Amerikai Magyar Hírlap, 2010 (22. évfolyam, 1-50. szám)
2010-12-24 / 50. szám
AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Mailed from Los Angeles, CA on December 22nd 2010. If the next issue has not been received by Tuesday, please report it to the Editor. **************************|v!/\[)C 901 MOL108 Leiar: 12/17/7010 August .1 Molnár American Hungarian Foundation PO Box 1084 New Brunswick N3 08903-1084 lllmli.lil.li.il......Il....llll...l..l..l..ll,.l,.l„l,l,l.l kívánunk minden kedves Olvasónknak, Hirdetőnknek és Támogatónknak! Time: Mark Zuckerberg lett az év embere Az új millennium üzletemberét, a Facebook vezérigazgatóját, Mark Zuckerberget nevezte az év emberének az amerikai Time magazin. A 26 éves Mark Zuckerberg, a legfiatalabb a milliárdos, kivételesen jó évet zárt 2010-ben. A legdinamikusabban fejlődő közösségi honlap, a Facebook túllépte az ötszázmilliós tagsági számot. Kalifornia híres polgárai közé választotta az ifjú “geeket”. A kitárulkozás, az élmények megosztásának igényére alapuló Facebook gyökeresen megváltoztatta a modernkori kommunikációt, új dimenziót adott barátságnak, magánéletnek. Olyan eszközt teremtett, amellyel az elfoglalt személy egyszerre tarthat sok mindenkivel kapcsolatot, anélkül, hogy ezért túl sok erőfeszítést kellene tennie. A Facebookot egyetemisták közötti kapcsolattartásra hozták létre harvardi diákok 2003-ban. 2005-ben Mark Zuckerberg otthagyta az egyetemet és a kaliforniai Palo Altoba költözött, ahol lerakta a világbirodalom alapjait. Egyszerű, munkájába temetkező fiatalemberként adja el magát. Bekapcsolódott jótékonysági akciókba is. Már novemberben százmillió dollárt ajánlott a csőd szélén álló amerikai közoktatásnak. Bill Gates felhívására pedig csatlakozott azokhoz a szuper gazdagokhoz, akik jövedelmük felét kívánják karitatív célokra költeni. Az idei “év embere” válasz-Oklevél a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól A San Diegoi Magyar Ház idén az árvízkárosultaknak több mint 7500 dollárt, a vörösiszap-károsultaknak pedig 8000 dollárt adományozott a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül. “A San Diegoi Magyar Ház nem egyszer bizonyította már önzetlenségét és érzékenységét a magyarországi természeti katasztrófák kezelése iránt. Köszönjük nektek! Szép példát mutattok! ” Bokor Balázs nagykövet, Los Angeles-i főkonzul tás azért is meglepő, mert a 2010-es év emberének a legtöbben a Wikileaks alapítóját Julian Assange-t várták,azaz rá voksoltak a legtöbben a Time Magazin oldalán. Ennek ellenére döntött úgy a lap, hogy a fiatal Facebook vezérigazgató nyeri el idén a címet. A Time magazin idén nyolcvannegyedszer ítéli oda a rangos címet. Nem feltétlenül a legnagyszerűbb, hanem az év legnagyobb hatású személyét ismerik el. A választottak között nem egy diktátor, köztük Hitler (1938), Sztálin (1939, 1942) is szerepel. 1956-ban a magyar forradalmár lett az év embere. Roosevelttől Obamáig mindegyik amerikai elnököt részesítették a kitüntetésben. Franklin D. Roosevelt háromszor is megkapta a címet, a külföldi politikusok között kétszer lett az év embere Sztálin, Churchill, Teng Hsziao- Ping, Mihail Gorbacsov, de elismerték többek között II. Erzsébet angol királynőt, Charles De Gaulle-t, Konrad Adenauert, Nyikita Hruscsovot, Willy Brandtot, Jurij Andropovot, Anvar Szadatot, Vlagyimir Putyint. Felhívjuk kedves Olvasóink figyelmét, hogy a következő számunk 2011. január 7-én jelenik meg. Elfogadták a sajtószabadságot korlátozó médiatörvényt Az Országgyűlés név szerinti szavazással, a kormánypárti többséggel elfogadta az új médiatörvényt. A Fidesz-kormány médiapolitikájával szembeni egyik legfőbb kritika, hogy a nagyon erős jogosítványokkal rendelkező Médiatanács felállításával ellenőrzés alá vonják a teljes médiát, a kereskedelmi rádióktól és televízióktól kezdve az írott sajtón át az online tartalmakig. Januártól bárki feljelentheti a neki nem tetsző újságokat és orgánumokat a biztosnál, mindezt úgy, hogy adatai zárt kezelését kérheti. Tehát egy nevét nem vállaló bejelentő elindíttathat egy eljárást, amelyben a biztos az „érdeksérelemmel összefüggő” minden adatot elkérhet a kiadótól, még akkor is, ha az információ üzleti titoknak minősül. Az újság vezetői 15 napot kapnak az adatok átadására, igaz, a határozatot megtámadhatják a Fővárosi Bíróságon. Az ellenszegülő kiadókra akár 50 millió forintos bírság is kiszabható. A törvény értelmében több tíz-, esetenként százmilliós bírságokkal sújthatja a jogsértést elkövető orgánumokat, súlyos esetben törölheti a médiaszolgáltatókat a nyilvántartásból, vagy felmondhatja a velük kötött szerződést. A szakma szerint ez főleg a veszteséges online portálokra nézve lehet veszélyes. A Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat ellen egyébként számos hazai és nemzetközi szervezet tiltakozott, köztük az Európai Újságíró Szövetség (EFJ), az Európai Lapkiadók Egyesülete (ENPA), a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA), a Freedom House és az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ). A Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) és a Dél- és Kelet-európai Média Szervezet (SEEMO) pedig közös delegációt küldött Magyarországra, mert aggasztónak találták a magyar sajtószabadságra nézve a készülő törvényt. Sokan a Fideszen belül sem támogatták a javaslatot. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, alkotmányellenes. A médiatörvény tervezete ellen több tiltakozóakciót is szerveztek. Fehér címlappal jelent meg a Magyar Narancs, a Népszava, az Élet és Irodalom és a 168 Óra, míg a Hírszerző rendhagyó címlappal jelentkezett. A Facebookon is tiltakozás indult, amelynek során az online demonstrációban részt vevők profilképük üresre cserélésével tiltakoznak a törvénytervezet ellen. December 20-ára demonstrációt szerveztek Budapesten, a Szabadság téren. Orbán európainak tartja a hazai médiatörvényt A kormányfő kijelentette, hogy alaposan tanulmányozta a szabályozást, és mint mondta, annak nincs egy főbb paragrafusa sem, amely ne szerepelne más európai szabályozásokban. Magyarországon jelenleg egy új alkotmány létrehozása folyik. Szükség van új és “stabil” alkotmányra, és az új médiaszabályozás ennek a részét képezi - mondta. Az új médiarendszer hatékonyabb, autonómabb és szabadabb lesz, mint az elmúlt években volt, amely két pártnak az 1990-es évek elején született alkuján alapult - fejtette ki a kormányfő.
