Amerikai Magyar Hírlap, 2010 (22. évfolyam, 1-50. szám)
2010-05-28 / 21. szám
Korszakváltást jelez Isten említése a fideszes törvényben Először fordul elő a jelenkori magyar történelemben, hogy egy törvény Isten nevének segítségül hívásával, vagyis invocatio Deivel kezdődik - hívta fel a figyelmet az országgyűlés múlt pénteki ülésén, a Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről című emléktörvény vitájában Balog Zoltán fideszes képviselő, református lelkész. A Kövér László fideszes és Semjén Zsolt KDNP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslat bevezetőjében ez olvasható: „Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért (...) a következő törvényt alkotjuk”. Balog szerint az ötletet a lengyel alkotmány adta, amely hasonló fordulattal kezdődik: „Mi, a lengyel nemzet, a köztársaság minden polgára, azok, akik úgy hiszik, Isten az igazság, az igazságosság és a szépség forrása, ahogy azok is, akik nem a hitből, hanem más forrásból származtatják ezeket az egyetemes értékeket, egyenlők [vagyunk] jogokban és kötelezettségekben a közjó érdekében.” Rétvári Bence KDNP-s képviselő, leendő igazságügyi államtitkár azt mondta: Isten nevének törvénybe foglalásával egy korszakhatárt kívánnak jelezni. A képviselő szerint az elmúlt évtizedekben (már a II. világháború előtt sem) nem volt szokás Istent emlegetni a törvényekben, de most új időszak jön. Rétvári szerint a Trianon-emléktörvény után valószínű, hogy az új alkotmányban - amelyet Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök 2012 végére ígért - és esetleg más fontosabb, szimbolikus értékű törvényekbe is bele fogják foglalni Isten nevét. „ígérem, az áfatörvényt nem így fogjuk kezdeni” - mondta Balog, aki szerint a történelmi jelentősége miatt került a trianoni emléktörvény elejére ez a fordulat. A lelkész-képviselő szerint az, hogy Istent a történelem uraként emlegetik, azt jelenti: ez az a végső, transzcendens keret, amelyben a világot meg kívánják érteni. A lengyel alkotmány fordulata pedig azt is jelzi, hogy nem törekednek kizárólagosságra, hiszen elismeri, hogy a hívők és a nem hívők lényegében ugyanazt a célt akarják elérni. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet például bírálta a törvény megfogalmazását: „Az, hogy országgyűlési képviselők egy törvényben nyilatkoztatják ki, szerintük Isten a történelem ura, minimum érdekes irányokba indíthatja el a jogalkotást” - írta kommentárjában a TASZ. A jogvédő szervezet szerint ez magában hordja annak a lehetőségét is, hogy előáll egy olyan helyzet, amikor vallási tételekből fakadó előírásokat foglalnak törvénybe. Megvétózná az eurózónatagok hitelét az amerikai szenátus A washingtoni szenátus egyhangú határozatot fogadott el, miszerint az IMF-nek pénzügyi segélycsomagok nyújtása előtt igazolnia kell, hogy a kedvezményezettek azokat vissza is fogják fizetni, az erről szóló jelentést pedig közvetlenül az amerikai szenátusnak kell beterjesztenie jóváhagyásra. A rendelkezés szerint segélycsomagnak minősülne minden olyan hitel, amelyet olyan országnak nyújtanak, amelynek adósságállománya meghaladja éves GDP-jét - jelen körülmények között Görögországon kívül Olaszország is ilyen. A törvényjavaslatot John Cornyn texasi szenátor terjesztette be közvetlenül azután, hogy a Valutaalap jóváhagyta a Görögországnak szóló 30 milliárd eurós hitelcsomagot (továbbá garanciát vállalt 250 milliárd eurós keret erejéig az eurozónatagok megsegítésére) - számolt be róla a The Independent. „Az amerikai adófizetők eddig is több segélyhitelt finanszíroztak idehaza, mint amennyi illdomos volt, azt pedig végképp nem szívelnék, ha keservesen megkeresett adócentjeiket felelőtlenül gazdákodó kormányok megsegítésére fordítanák” érvelt javaslata mellett a szenátor. „Az Egyesült Államok járul hozzá a tagállamok közül a legnagyobb mértékben az IMF költségvetéséhez, a világszervezet hitelekről döntő tanácsában pedig 17 százaléknyi szavazata van. Amennyiben a javaslatból törvény születne, a washingtoni kongresszus megköthetné az amerikai tanácstagok kezét a segélyhitelek folyósítását illetően. A törvényjavaslat további sorsával kapcsolatban a Fehér Ház jelezte: nem támogatja az elnök külpolitikai mozgásterét szűkítő javaslatot. Késik az iraki kivonulás Washington módosítja az amerikai csapatok iraki kivonásának menetrendjét. A 2008-ban megválasztott elnök, Barack Obama egyik aduja éppen az volt a kampányban, hogy az egyre kevésbé népszerű, sokat támadott iraki jelenlétet minél gyorsabban felszámolja. A közel-keleti országban azonban a biztonsági helyzet az elmúlt hetekben súlyosbodott, a különböző terrorista és kormányellenes csoportok minden eddiginél aktívabbak lettek. Két hónappal a márciusi iraki parlamenti választások után az amerikaiak megkezdik átadni a rendfenntartói feladatokat a helyi kormányerőknek. Két hónap alatt azonban Irakban még az sem dőlt el, ki nyerte a választásokat, így új kormány sem alakult Bagdadban. Május 28,2010 Elfogadták a kisebb parlamentről szóló javaslatot Alkotmányt módosított a parlament Magyarországon. A megszavazott javaslat az Országgyűlés létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg. Nagyot nőttek a bérek Magyarországon Márciusban rég nem látott mértékben, 8,6 százalékkal haladta meg a keresetek reálértéke az egy évvel korábbi szintet. A jelenség mögött egyrészt az adócsökkentés hatására megugrott nettó keresetek állnak. A fizetés háromnegyede a rezsi Kiugróan magasak Magyarországon a rezsiköltségek, akár a havi kereset háromnegyedét is elérhetik. A lakás fenntartásának költségei különösen azoknál a kéthárom fős családoknál, magas amelyek minimálbérből, azaz havi 73.500 forintból élnek. A lapban közölt adatok szerint a havi energiaszámla településektől függően 21.150-23.800 forint, a víz- és csatornadíj 3.370-4.470 forint, a közös költség ‘ 3.000- 10.000 forint, míg a távközlés 18.800 forintba kerül. Elérte az olaj Amerika ’ partjait Először érte el sűrű, sötétbarna olajszennyeződés az amerikai Louisiana államot azóta, hogy egy hónappal korábban felrobbant egy olajfúró torony a Mexikóiöbölben, környezeti katasztrófát qkozva. Ezernél több amerikai katona halt meg eddig Afganisztánban Már több mint ezer amerikai katona halt meg a 2001-ben kezdődött afganisztáni háborúban- állapította meg a The New York Times azután, hogy egy kabuli öngyilkos merényletben öt amerikai is életét vesztette. A The New York Times rámutatott: mind gyakrabban egészen fiatal amerikai katonák halnak meg, szinte nem sokkal azután, hogy kikerülnek a kiképző táborból. Az afganisztáni harcokban meghalt amerikai katonák átlagéletkora 2002 és 2008 között huszonnyolc év volt, tavaly huszonhatra csökkent, idén pedig a több mint százhuszonöt áldozat átlagban csak huszonöt éves volt. Többe kerül az afgán háború, mint az iraki Az Egyesült Államok által az afgán háborúra költött havi pénzösszeg nagysága már meghaladja az iraki háború költségét - közölte a Pentagon a USA Today jelentése szerint. Először fordul elő, hogy a 2001-ben indított afganisztáni hadműveletek költségei meghaladják a 2003-ban kezdődött iraki háború árát. Előbbire februárban- ez a legfrissebb hozzáférhető adat - 6,7 milliárd, utóbbira 5,5 milliárd dollárt költött Amerika. Elmérgesedett a vita L.A. és Arizona között Egyre jobban elfajul az USA-ban a kaliforniai Los Angeles és Arizona konfliktusa. Arizona állam múlt csütörtökön azzal fenyegette meg Los Angeles-t, hogy nem szállít több elektromos áramot a városba, mert a város tanácsa korábban üzleti bojkottot hirdetett meg Arizonával szemben. Az amerikai Arizona szövetségi állam a szomszédos Kaliforniában levő Los Angeles elsötétítésével fenyeget, ha a város nem törli el Arizonával szemben meghirdetett üzleti bojkottját - jelentette az ABC televízió. Los Angeles vezetése azután döntött az Arizonával szembeni lépésekről, hogy az nagy vitát kiváltó új, szigorú bevándorlási törvényt fogadott el. Los Angeles áramellátásának negyedét Arizona biztosítja, így az ellenlépés nemcsak azzal fenyegetne, hogy a város egy része sötétben maradna, hanem azzal is, hogy a nagy forróságban nem működnének a légkondicionáló berendezések. Los Angeles városi tanácsa 13-1 szavazati aránnyal döntött arról, hogy a szigorú bevándorlási törvény miatt üzleti bojkottal sújtja Arizonát. A város vezetése a törvény visszavonására szólította fel az állam törvényhozását. Arizona erre válaszul kilátásba helyezte, hogy nem szállít több elektromos áramot a városnak. Arizonai polgárok egy csoportja pedig ellenbojkottról döntött, közölve, hogy Los Angeles lépése miatt távol maradnak a dél-kaliforniai San Diego népszerű turistaparadicsomától. Az amerikai jelzáloghitelválság nem ért véget Az amerikai lakóingatlan-piacon még nem ért véget a jelzáloghitelválság, sőt bizonyos tekintetben romlott a helyzet: növekedett az olyan háztulajdonosok száma, akik legalább egy hitelrészlet befizetésével elmaradtak - közölte szerdán a Jelzáloghitelbank Szövetség. A szóban forgó háztulajdonosok aránya rekord nagyságú, több mint 10 százalékos volt az első negyedévben. Ez a mutató a tavalyi negyedik negyedévben 9,5 százalék, egy évvel ezelőtt pedig még csak 9,1 százalék volt. Ugyancsak minden korábbinál magasabbra, 4,6 százalékosra nőtt az első negyedévben azoknak az aránya, akik esetében a hitelező pénzintézet elindította a tulajdonjog érvényesítési folyamatát, ilyenkor a családokat kiköltöztetik, és a bank lefoglalja az ingatlant. Nyilvánosságra hozta az USA, hány atombomhája van Az Egyesült Államok első ízben közölt hivatalos adatot atomarzenálja teljes méretéről az atomsorompó-szerződés New York-i utókonferenciájának nyitónapján. Eszerint az USA összesen 5113 - telepített, úgynevezett aktív tartalékban levő, illetve inaktív állományú - töltettel rendelkezik. A védelmi minisztérium korábban ezt egyszer sem nem hozta nyilvánosságra, mivel szigorúan titkos adatnak minősült. A Pentagon azt is közölte, hogy az amerikai atomfegyverkészletet 84 százalékkal csökkentették az 1967-es maximumról. Akkor 31225 nukleáris robbanófeje volt az Egyesült Államoknak. Egy névtelenséget kérő szakértő szerint az amerikai atomarzenál mérete 1989 óta 22217 töltetről 75 százalékkal csökkent. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. <323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER __ FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR Tel.(626)688-7382 E-mail: editor@amhir.com FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS KOTSCHY ANDREA Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $50. USD, fél évre $30. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $50. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $140. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave.- Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
