Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-03-06 / 9. szám
400 éves a világ legizgalmasabb városa A legendás északnyugati átjárót kefeste, ám helyette a világ majdani legizgalmasabb városának helyét találta meg Henry Hudson brit felfedező, aki 1609-ben vitorlázott be a Hudson-folyó óceáni torkolatába. Selyem és fűszerek helyett hódprémekkel tért vissza a holland Kelet-indiai Társasághoz, és egy páratlan gazdagságot ígérő földrészről mesélt. A gyarmatalapító németalföldiek 1626-ban vásárolták meg Manhattant és Staten Islandet az őslakos indiánoktól. Optimizmus, szabadság, tolerancia, a sokféleség és az innováció szeretete - foglalta össze Michael Bloomberg New York-i polgármester, hogy a nyilvánvaló tárgyi örökségen túl mi köti össze az Új-Amszterdam egykori hollandjait és a mai Nagy Alma lakóit. A metropoliszba elutazni bármikor igazi kaland, de idén még sokkal inkább az. New York ugyanis egész éves történelmi, kulturális és szabadtéri programsorozattal ünnepli 400. születésnapját, a hangúlat pedig szeptemberben, a jubileumi héten tetőzik. Az évfordulóhoz idén két másik is társul: a Hudson-folyón kétszáz éve haladt végig Robert Fulton Clermont nevű gőzhajója, míg Québec alapítója, Sámuel de Champlain négyszáz éve térképezte fel a Champlain-tavat. A gazdag örökségű és a jövőbe néző New York fejet hajt a múltját formáló európaiak előtt, ákik mai amerikaiságának elválaszthatatlan részei. A holland hatás „Tiszta szívemből imádkozom, hogy a nevemet felvéssék a tenger emléktáblájára - fejezte ki leghőbb kívánságát Henry Hudson, aki nem sejthette, hogy New York felfedezőjeként ennél jóval többet kap az utókortól. Expedíciója vezérhajóját, a Félholdat a mohikánok üdvözölték először a kikötőben, míg Manhattan a delavároktól kapta a nevét. Hudson németalföldi megbízói kezdetben a prémkereskedelemből származó haszon miatt indultak az óceán túloldalára, majd Új-Hollandia néven gyarmatot hoztak létre az északkeleti partvidék Delmarva-félszigettől a Cape Codig terjedő sávjában, amelyen ma öt állam osztozik. A harmadik kormányzó, Peter Minuit a közhiedelem szerint gyöngyökért és egyéb csecsebecsékért vásárolta meg az itt élő indiánoktól Manhattant és Staten Islandet. A források alapján valójában csak az biztos, hogy a földterület 60 guldenért cserélt gazdát, ráadásul az őslakosok nem ismerték a nyugati értelemben vett ingatlantulajdon és az elidegeníthetőség jelentését, így az alku teljesen más jelentett a két fél részére. A sziget első települései Nieuw Amsterdam (Új-Amszterdam) néven egyesültek, végül az 1664-ben brit uralom alá kerülő városból New York City lett. New York a 17-19. században Új-Hollandia jelentősége messze túlmutat viszonylag rövid létének határain. A telepesek honosították meg a politika és a társadalom alappillérévé váló polgári szabadságok és a pluralizmus fogalmait, leszármazottaik pedig kitüntetett szerepet játszottak a gyarmati Amerika történelmében. Szintén nekik köszönhető a gerendaház, a palacsinta, a cole slaw saláta, akárcsak a társadalmi ranglétrán való felemelkedés parancsa és a különbözőség tisztelete. Új-Amszterdam mindössze tizenöt utcából állt, de lakosságának összetétele előrevetítette a multikulturalizmus intézményét. Holland, angol, svéd, finn, német és más nemzetiségűek mentalitása hatott egymáséra, és alakította ki a közös új értékrendet. A németalföldiek építették 1614-ben a mai New York állam első európai stílusú épületét, a Fort Nassaut, és Albany, az angol nevű főváros maga is holland alapítású település. Lazán, igényesen, sokszínűén A Nagy Alma ünnepségsorozata éppen olyan lesz, mint maga a város: laza, szabad és sokszínű, amelyet összekapcsolnak a következő évszázad víziójával, a környezetileg és gazdaságilag egyaránt fenntartható, tiszta és virágzó metropolisz képével. Jóllehet az USA-t és Hollandiát eleve----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- jó politikai-gazdasági-kulturális viszony fűzi össze, a németalföldi jelenlét még sosem volt ennyire intenzív és minőségileg reprezentált, mint az idén. A Metropolitan Museum of Artban egyetemes jelentőségű festőket mutatnak be Frans Halstól Rembrandton át Van Gogh-ig, a botanikus kertben a világhírű tulipánoknak adóznak elismeréssel, a Cooper-Hewitt Museumban a világhírű kortárs design jeleseinek munkáit állítják ki, a MOMA-ban a hatvanashetvenes évek popkultúrájába engednek betekintést, történelmi Henry Hudson-túrák indulnak, hogy csak néhányat emeljünk az egész éves, minden korosztályt és ízlést kielégítő kínálatból. A modern New York A víz, a technológia és a kreativitás szeretete újabb kapcsot jelent az egykori Új-Hollandia és a mai Hollandia között. A lakosság teljes egészében birtokba veheti a vízparti területeket. A jubileumi rendezvények csúcspontja szeptember 13-ára esik, amikor az évforduló napján Harbor Day mottóval ingyen bérelhető eszközökkel biciklis-hajós szabadtéri megapartit rendeznek a New York-i kikötőben. Idén 5 millió látogatót várnak a márciustól felpörgő ünnepi programsorozatra, amely még jobban felpezsdíti a világ alaphelyzetben is legizgalmasabb városát. Megjött az első fehér gólya Kisebbfajta madártani szenzáció, hogy a Veszprém megyei Tüskevárra megérkezett az első fehér gólya (Ciconia ciconia). A madár a falu határában fekvő réteken és a fészkén tartózkodik. Szemmel láthatóan egészséges, most piheni ki az út fáradalmait. Ez a példány bizonyára nem olvasott időjárás-jelentést, mert a többség téli szállásáról általában március második felében, április elején érkezik vissza. A fehér gólya vonulási útvonalát és telelő területét a madárgyűrűzésnek köszönhetően jól ismerik a kutatók. A kelet-európai gólyák a Boszporusz felett kelnek át, majd Kis-Ázsiát átrepülve a Földközi-tenger keleti partvidékén szárnyalnak tovább, és a Szuezi-öbölnél érik el Afrikát. A Nílus folyását követve Ugandán, Tanzánián, Kenyán keresztül a Fokföldig vonulnak. Az állomány részben a kelet-afrikai szavannákon telel. Az elsőéves gólyák egy része még nem tér vissza, a nyarat a Közel-Keleten töltik. Magyarországon ez a gólyafaj 1901 óta részesül törvényes oltalomban, 1993-tól fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Európa egyik legstabilabb fehérgólya állománya Magyarországon fészkel, védelme az állomány fenntartása végett fontos természetvédelmi feladat. Mindez a számára fontos nedves táplálkozó területek megőrzése nélkül nem lehetséges. Már nem divat a hóvirág Ezekben a napokban a nemzeti parkok megerősített természetvédelmi őrszolgálata is kiemelten figyel a védett növényekre a népszerű kirándulóhelyeken. A védetté nyilvánítást megelőzően Magyarországon évente több millió tő hóvirágot szakítottak le - javarészt a nemzeti parkok védett területeiről - és adtak el nőnap környékén. Volt olyan terület, ahol a családok vasárnapi sétája során leszedett egy-két csokrok miatt pusztult ki a növény. A hazai hóvirág-állomány fennmaradását azonban leginkább az ipari módszerekkel folytatott gyűjtés veszélyeztette. A hagymák gereblyével, földgyaluval történő begyűjtésével évente hatalmas mennyiséget vittek el a hazai termőterületekről. Ez esetben a talaj feltúrásával, bolygatásával az élőhely egésze is sérül. A hóvirág számos élőhelyén erősen meggyérült, és tömeges termőhelyén a szedése nem gyors kipusztuláshoz, hanem a faj elkorcsosuláshoz vezet. Mivel a gyűjtők a legszebb szálakat szakítják le, csak a kisebbek, gyengébbek érlelhetnek magot, így a populáció genetikai állománya lassan leromlik. így például a Budai-hegység megmaradt hóvirágai feleakkorák, mint a Vértes eldugott völgyeiben élő példányok. A növényfaj leszedése vagy tövestől való kiásása természetvédelmi bírságot von maga után. Természetvédelmi értéke szálanként 10 ezer forint, aki azonban tövestül tépi ki, az elpusztítja a növényt, ilyenkor háromszoros a büntetés. Ha a természetkárosítás tömeges, és a védett élő szervezet pénzben kifejezett értéke eléri a 100 ezer forintot, az már a bűntett elkövetését is kimeríti. Ez 10 szál virágot, vagy négy tő elpusztítását jelenti. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Újabb óriáslényeket ástak ki Los Angeles szívében A legutolsó jégkorszak élővilágát legteljesebben a világhírű La Brea lelőhelyről ismerjük, amely Los Angeles szívében van. A Page Múzeum bejelentése szerint egy most zajló ásatás révén a leletek száma megduplázódhat, és újraírhatják a 10-40 ezer éves lelőhely tudományos jelentőségét. Az új lelőhely akkor került a paleontológusok látóterébe, amikor a Page Múzeummal szomszédos művészeti múzeum (Los Angeles County Museum of Art) területén építkezés kezdődött. Az alapozás során olyan rétegekhez fértek hozzá a kutatók, amelyek többnyire a felszín alatt rejtőznek. Az építési területen kezdett leletmentés eredménye minden várakozásukat felülmúlta. A paleontológusok irányításával 23 nagyméretű tömböt emeltek ki az alapozás területéről, úgy, hogy a földet körüldeszkázva hatalmas ládákat alakítottak ki. A ládák mérete 1,5x1,5x1,5 méter (3 tonna súlyú üledék) és 3,5x4,5x3 méter (56 tonna súlyú üledék) között változott. A kiemelt tömbök száma alapján nevezték el a mentési munkálatokat 23-as projektnek. A 23-as projekt révén a mai napig mintegy 700 nagyméretű példány maradványa került elő Los Angeles szívében. Ezek között vannak oroszlánkoponyák és -csontok, óriásfarkasok, kardfogú macskák, fiatal lovak és bölények, prérifarkasok, hiúzok és óriáslajhárok. Ha már kiolvasta az újságot, még több információt talál az internetes kiadásban! amhir.com Március 6, 2009
