Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-02-13 / 6. szám
Ma-Sat az űrbe megy Idén indulhat az első teljesen magyar műhold a világűrbe Majdnem kétszer akkora, mint egy Rubik-kocka, nincs egy kilós, és 30 millió forintba kerül - mi az? Ez a MaSat-1, az első magyar műhold, amit még idén fellőhetnek a világűrbe. A szerkezetet lelkes hallgatók készítik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékén és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken, több mint húszán dolgoznak rajta. Körülbelül egy éve tart a fejlesztés, a csapat nem elégszik meg a boltban kapható műszerekkel, minden egyes alkatrészt maguk gyártanak le. A műholdépítést kicsiben kell elkezdeni, a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem és a Stanford Egyetem által indított CubeSat-program éppen megfelelő e célra. A műhold specifikációja nagyon kötött, mégis viszonylag szabad: egy 10 * 10 * 10 centiméteres, legfeljebb egy kilogramm tömegű kockát kell konstruálni, de a kockába már mindenki olyan műszert pakol, amilyet szeretne. Egy kiló szinte semmire nem elég, a „magyar” és a „szatellit” szavakról elnevezett MaSat-1 mégis többet tud majd, mint az első, nyilván még sokkal fejletlenebb technológiát használó műhold, a 84 kilós Szputnyik-1. „Most egyébként ez a trend az űriparban, nagy szondák helyett igyekeznek kicsi, kompakt eszközöket készíteni” - mondja Marosy Gábor doktorandusz, a projekt egyik vezetője. Bár a MaSat-1 kicsi, nem olcsó mulatság egy ilyen műhold építése. Az anyagköltség 30-40 millió forint között mozog, mert megbízható, az űrbéli állapotokra kvalifikált anyagokkal kell dolgozni, és ezek nagyon drágák, akár napelemekről, akár szenzorokról van szó. Emellett a műhold kilövése nagyjából további 20 millió forintba kerül, és ez szinte a legolcsóbb ár, amit az indiai űrügynökség kér el - a NASA-nál, vagy az európai űrügynökségnél, az ESA-nál drágább lenne a start. Ettől függetlenül Marosyék választása azért is esett az indiaiakra, mert velük tudják leghamarabb felküldeni a MaSat-l-et: a tervek szerint még idén decemberben startol az első magyar műhold. A szükséges pénzt szponzorok dobták össze, egy ilyen projekt vonzza a támogatókat. Marosy szerint főleg azért, mert egy műhold építése során a hallgatók megtanulnak csapatban dolgozni, gyakorlatot és szakmai nyelvtudást szereznek, így a szponzorok szinte munkaerőképzésként tekintenek egy ilyen projektre. A MaSat-1 másik nagy értéke a presztízse. Magyarország jelenleg csak megfigyelő az ESA-ban, és ahhoz, hogy teljes jogú tagok lehessünk, éppen olyan referenciákra van szükség, mint egy sikeres diákműhold. „A többi hasonló országgal együtt szeretnének ilyen kicsi műholdakból álló rendszert összeállítani, ami az űridőjárást figyelné” - mondja Marosy. „Ez jó lehetőség lenne arra is, hogy kicsit lendületet vegyen ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ az űripar az érintett országokban.” Január végén az ESA tartott egy CubeSat-műhelyt, ott találkozhattak az elhivatott műholdfejlesztők. Marosy úgy látja, egyre lelkesebb és népesebb fejlesztőcsapatok alakulnak külföldi egyetemeken is. A MaSat-1 a tervek szerint három hétig fog működni, miközben a Föld körül 635 kilométeres távolságban kering. Valószínűleg azonban ennél sokkal tovább, akár 5-6 évig is működésképes lehet, mielőtt űrszemétté válna. Körülbelül húsz év múlva fog annyira lelassulni, hogy a légkörbe csapódva elégjen. A következő verzió már intelligensebb lesz, annak lesz egy önmegsemmisítő funkciója, ami a légkörbe irányítja az eszközt, ha már nincs rá szükség. Merthogy Marosyék máris a következő műhold tervein gondolkoznak, ez már háromszor akkora lenne, mint a MaSat—1, és fényképeket is tudna készíteni. „Például le lehetne vele csekkolni, hogy akik mezőgazdasági támogatást kaptak, tényleg elvetették-e azt, amire felvették a támogatást” - ad remek ötletet a fejlesztő. Marosyék egyébként más űrkutatási programokban is részt vesznek: két európai, csak diákok által készített műhold, a Föld körül keringő ESEO és az ESMO Hold-szonda fejlesztéséből veszik ki a részüket. Bár magyar műhold még nem volt, több magyar eszköz is megjárta az űrt, illetve több űreszköz tervezésében részt vettek magyarok. Az ötvenhatos forradalom után disszidált Pavlics Ferenc például annak a holdautónak volt az egyik főtervezője, amit az Apollo-programban használtak. Válságban virágzó virtuális valóság „A gazdasági válság által sújtott, elbocsátott amerikaiak egyre több időt töltenek az interneten munkakereséssel. De a világháló más szempontból is fontos: fájdalomcsillapítóként funkcionál, elvonja az emberek figyelmét, és enyhíti a munkanélküliség okozta stresszt” - írja a Wall Street Journal. A gazdasági válság kezdete óta jelentősen nőtt egyes internetes oldalak látogatottsága. „Az online szórakoztatóipar szereplői egyenesen azt állítják, sose ment ilyen jól a szekér.” Jó hónapokat zártak például az online játékok üzemeltetői: a tavalyi év utolsó negyedévében közel 30 százalékkal nőtt a forgalmuk. Ami persze nem csoda, hiszen egy mozijegy áráért akár egy egész hónapig használhatunk egy-egy online szerepjátékot. Az internetes kaszinók is rekordot döntöttek: az év végén 29 százalékos növekedést regisztráltak (tavaly ugyanebben az időszakban 27 százalékos forgalomvisszaesést mértek). Az online bulvárlapok sem panaszkodhatnak: a PerezHilton.com sztármagazin épp most számolt be róla, hogy soha nem tapasztalt látogatottságot mért. A Netflix internetes videókölcsönző forgalma 26 százalékkal emelkedett (tavaly ilyenkor 18 százalékos volt a visszaesés). Nőtt az internetes közösségi oldalak forgalma is. Az álláskeresők azt remélik, hogy ismerőseiken keresztül sikerül elhelyezkedniük. Vagy ha nem is, de legalább régi osztálytársaikkal újra felvehetik a kapcsolatot, és elsírhatják egymásnak, milyen nehéz a sorsuk a válság miatt. Száz év múlva nem lesznek kaliforniai borok? Eltűnhetnek Kalifornia farmjai ás borvidékei a század végére, ha nem foganatosítanak sürgős lépéseket a globális felmelegedés ellen - figyelmeztet az Egyesült Államok új energetikai minisztere. Steven Chu, Nobel-díjas fizikus szerint irtózatos következményei lehetnek a felmelegedésnek Kaliforniára. A növekvő átlaghőmérséklet miatt a sierrai hegyek hóval borít részeinek a 90 százaléka eltűnhet, márpedig ezek lététől függ, hogy Kaliforniában lehet-e gabonát és szőlőt termelni. Szavai szerint Los Angeles és San Francisco városa is veszélyben van. Amint Ghu első, miniszterként adott interjújában mondta, az amerikaiak még nem fogták fel, milyen következményei lehetnek mindennek. Már vizsgálják azonban, mit tehetnek majd, különben vége a kaliforniai mezőgazdaságnak - tette hozzá. A hivatal stratégiája szerint a klímaváltozás megállításában fontos tényező az oktatás, a tájékoztatás. Továbbá dollármilliárdokat kőkénének az újrahasznosítható energiák kutatására, valamint szigorúan korlátoznák a kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét. Bill Gates szúnyogokkal támadta meg közönségét Egy pillanatra komolyan megrémítette mosolyogni próbáló közönségét Bill Gates, amikor a maláriáról tartott előadása közben szabadon engedett egy maréknyi szúnyogot. Bill Gates a Technology, Entertainment, Design (TED) konferencián tartott előadást a kaliforniai Long Beachen. A Microsoft nyugalmazott vezére sok egyéb közt kitért kedvenc témájára, a maláriára is: feleségével, Melindával tavaly 189 millió dollárt költöttek a vakcina kifejlesztésére, de még távolinak tűnik a betegség megelőzése. Az egyenlítő környékén makacsul tartja magát a malária, amit a világ gazdagabb részeiről az emberiség könnyedén kiszorított, de a szegényebb területeken egyszerűen nincs elég pénz a harcra. „Nemcsak a szegény embereknek kellene szenvedniük ettől”, mondta, aztán felemelte az asztalon lévő üvegburát, és szabadon engedte az addig nyugodtan várakozó szúnyogokat. A közönség nem volt nyugodt, többen meg voltak győződve arról, hogy Gates maláriával fertőző rovarokat küldött rájuk. Az Ebay alapítója, Pierre Omidayr megjegyezte, hogy „pontosan ezért nem ülök soha többé az első sorba”. A történet aztán nem ért tragikus véget, mert mint kiderült, a szúnyogok nem voltak fertőzők, nem hordoztak maláriát a szervezetükben. Gates viszont elérte, hogy a veszélytelen mutatvánnyal bekerüljön a világsajtóba a maláriakérdés. Örömhír a könnyű jazz kedvelőinek: Újra indulnak a JAZZ ESTEK a Duna Csárdában! Minden vasárnap este 6-tól 10-ig JAZZ-PÍIESSZÓ CSER LÁSZLÓ (zongora) TOM PEDRINI (bőgő) és vendégszereplők közreműködésével. Töltsön velünk egy kellemes estét - nem fogja megbánni! Sunday Night LIVE JAZZ at the Duna Csárda Hungarian Restaurant 6 to 10 p.m. beginning January 11 László Cser (Piano) Tom Pedrini (Bass) Reservation: (323) 962-6434 5820 Melrose Avenue, Hollywood jj^^^^OTie^^Melros^M^R^smore^entranc^toni^illiaiLW^^^^^ f ‘ «P Újra itt van a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 323-734-1453 www.magyarhazla.com Hagyományos Farsangi Bálja 2009. február 21-én 7:00 órai kezdettel Szeretettel várunk! Jelmezeket díjazzuk! Férfiláb szépségverseny! Torta séta! Menü: Sertésszelet magyróvári módra Burgonyás csőben sült csirke Farsangi fánk A zenét Fábián-Zomora Péter szolgáltatja Belépő: $30.00 ($25.00 - Tagoknak) A várható érdeklődés miatt helyfoglalás ajánlatos •m Hívják: Shackelford Tímeát 310-782-3585 Február 13,2009
