Amerikai Magyar Hírlap, 2010 (22. évfolyam, 1-50. szám)
2010-09-17 / 35. szám
Koránt akart égetni egy tiszteletes Végül lemondott a tervéről Terry Jones Hogy egy zavart ember, nevezetesen Terry Jones tiszteletes, a Dove World Outreach Center egyház vezetője mit tervez a floridai Gainsville-ben szeptember 11-én, legfeljebb a tűzoltókat érdekelheti, hiszen követői alig akadnak. De ha a hír bejárta a világsajtót, hogy a tiszteletes az iszlám szent könyvet, a Koránt tervezi elégetni, az már amerikai nemzetbiztonsági kérdés, legalábbis az afgán főparancsnok, David Petraeus tábornok szerint. Az ötvennyolc éves Terry Jones, aki szeptember 11-ét Nemzetközi Korán-égető napnak nyilvánította, hazugságok gyűjteményének nevezte a muzulmánok szent könyvét, olyan műnek, amely radikális tettekre, erőszakra uszítja követőit. Az égetést szervező lelkész ezzel is elítéli a 2001-es Amerika-ellenes terrorakciót. Jones a pünkösdista egyháztól elszakadva alapította meg jelenleg ötven főt számláló szektáját, de az égetés bejelentésére internetes hívei jelentősen megszaporodtak. A prédikátor tavaly szeptember 11-én megelégedett azzal, hogy kápolnájának falára az „iszlám maga az ördög” feliratot tette ki. Idén hatásosabb akcióra készül, amit kivétel nélkül minden nagy egyház, illetve felekezet - katolikusok, protestánsok, zsidók - elítél. A Vatikán ugyancsak helytelenítette a tervet. Hillary Clinton külügyminiszter azt sürgette, hogy mindenki tisztelje mások hitét, és tisztelettudóan viselkedjen. „Az ilyen akciók ellentmondanak mindazoknak az értékeknek, amiért mi kiállunk és harcolunk” - mondta. David Petraeus, az amerikai afgán főparancsnok az akció esetleges tragikus következményeire mutat rá „Nem kétséges, hogy az égő Korán képét a szélsőségesek fel fogják használni Afganisztánban és a világon mindenütt, hogy lángra lobbantsák a közvéleményt, és erőszakot szítsanak” - figyelmeztetett tábornok, majd hozzátette, hogy a megtorlás első számú áldozatai az amerikai katonák lesznek. Csatlakozott hozzá Anders Fogh Rasmussen NATO-főparancsnok is, aki azt hangsúlyozta, hogy mekkora veszélyt jelenthet mindez az Afganisztánban harcoló nemzetközi csapatokra. Rasmussen véleménye a vallási érzékenység provokálásának kérdésében ugyancsak megváltozott, hiszen 2005-ben a véres felkelést kiváltó Mohamed-karikatúra idején a sajtószabadság védelme érdekében kiállt a dán újság prófétát gúnyoló rajza mellett. A NATO-hadseregért felelős parancsnok mára azonban nem pártfogolhat semmi olyan uszító incidenst, amely katonái életét kockáztatná. A muzulmánok álláspontja pedig egyértelmű, semmi tiszteletlenséget nem tűrnek szent könyvük vagy prófétájuk ellen, történjen az bárhol a világon, és ha kell, erőszakkal védik meg hitük szimbólumait. Vallási érzékenységüket mégis többször próbára teszik. És csodálkozik a világ, ha a végeredmény tragikus. A muzulmán világban több helyen erőszakos tüntetéseken bosszút hirdettek az Egyesült Államok és a nyugati országok ellen. Algériában iszlám radikális diákok elégették a Biblia arab nyelvű fordítását. A muzulmán országokba tilos a keresztény könyvek bevitele. Augusztusban Afganisztánban tíz brit és amerikai orvost végeztek ki egyesével tálib terroristák, miután megtalálták náluk a Biblia helyi nyelvre lefordított példányait. Nem lehet törvényileg megtiltani a koránégetést Amerikában Nem létezik olyan törvény az Egyesült Államokban, amelyre hivatkozva meg lehetne tiltani egy floridai keresztény csoportnak a terrortámadások évfordulójára tervezett koránégetést, mivel az amerikai jogrendszer a véleménynyilvánítás szabadságára épült. “A Korán elégetése, mint olyan, nem sérti az amerikai törvényeket” - mondta a Muzulmán Ügyvédek nevű szervezet képviselője. A társaság delegáltjai találkoztak az amerikai igazságügy-miniszterrel. A véleménynyilvánítás szabadságát garantáló passzus nem csak hogy az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése, hanem az amerikai identitás alapját képező, féltve őrzött érték. Ezt támasztja alá, hogy a legfelsőbb bíróság az elmúlt évtizedekben állandóan azoknak adott igazat, akik a véleményüket fejtették ki, még ha azt sokkoló módon tették is - persze csak ha az nem jelentett közvetlen veszélyt másokra. 1989-ben például, egy 5-4 arányban meghozott döntéssel 48 államban eltöröltették az amerikai zászló elégetését tiltó rendelkezéseket, pedig ez nagyon erőszakos cselekedetnek számít a köztudatban. Az ügy alapja az volt, hogy 1984-ben egy amerikai férfi a republikánusok nagygyűlése alkalmából elégette a nemzeti lobogót, hogy így tiltakozzon Ronald Reagan politikája ellen. Egy jóval frissebb, 2003-as esetben pedig Virginia államot marasztalta el a legfelsőbb amerikai igazságügyi szerv, amiért törvénybe iktatták, hogy tilos nyilvános helyen keresztet égetni. A szabályt azért hozta az állam, mivel a keresztégetést hagyományosan a Ku Klux Klan rasszista szervezettel azonosították. Az ítélet indoklásában a bíróság azt mondta, ha a keresztet nem fenyegető jelleggel égetik el, akkor az nem ütközik a szabad véleménynyilvánítás határaiba, és így nem büntethető. LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden szemvizsgálat SZEMÜVEG Optpmetry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: liétfftWI péntekig 9 a.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 Emily Linden, O.D. A német kancellár kezéből vette át Potsdam város médiadíját Kurt Westergaard, aki öt évvel ezelőtt Mohamed prófétát gyújtózsinóros turbánnal a fején ábrázoló karikatúrájával széles körű felháborodást keltett az iszlám országokban. A Sanssouci kastélyban rendezett ünnepségen Angela Merkel köszöntőjében kiemelte a sajtószabadság jelentőségét. Mint fogalmazott, a média szabadsága az egyik leglényegesebb jellemzője a szabadságon alapuló demokráciának. A 75 éves dán karikaturista, aki öt éve muzulmán szélsőségesek állandó fenyegetése alatt él, szigorú biztonsági intézkedések közepette vett részt a díjátadáson. Aggastyánok tömege veszett el Japánban Több mint 230 ezer száz évesnél idősebbként nyilvántartott embert nem találnak Japánban egy pénteken közzétett kormányjelentés szerint. Meglehet, hogy már réges-régen halottak. A japán igazságügyi minisztérium augusztusban elrendelte az ország családi nyilvántartásainak átvizsgálását. Ha az abban élőként nyilvántartott személyek valóban mind élnének, akkor a szigetországban 77 118 legalább 120 esztendős ember élne, sőt 884-en 150 évesnél is idősebbek lennének. A felülvizsgálatra azt követően került sor, hogy kiderült: rengeteg idős ember marad magára és tűnik el a világ szeme elől, mivel a társadalom egyre gyorsabban öregszik, a családi kapcsolatok pedig egyre lazábbak. A felmérés végül összesen 234 354 olyan százévest talált, akiket élőként tartanak nyilván, de a hollétükről mit sem lehet tudni. A tálibok megfenyegették Magyarországot Egy magyar katonanő augusztus 23-i halála után a tálibok figyelmeztették a magyar kormányt, hogy vonja ki csapatait Afganisztánból, vagy készüljön fel újabb áldozatokra, írja az Afghan Islamic Press-re (AIP) hivatkozva a The Frontier Post pakisztáni lap. Zabibullah Mudzsahid, a tálibok egyik szóvivője a cikk szerint nem érti, hogy ha a múltban nem voltak konfliktusok az afgánok és a magyarok között, akkor miért érkeztek magyar katonák is az országba. Állítása szerint a magyaroknak semmilyen haszonnal nem jár a háború, az csak az Egyesült Államok érdeke. A Baglan tartományban szolgáló Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) egyik konvoja ellen augusztus 23-án követtek el merényletet. A konvoj huszonkilenc magyar katonát szállított a magyar bázistól, Puli Kumritól Mazar-i-Sarifba. A támadók egy útszéli robbantás után három irányból is megtámadták a konvojt, a negyedik autót egy RPG-gránát találta telibe. Egy 32 éves magyar katona, Pappné Ábrahám Judit a helyszínen meghalt, Kolozsvári György életveszélyesen, két másik katona súlyosan megsérült. Kolozsvári Györgyöt hazaszállították, azonban életét nem tudták megmenteni, belehalt súlyos agysérüléseibe. Merénylet Oroszországban: legalább 15-en meghaltak Nagy erejű robbanás történt egy forgalmas piacon az Észak-Kaukázusban található Vlagyikavkaz városában. A detonációban legalább 15- en vesztették életüket, a sebesültek száma pedig meghaladja a 100-at. A feltételezések szerint merénylet történt: a támadók egy közeli ház parkolójában leállított, robbanóanyagokkal megrakott autót röpítettek a levegőbe. Vlagyikavkaz az észak-oszétiai köztársaság fővárosa, amely szomszédos Csecsenfölddel, Ingusfölddel és Dagesztánnal. Ebben a térségben az utóbbi időben megszaporodtak az iszlamista erőszakcselekmények. f MEGRENDELŐ LAP > Alulírott megrendelem az Amerikai 1MAGYAR HÍRLAP-ot és az előfizetési díjat mellékelem (csekk v. Money Order) Előfizetési díj: USA (2. oszt.) egy évre $50. USD, fél évre $30. USD Kanada egy évre $80. USD, fél évre $50. USD Külföldre (Kanada kivételével) légipostán $140. USD Név: ..........................................................................................-................. Utca, házszám: .......................................................................................... Város, állam: ............................................................................................. Telefon: ................................................. ZIP Code:.......................... Köszönjük! Cím: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave., Suite #1, Los Angeles, CA 90004 c Telefon: (626) 593-9747, (323) 463-6376 Fax: (323) 463-6186 J Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR Tel. (626) 688-7382 E-mail: editor@amhir.com FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS KOTSCHY ANDREA Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $50. USD, fél évre $30. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $50. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $140. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible. Merkel kitüntette a Mohamed-karikatúra alkotóját Szeptember 17,
