesek azon törekvésének, hogy átvegyék az ellenőrzést a tálibok központjai felett, és átadják azt az afgán biztonsági erőknek. Az amerikai csapatok fokozatos kivonása a tervek szerint jövő nyáron kezdődik. Szakértők szerint ha jelentősen emelkedik az amerikai áldozatok száma, vagy ha a hadműveletekkel nem sikerül stabilitást teremteni Afganisztánban, csorbát szenvedhet a háború mielőbbi lezárására törekvő Obama elnöki tekintélye. Svájc ellen küld harcba Kadhafi ezredes Szent háborút, azaz dzsihádot hirdetett Svájc ellen Moammer el- Kadhafi líbiai vezető, mert az alpesi országban megtiltották a minaretek építését. A kelet-líbiai Bengázi városban tartott beszédében Kadhafi azzal vádolta meg az általa „istentelennek” minősített Svájcot, hogy lerombolja a mecseteket. Kijelentette, hogy azok a muzulmánok, akik üzletet kötnek Svájccal, hitehagyottak, szembeszállnak az iszlámmal, a Koránnal és Mohamed prófétával. Svájc és Líbia kapcsolatai erősen megromlottak, miután 2008 júliusában Genfben őrizetbe vették két napra Kadhafi egyik fiát. Hannibal Kadhafit és várandós feleségét azzal gyanúsították meg, hogy luxusszállodájukban több alkalmazottat is bántalmaztak. A Hannibal-eset miatt Líbia leállította Svájcba irányuló olajszállításait, és több mint ötmilliárd dollárt vont ki svájci bankokból. Tripoli ugyanakkor mindvégig tagadta, hogy az ellentéteknek köze lenne a Kadhafi-fiúnak Svájcban okozott kellemetlenségekhez. Március 5,2010 © Eredmény nélküli vita Obama egészségügyi reformjáról Eredmények nélkül ért véget a Barack Obama amerikai elnök által kezdeményezett, televízióban is közvetített két párti egyeztetés az amerikai egészségügyi reformról. Az álláspontok nem közeledtek a 40 demokrata és republikánus politikus közötti hosszú és feszült, többször heves szóváltással tarkított vitában, pedig az elnök annak reményében szervezte az egyeztetést, hogy sikerül dűlőre jutni az elakadt törvénnyel. A felek a BBC szerint még a tárgyalóasztal formájáról is csak nehezen tudtak megegyezni. Az egyeztetés során az elnök hiába próbálta rávenni ellenfeleit, hogy konkrétumokról vitázzanak, azok szinte mindent elleneztek. Szerintük a reform túl nagy szerepet biztosít az állam számára és túl költséges. Azt javasolták, hogy dobják sutba az eddig két változatban meglévő törvénytervezetet és írjanak egy teljesen újat, elutasítva Obama hétfőn bemutatott újabb ide vágó javaslatait is. Az egészségügyi reformról - amely Obama egyik legfontosabb kampány ígérete volt - már a képviselőház és a szenátus is elfogadott egy-egy törvénytervezetet. Előbbi többe kerülne, és nagyobb szerepet adna az államnak, mint az utóbbi. A két tervezetet megpróbálták összedolgozni, de január végén egy időközi választáson a demokrata párt elveszítette a szenátusban az úgynevezett szupertöbbségét, amivel elúszott a lehetőség, hogy elfogadtassák. A BBC szerint a Fehér Ház jelezte, ha máshogy nem megy, olyan formában nyújtják be a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy egyszerű többség is elég legyen az elfogadásához. A világ leggazdagabb országának számító Egyesült Államok az egyetlen olyan iparosodott fejlett állam, amely nem biztosít egészségügyi ellátást minden állampolgára számára alanyi jogon. 25 millió fejenként a bankároknak 17 százalékkal emelkedett a bankároknak kifizetett összeg 2009 végén az előző évhez képest - derül ki egy New York-i számvevő, Thomas DiNapoli által összeállított tanulmányból. DiNapoli szerint a bankárok bonuszai ismét keserű pirulaként érhetik a lakosságot, nehéz lesz megértetni az adófizetőkkel, hogy szükség volt ezekre a horribilis összegekre, hiszen tavaly sok bankot állami pénzből kellett talpra állítani. DiNapoli számításai szerint a három nagy amerikai befektetési bank, a Goldman Sachs, a JP Morgan és a Morgan Stanley tavaly 31 százalékkal több bonuszt fizetett ki dolgozóinak, mint 2008-ban. A múlt hónapban már Barack Obama is felemelte hangját a magas prémiumok miatt, az elnök szerint szégyenletes, hogy miközben a pénzintézetek az államhoz szaladtak segítségért, dollármilliárdokkal jutalmazták bankáraikat. Nevet változtatnak Madoff családtagjai Nevet változtat Bemard Madoff, az ötvenmilliárd dolláros Wall Street-i csalássorozatot végrehajtó volt amerikai befektető családja. Madoff menye, Stephanie Madoff kérvényezte, hogy családnevét a fiaiéval egyetemben módosítsák Morganre. Saját esetében azzal indokolta a névcserét, hogy apósa „a közelmúltban kiemelt szerepet kapott a hírekben, amiért csalást követett el számos befektető ellen, akik a vállalkozásaiba ruháztak be”. A gyerekek esetében az anya azzal érvelt, hogy a kicsik sohasem követtek el bűncselekményt, de a Madoff név miatt folyamatos zaklatásnak és veszélyeztetettségnek lesznek kitéve. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR Tel.(626)593-9747 E-mail: editor@amhir.com FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS KOTSCHY ANDREA Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $50. USD, fél évre $30. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $50. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $140. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzink meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible. AMERIKAI Ufagyar Ifirlap
