Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-06-12 / 21. szám
Csak a jobboldal létezik Magyarországon A Fidesz nagy fölénnyel győzött, de a választás igazi győztese a Jobbik. A Jobbik harmadik erő lett, és sokkal több szavazatot szerzett mint 2006-ban, az országgyűlési választáson. A baloldal összeomlott, az SZDSZ-t az LMP is megverte, az MSZP-re feleannyian szavaztak, mint az előző, hasonló részvétellel bonyolított EP-választáson. A jobboldali pártok győzelme egyértelmű. Legalább ilyen érdekes azonban, hogy hány ember nem talált magának pártot. A baloldal igen népes, gyakorlatilag 1994 óta többségben‘lévő szavazóbázisa nem hajlandó szavazni, mert senki sem szimpatikus neki. 2,9 millió ember szavazott, a választók 36,28 százaléka. A választás legnagyobb győztese a Jobbik: a párt a harmadik legtöbb szavazatot kapta, és egyetlen pártként több szavazatot kapott mint a 2006-os országgyűlési választáson. A MIÉP-Jobbik három éve 519 ezer szavazatot kapott, a Jobbik most egyedül 426 ezret.-A huszonkét európai mandátumból tizennyolcat a jobboldal vitt el. tizennégyet a közepe, hármatat a jobb széle, egyet a bal széle. A magyar baloldal totális vereséget szenvedett 2009 június 7-én. Hasonló tendencia látszik kialakulni, mint Lengyelországban néhány éve: ott már a harmadik választáson történt meg, hogy csak jobboldali erők indulnak eséllyel. A kis részvétel európai tendencia, máshol is kevesebbeket érdekel az EP-választás, mint a parlamenti. Ugyanakkor Magyarországon szembetűnő, hogy csak az egyik oldal bázisa maradt otthon. Nem arról van szó, hogy a magyar választópolgárok elsöprő többsége jobboldali érzelmű lett. Inkább az derült ki, hogy a baloldali pártoktól elfordultak a szavazóik. Mást azonban nem találtak helyettük: nem alakult új párt, amelyik felszívná egyébként legalább kétmilliós táborukat. A közelgő országgyűlési választások fő kérdése, hogy létrejöhet-e új erő a baloldalon. Úgy tűnik, hogy erre kicsi az esély. Az új próbálkozó LMP kis részvétel mellett szerzett 2,6 százalékot. Ott szerepelt jól, ahol korábban az SZDSZ, nyilvánvaló, hogy a liberálisok táborának egy fontos része átállt az új csoporthoz. Az SZDSZ az alig nagyobb részvételű 2004-es EP-választáson még 250 ezer szavazót bírt megmozdítani, 350 ezret 2006-ban az országgyűlési választáson, mostanra azonban hatvanezer támogatója maradt, és ezzel a megszűnés szélére került. Az 1994 óta egyik legfontosabb pártnak számító MSZP bukta a legnagyobbat. Az előző EP-választáson még egymillió embert mozgattak meg. Az előző országgyűlésin 2,3 milliót. Most csak félmilliót. Nagyon úgy tűnik, hogy híveik otthon maradtak. Volt már olyan, hogy az MSZP-től elment sok százezer választó, majd visszatértek a párthoz. Az 1998-as országgyűlési választáson 800 ezer korábbi MSZP-szavazó maradt otthon számításaink szerint, lehetőséget adva ezzel a Fidesznek a kormányalakításra. Most viszont nincs négy éve a pártnak, hogy újra felszívja magát és az MSZP elutasítottsága is nagyobb mint a 90-es évek végén volt. Ha a következő országgyűlési választásra az MSZP nem erősödik meg látványosan - és erre a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben alig látszik esély -, akkor a párt széteshet. Ráadásul a Jobbik olyan megyékben szerepelt jól - elsősorban Kelet-Magyarországon -, ahol korábban az MSZP fölénye volt jellemző. A három jobboldali párt eredménye azt jelzi, hogy érdemben nem tudták az eddigi baloldali többséget megszólítani, viszont híveik mozgósításában jók voltak. A Fideszre 1,6 millióan szavaztak, 150 ezerrel többen mint az előző EP-választáson. A Jobbik MSZP-t megközelítő eredménye fontos intő jel a politikai elitnek: az emberek új arcokat akarnak. A politikai elit általános válságának idején megerősödnek a radikális pártok, ez világszerte jellemző tendencia. Ebből a szempontból is fontos a lengyel példa, ahol a Családok Ligája vagy az Önvédelem nevű erők öt éve még remekül szerepeltek, és mostanra kezd elkopni mindenkit támadó, radikális politikájuk. Az MDF eredménye nem nyugtathatja meg a pártot, de ha Dávid Ibolya képes lesz hátországot építeni erősen szétesőben lévő szervezete mögé, akkor sokkal jobb reményekkel mehet neki a következő parlamenti választásoknak, mint az SZDSZ. A mostani eredmény után a baloldali pártok lépéskényszerbe kerültek. Elképzelhető, hogy néhány politikusuk előre rohan: elhagyják az MSZP-t és az SZDSZ-t, ezzel megbuktatják a kormányt, és egy új szervezetet alapítva hosszabb távú építkezésbe kezdenek. Ehhez pénz és bátorság kellene, de igazán más esélyük nem kínálkozik. A másik lehetőség, hogy az MSZP és az SZDSZ összezár a kormány mellett, az előzetes nyilatkozatok inkább erre engednek következtetni. Ez azonban nem ígér sokkal többet mint hogy legkésőbb áprilisban megismétlődik a mostani eredmény. Mit tanulhatunk Ruandától? Ruandától tanulni ? Mi ez: elmebaj, vagy tényleg odajutott volna Magyarország, hogy már ez a kis afrikai ország is példaképként szolgálhat? A Dunántúl nagyságú Ruanda Afrika középső részén, az Egyenlítőtől délre, a Fehér Nílusból kiszélesedő Kivu-tó árka és a Kelet-afrikai-magasföld között terül el. Nevét a bantu lakosságtól kapta. Az egykori német gyarmat 1920 és 1962 között előbb a Népszövetség, majd az ENSZ gyámsága alatt belga fennhatóság alá tartozott. A függetlenség kikiáltása után 1994-ben a bantu-hutu többség ellen fellázadó tutszi törzsnek egy véres polgárháborúban majdnem egy millió tagját lemészárolták. Mindennek ellenére, amikor a nép belátta, hogy összefogás nélkül az egész ország a végveszély és a nemzethalál szélére kerülhet, minden megváltozott. Míg 1995-ben a New Yorker folyóirat számára riportozó Philip Gourevitch egy vérben ázó országot, rablóbandákat, csapatokban vándoroló árvákat, megerőszakolt asszonyokat, szétdúlt közműveket, kifosztott gazdaságot talált - tizenöt évvel később egy egész más világ fogadta. Azt írja, hogy mára Ruanda Afrikának az egyik legbiztonságosabb és rendezettebb országa lett. Ezalatt a másfél évtized alatt a nemzeti össztermelés megháromszorozódott, a népesség majdnem 25 százalékkal nőtt, és tíz millió felé emelkedett. Általános a betegbiztosítás, és az egyre javuló oktatási rendszer igyekszik biztosítani a lakosság felemelkedését. Növekvő külföldi befektetés és turizmus segíti a gazdasági fejlődést. A fővárosban hajnalra az utcákat tisztára seprik, a plasztik zacskókat eltiltották és mindent megtesznek a környezet szennyezése ellen. Az internet használata terjed, mindenütt mobil telefonokat látni. A gyorshajtást szigorúan ellenőrzik, biztonsági övét és motorsisakot kötelező használni. Talán az segíti a józan ész uralmát, hogy a parlament többsége nőkből tevődik össze. A katonaság helyett az egyre gyakoribb építkezéseken munkások csapatai lepik el a városokat. Annak idején valaki azt hirdette Magyarországon, hogy “olyan kevesen vagyunk: még a gyilkosnak is meg kellene bocsátani.” Ma persze ott ezt már nem lenne népszerű hangoztatni, de Ruandában a háborús bűnösöket szabadon engedték és eltörölték a halálbüntetést. A hirdetőtáblák a “SZERETET HATALMÁT” hirdetik, és arra hívják fel a figyelmet, hogy “FIZESD AZ ADÓT - ÉPÍTSD RUANDÁT - LÉGY RÁ BÜSZKE”. Az egyre durvuló választási hirdetések helyett bizony jó lenne Magyarországon is azt látni a falragaszokon, hogy “FIZESD AZ ADÓT - ÉPÍTSD AZ ORSZÁGOT - LÉGY BÜSZKE RÁ”. Ha ez elképzelhető egy alig fél évszázados múltra visszatekintő országban, miért csak álom az évezredes hagyományú hazában? Vagy talán egy szép napon majd arra ébredünk, hogy ott is megfogadják ennek a félvad országnak a tanácsát? „ , , , ,. Papp László Június 12. 2009 Gyászjelentés Értesítjük mindazokat akik ismerték, hogy fi Lebbenszky Agnes (volt Los Angelesi lakos) hosszú szenvedés után Magyarországon 2009. június 5-én elhunyt. NYUGODJÉK BÉKÉBEN. Csak ősszel érkezik új amerikai nagykövet Ősz előtt nem várható, hogy az Obama-kormányzat új nagykövetet küldjön Budapestre, aki nagy valószínűséggel ismét nem hivatásos diplomata, hanem úgynevezett politikai kinevezett lesz. Washington azonban addig is szoros figyelemmel kíséri a Magyarországon végbemenő eseményeket, a miniszterelnök-cserét, a gazdasági helyzetet, az IMF-kölcsön folyósítását - mondta el egy keddi sajtóbeszélgetésen Jeffrey Levine, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Washingtont - folytatta - aggasztják a szélsőségesség (Magyar Gárda, romagyilkosságok, holokauszttagadás) megnyilvánulásai. A diplomata hozzátette: mindez természetesen nem magyar sajátosság. Az Egyesült Államokban is van például holokauszttagadás, amit a törvény nem büntet, de az ilyen szélsőségesek magukat szorítják a társadalom peremére. A budapesti nagykövetség a válság körülményei között is folytatja az amerikai-magyar kereskedelmi kapcsolatoknak, amerikai cégek itteni beruházásainak az elősegítését, aminek kézzelfogható eredményei vannak. Az év végéig megérkezhetnek Magyarországra az egykori guantánamói foglyok. Az Egyesült Államok egyenként 3-4 ember befogadásáról tárgyal a szövetséges országokkal, így hazánkkal is. Olyan foglyok érkezhetnek Magyarországra, akik nem jelentenek veszélyt a társadalomra, így a fogvatartottak ellen nem indul majd semmilyen bírósági eljárás, és nem is menekültként, hanem bevándorlóként jönnének. Izraelt aggasztja Obama kibékülési kezdeményezése Izrael bízik abban, hogy Barack Obama amerikai elnök nem a zsidó állam kárára kezdeményez kibékülést a muzulmán világgal csütörtöki kairói beszédében - jelentette ki szerdán Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik bizalmasa. „Az amerikai elnöknek joga van ahhoz, hogy megpróbáljon kibékülni a muzulmán világgal és vetélytársként indulni az al-Kaidának vagy Iránnak a megnyeréséért folyó küzdelemben, a magunk részéről viszont ellenőriznünk kell, hogy ez nem sérti-e közös érdekeinket” az amerikaiakkal - mondta Jiszráel Kac szállítási miniszter az izraeli katonai rádióban. Obama „barátian viselkedik Izraellel, de más a hozzáállása (mint George Bushé volt), más üzeneteket küld az arab és a muzulmán világnak, ez más helyzet, és nem könnyű” - tette hozzá Netanjahu közeli munkatársa, akit a kormányfő szóvivőjének is tartanak. „Izrael és az Egyesült Államok intenzíven együttműködik, de a nézeteltérések az utóbbi időben súlyosbodtak” - ismerte el Kac. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS HORVÁTH BEATRIX Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $45. USD, fél évre $25. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $45. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $135. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
