Amerikai Magyar Hírlap, 2010 (22. évfolyam, 1-50. szám)
2010-06-25 / 25. szám
Chicagóban egyre több a Legalább nyolc halottat követeltek fegyveresek összetűzései a hétvégén Chicagóban - írta hétfőn a Chicago Sun-Times napilap. A lap szerint a fegyveres erőszakhullámban további több mint ötven ember megsebesült. A Chicago Sun-Times szerint a sebesültek között van egy egyéves kislány is, akit nyaklövés ért, amikor hétfőre virradóra lövöldözés tört ki Near West Side kerület egy büféjénél. Itt 18 embert lőttek meg. Egy 28 éves, nőnek öltözött férfit hétfőn hajnali 3 órakor lőttek mellkason a South Side templom közelében, a holttestet egy arra haladó autós találta meg. Egy 44 éves férfivel ugyancsak hétfőn hajnalban fejlövés végzett. Egy 20 éves férfi meghalt és két másik megsebesült, amikor vasárnap éjszaka vitába keveredtek egy nő miatt, a lövöldöző tettesek elmenekültek a helyszínről. Egy vasárnapi csetepatéban egy 16 éves lány is súlyosan megsebesült, a hátába kapott golyót, amikor egy férfi gyilkosság pisztollyal lövöldözni kezdett. Jody Weis chicagói rendőrfőnök a lövöldözésekről azt mondta, a lövöldözések több mint fele bandaviszályokhoz kapcsolódik. A 2,8 millió lakosú, Illinois állambeli Chicago az Egyesült Államok harmadik legnépesebb városa, az 1920-es évek legrettegettebb gengsztere, A1 Capone is ott élt. 1974-ben történt a legtöbb, 970 gyilkosság. 1992-ben 943 gyilkosság volt, 100 ezer lakosra 34 jutott. Több más nagyvároshoz hasonlóan az 1990-es években a gyilkosságok száma visszaesett, 2004-ben 448, 2008-ban 510 ilyen eset történt, ami a második legtöbb az amerikai városok között. Iránban lehet Bin Laden Kilenc év után először azonosították Oszama bin Laden rejtekhelyét. Az al-Kaida vezetője az iráni Szavzevar városában él. Bin Laden testőrségével egy, a város szélső szegletében álló, rejtekhelyül szolgáló villában lakik, immáron öt éve. A terrorista az iráni forradalmi gárda egykori vezetőinek védelme alatt áll - így véli az izraeli titkosszolgálat. Egy nap alatt kilenc NATO-katona halt meg Afganisztánban Afganisztán déli részén lezuhant hétfőn egy helikopter, a nemzetközi erők négy katonája- három ausztrál és egy amerikai katona - meghalt. Öt másik katona támadásokban esett el. A NATO közleménye szerint baleset történt, nincs jele annak, hogy a helikoptert támadás érte volna. Ezzel együtt a szövetséges erők 62 katonája halt meg- köztük 36 amerikai - eddig júniusban, amely az egyik legnagyobb veszteséggel járó hónap lehet a kilenc éve tartó háborúban. A legtöbb áldozattal járó hónap eddig 2009 júliusa, amikor 75 külföldi katona, köztük 44 amerikai vesztette életét. New York-i merényletkísérlet: mindent bevallott az elkövető! Beismerte bűnösségét a bíróságon az a pakisztáni születésű amerikai férfi, aki pokolgépet akart felrobbantani május első napján New York legforgalmasabb kereszteződésénél, a Times Square-en. Faisal Shahzad a manhattani szövetségi vádesküdtszék előtt vallotta bűnösnek magát. A férfit egyebek mellett nemzetközi terrorcselekmény elkövetésére szőtt összeesküvéssel és tömegpusztító fegyverek használatára tett kísérlettel vádolják. Shahzad május elsején egy terepjáróba rejtett házi készítésű pokolgépet akart felrobbantani a Times Square-en, de a robbanószerkezet nem lépett működésbe. A bűnüldöző hatóságok két nappal később fogták el. Ezermilliárd dollárnyi ásványkincs Afganisztánban Közel ezermilliárd dollár értékű ásványkincs-készletet tártak fel amerikai szakemberek Afganisztánban - írta a The New York Times. A lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint egyebek között réz, kobalt, arany, és lítium lelőhelyeket tártak fel az ázsiai országban. A szakértők szerint a készletek olyan nagyok, és annyi kulcsfontosságú nyersanyagot tartalmaznak, hogy Afganisztánból bányaipari nagyhatalom lehet. Az akkumulátor-alapanyagként használt lítium piacán például olyan meghatározó szereplővé válhat, mint Szaúd-Arábia a kőolajpaicon - írta a The New York Times a washingtoni védelmi minisztérium egy belső feljegyzésére hivatkozva. A feltárt készletek értékéhez képest eltörpül az évi 12 milliárd dolláros afgán bruttó hazai termék (GDP), amely főként ópiumtermelésből és külföldi segélyekből áll össze. A bányaipari infrastruktúra kiépítése hosszú ideig eltarthat, de a lehetőségek jelentős befektetéseket vonzhatnak a koldusszegény országba, és az új munkahelyek kiutat jelenthetnek az évtizedes háborúskodásból. Ugyanakkor az ásványkincs az eddiginél is kíméletlenebb harcra ösztökélheti a szélsőséges tálibokat, és a korrupció további burjánzáshoz is vezethet - jegyzi meg a lap. A The New York Times felidézi, hogy tavaly a kabuli kormány időközben leváltott bányaipari miniszterét megvádolták azzal, hogy 30 millió dollár kenőpénzért cserébe átjátszotta Kínának a rézkitermelési jogokat. Obama egy év múlva kivonul Afganisztánból A washingtoni kormányzat megerősítette, hogy jövő nyáron megkezdődik az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból, s ezzel a céldátummal egyetért a katonai vezetés is. Rahm Emanuel, a Fehér Ház személyzeti főnöke leszögezte, hogy az amerikai elnök által kijelölt csapatkivonási határidő -2011 júliusa - nem fog változni, s mindenki egyetért ezzel a dátummal. Hangsúlyozta, hogy ezt a határidőt nemcsak a politikai, de a katonai vezetés is helyesli, beleértve Robert Gates védelmi minisztert, Michael Mullent, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét és David Petraeus tábornokot, az Irakban és Afganisztánban állomásozó amerikai erők parancsnokát. „Mindenki tisztában van vele, hogy egyértelműen kijelölt dátumról van szó” - szögezte le Rahm Emanuel. David Petraeus tábornok minapi szenátusi meghallgatásán ugyancsak védelmében vette az afganisztáni csapatkivonás tervét, jóllehet az iszlamista felkelőkkel harcoló alakulatai afgán földön időnként kudarcokat szenvednek. Hangsúlyozta, hogy a szóban forgó időpont csak az amerikai katonák kivonásának kezdetét jelenti, és a helyzettől tette függővé a csapatkivonás lebonyolítását. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanácshoz benyújtott jelentésében nyomasztó képet festett az afganisztáni biztonsági helyzetről. A jelentés szerint ugrásszerűen emelkedett az út mentén elhelyezett pokolgépekkel végrehajtott robbantások száma, és nagyon megszaporodtak az afgán tisztviselők elleni merényletek is.----------------------------------------: \ T.L.C. HEALTH CENTER DR. TIBOR BOKOR, D.C. CHIROPRACTOR (Diplomás, magyar általános orvos) Autóbalesetek, munkahelyi, sport és egyéb sérülések, nyak, hát, derék és végtagi fájdalmak, fejfájás, stb. Professional gyógy-masseuse (Svéd, Shiatsu, Thai) a helyszínen Tel.: (818) 780-7779 * Fax: (818)781-7743 6850 Van Nuys Blvd., Suite 200, Van Nuys, CA 91405 V________________________________________________J Június 25,2010 ^ | 20 milliárdos kártalanítási alap a BP-től A BP olajcég Barack Obama amerikai elnök kérésére a Mexikóiöbölben történt olajkatasztrófa károsultjai számára kártérítési alapot hoz létre, melynek értéke 20 milliárd dollár lesz. A független alapot az az ügyvéd fogja kezelni, aki a 2001. szeptember 11—i terrortámadások áldozatainak családtagjait is képviselte a kártérítések kifizetésekor. Az olajcég és az amerikai elnök közti találkozót egy nappal azután tartották meg Washingtonban, hogy Obama gondatlansággal vádolta meg a céget a Fehér Ház ovális irodájában elhangzott tévébeszédében. Az elnök hangsúlyozta, hogy az alapot nem ellenőrizheti a BP, csak egy független, harmadik fél, ami biztosítja, hogy a kifizetések méltányosak legyenek, és időben megtörténjenek. A szakértők ezzel egy időben jelentősen, ötven százalékkal növelték a mexikói-öbölbeli mélytengeri kőolajkiömlés miatt a tengerbe folyó olaj mennyiségére vonatkozó becslésüket. Az új adat - napi 35-60 ezer hordó - sokkal nagyobb, mint a múlt csütörtöki, amikor még napi 20-40 ezer hordónyira tették a szivárgást, jóllehet már az is jócskán meghaladta a korábban becsült napi 12-19 ezer hordós mennyiséget.A kártérítésből fedezik a tengervíz és a partok megtisztításának, az élővilág mentésének költségeit, és kompenzálják az elveszett munkahelyek, csődbe ment vállalkozások miatt keletkezett hátrányokat. A BP értékének többszöröse lesz a cég által okozott olajszennyezés számlájának végösszege, ha ki kell fizetnie a környezetben okozott összes kárt - bár kalkulálni nehéz, hisz még nem történt ehhez fogható katasztrófa a fejlett világban. A károk minden bizonnyal évtizedek múlva is érezhetőek lesznek, és alig lesz olyan vállalkozás a térségben, amely nem érezné meg a hatását valamilyen formában. A kártérítésen és az olajszennyeszés megállításán, illetve a tisztításon kívül az okozott környezeti károk költségeit is tartalmazó végszámla nagyságának megbecslése szinte lehetetlen feladat, ilyen méretű ökológiai katasztrófára ugyanis még nem volt példa a fejlett világban. Az azonban biztosra vehető, hogy a Barack Obama amerikai elnök felvetésére elfogadott 20 milliárd dolláros alap nem lesz elég az összes kár megtérítésére. „Ennek biztosan a többszöröse lesz. Annyi tudható, hogy az olajszennyezés most naponta legalább 280 millió dollárjába kerül a BP-nek, a folyamatosan ömlő olaj ugyanis a becslések szerint ennyi olyan kárt okoz, amiért az amerikai kormány, vagy magánszemélyek kártérítést követelhetnének a cégtől. Perre megy a szövetségi állam Arizonában Szinte már hivatalos: perre készül az igazságügy-minisztérium az Arizonában életbe léptetni tervezett bevándorlási törvény ellen. A kereset beadására hamarosan sor kerülhet. Az ügyön már hetek óta dolgozó szövetségi ügyvédek valószínűleg Phoenix városában nyújtják majd be keresetüket a törvény ellen, a CNN információi szerint legkésőbb július 28-ig - ekkor lép életbe ugyanis az ellentmondásos arizonai rendelkezés. Ugyan a minisztérium hivatalos álláspontja szerint a törvény „továbbra is véleményezés alatt van”, Hillary Clinton külügyminiszter asszony nemrégiben azt nyilatkozta egy ecuadori televíziós interjúban, a kormány „bizonyosan perre viszi az ügyet”. A CNN forrásai szerint a per legerősebb érve az lesz, miszerint Arizona a szövetségi állam jogát bitorolja a bevándorlási törvény szigorításával. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR Tel. (626) 688-7382 E-mail: editor@amhir.com FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS KOTSCHY ANDREA Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $50. USD, fél évre $30. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $50. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $140. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
