Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-02-13 / 6. szám
Amerika előrelépett a népszerűségi listán 2005 óta először az Egyesült Államok megelőzte Oroszországot a pozitív megítélés ranglistáján. A BBC 2009-es felmérése alapján Kína és Oroszország megítélése drasztikusan romlott tavaly. Továbbra is Irán, Izrael és Észak-Korea vezetik a negatív megítélésű országok listáját. Kína és Oroszország megítélése drasztikusan romlott tavaly a BBC 2009-es nemzetközi felmérése szerint. Az Egyesült Államoké enyhe javulást mutat, azonban továbbra sem szimpatizál Washingtonnal 20 ország 13 ezer megkérdezettje. A felmérést a BBC munkatársai Barack Obama beiktatását követően végezték. A nemzetközi szintű örömujjongás ellenére a nagyhatalom továbbra is rossz színben tűnik fel az emberek többségének szemében. Az első színesbőrű elnök megválasztásával bekövetkezett változás azonban a felmérésben is kitűnik: 2005 óta először az Egyesült Államok megelőzte Oroszországot a pozitív megítélés ranglistáján. A felmérést a GlobeScan készítette a marylandi egyetem- az emberek nemzetközi politikához való viszonyulását kutató- PIPA-programjával karöltve. Az eredmény elkeserítő képet festett a két uráli és ázsiai országról. „Úgy tűnik, hogy Kínának nem volt elég egy olimpiát rendezni, hogy a képet árnyalja” - mondta el a BBC Mundónak Doug Miller a GlobeScan elnöke. Oroszország fellépése pedig mindaddig nem lesz szimpatikus - határain túl - ameddig az egykori Szovjetunió mechanikájára emlékeztető módon intézkedik- tette hozzá Miller. Steven Kuli a PIPA elnöke az Egyesült Államokkal kapcsolatban elmondta, hogy az emberek még várják az Obamához fűzött reményeik beteljesülését. Egy szimpla beiktatás még nem elég az USA-ról kialakult kép radikális megváltoztatásához. Németország szokásához híven vitte a prímet a legjobban értékelt országok listáján. A megkérdezettek 61 százaléka kedvezően nyilatkozott a nyugat-európai országról. Latin- Amerikában Brazília megítélése a legreménykeltőbb - a megkérdezettek 43 százalékának tetszésével. Hozta a „papírformát” Irán, Izrael, Pakisztán és Észak-Korea. Pejoratív értelemben ők vezetnek. A negatív megítélésű országok listáján Irán lett az éllovas 55 százaléknyi nemtetszéssel. Az országot követi Izrael. A gázai övezeti tűzszünet lejárását követő izraeli támadás előtt készült felmérésen a közel-keleti ország 50 százaléknyi rosszallást kapott. Napi 234 ezerből élnek Gyurcsányék? Hiába vett ki 114 millió forint osztalékot cégéből, az Altos Befektetési ZRt.-ből Gyurcsány Ferenc, vagyonbevallása szerint nincs a bevallási küszöböt elérő megtakarítása. Miniszterelnöki és képviselői fizetéséből jótékonykodik, az MSZP elnökségét ingyen vállalta, az osztalék pedig elmegy „a tágabb értelemben vett” családra. Gyurcsány Ferencnek, mint az kedden nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából kiderült, nincsen a bevallási határértéket elérő megtakarítása. Mindeközben miniszterelnöki és képviselői járandóságán felül - ezek összege meghaladja a havi bruttó 1,5 millió forintot - a 100 százalékban tulajdonában levő Altos Befektetési ZRt. bruttó 114 060 242 forint tulajdonosi osztalékot fizetett neki. A kérdésre, hogy ezzel az összeggel mi történt, Daróczi Dávid kormányszóvivő a TV2 Tényeknek azt felelte: „[A miniszterelnök] segíti a tágabb értelemben vett családját, illetve a fizetésének a teljes összegét jótékonysági célokra költi, ebből logikusan következik, hogy viszonylag nagy összeg az, amibe a család mindennapi megélhetése kerül.” Az összeg valóban nagy. -Daróczi ugyan hangsúlyozta, hogy a gazdaság kifehérítését egyik legfőbb céljaként emlegető kormányfő természetesen leadózta az összeget, de a 114 milliós összeg a 25 százalékos osztalékadó levonása után is jelentős: 85 545 181,5 forint. A kormányfő miniszterelnöki és képviselői fizetését teljes egészében jótékony célokra fordítja - hogy melyekre, arról általában és ebben a konkrét esetben sem kívánt nyilatkozni a szóvivői iroda, mondván a jótékonykodásnál nem cél a PR - még így is napi 234 370 forint jutna a kormányfő és „tágabb értelemben vett családja” megélhetésére. Más bevétele ugyanis nincs, pártelnökként nem kap fizetést. „A miniszterelnök nem költözött be a kormányfői rezidenciára” - kezdte kifejteni Daróczi, hogy mire is megy el a még havi bruttó fizetésnek is beillő pénz. Mivel saját lakásán maradt, meg kellett oldani a Szemlőhegy utcai ingatlan biztosítását. A berendezések és fenntartásuk költségét Gyurcsány saját zsebből állja. Ráadásul még egy helyiséget is biztosított a védelmére kirendelt kormányőröknek. A biztosítás költségein felül tavaly felújításokat is végeztek a villán, festettek és új bútorokat is vettek, ezeket azonban nem lehetett, nem kellett feltüntetni a vagyonbevallásban, mivel értékük nem éri el a bevallási küszöböt. Emellett a miniszterelnök Daróczi közlése szerint családját is támogatja. Vele egy háztartásban él két házasságból származó négy gyermeke, valamint húga lánya, Anita, valamint anyósa, Apró Piroska is. Ráadásul amikor a család nyaralni vagy síelni megy, annak is minden költségét ők fizetik, ahogy Daróczi fogalmazott, „a repülőjegytől a takarításig”. Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben Gyurcsány tényleg a családtagjai között osztja el az osztalékot, a rokonok fizetnek-e 11 százalékos illetéket a 150 000 forintot meghaladó adományok után, azt felelte: „Ez nem ajándék, [a miniszterelnök] a szó leghagyományosabb értelmében támogatja a családját”. Az IMF kölcsön ára A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyolc tagú delegációja James Morsink misszióvezetővel az élén szerdától Budapesten konzultál, a novemberben Magyarországnak nyújtott 12,5 milliárd euró összegű hitelkeret felhasználásának első, rendes felülvizsgálata alkalmából. A nemzetközi szervezet vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn január 13-án járt Budapesten, s a miniszterelnökkel, valamint a pénzügyminiszterrel és az MNB elnökével folytatott tárgyalás utáni tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az IMF-fel kötött megállapodás során a magyar kormány határozta meg a feltételeket, illetve a szükséges lépéseket, amelyek a valutaalap számára is elfogadhatóak voltak. Ebben a magyar kormány azt vállalta, hogy a 2009. évi 0,9 százalékos GDP-csökkenésre épülő költségvetést módosítja, és a GDP- arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiányt 2,6 százalékra mérsékli. A kormány rögzítette azt is, hogy a korábban előirányzott adócsökkentéseket visszavonja, s nem hajt végre olyan változtatásokat az adótörvényekben, amelyek kisebb nettó bevételeket eredményeznek. A szükséges kiigazítás a kiadási oldalra koncentrálódik, ami összhangban áll Magyarország GDP-arányosan viszonylag nagyméretű állami szektorának szűkítési igényével - áll a szándéknyilatkozatban, amely 2009-ben az elsődleges kormányzati kiadások (GDP-arányosan) két százalékos csökkentését irányozza elő. A szándéklevélben megfogalmazott kiigazítás keretében a kormány egyebek között vállalta, hogy 2009-ben a közszféra nominálbéreit nem emeli, kiiktatja a közalkalmazottak 13. havi fizetését, és 80 ezer forintban maximálja a 13. havi nyugdíjak folyósítását, miközben a korkedvezménnyel nyugdíjba menőknél megszünteti 13. havi kifizetést. A kormány konzultációt javasolt az IMF-nek arra az esetre, ha az elsődleges egyenlegben finanszírozási problémák miatt korrekciót kell végrehajtani, vagy ha az államadósság szintje több mint 300 milliárd forinttal meghaladja a kijelölt mértéket. „Az IMF nem támogatja az általános adócsökkentést” - válaszolta újságírói kérdésre a vezérigazgató, aki inkább átcsoportosítást ajánlott az adórendszeren belül, s azt is felajánlotta, hogy az IMF tanácsaival segíti ezt a folyamatot. A szándéklevélben megfogalmazott költségvetési felelősségvállalásról szóló törvényt (az úgynevezett plafontörvényt) decemberben elfogadta a parlament, és megtörtént a Költségvetési Tanács tagjainak jelölése is. Nem hisznek a politikusoknak Rendkívül erős a politikusok elutasítottsága Magyarországon egy nem reprezentatív országos felmérés alapján. A Közösségfejlesztők Egyesülete, a Civil Kollégium és a Magyar Művelődési Intézet őszi adatfelvétele szerint a megkérdezettek 86 százaléka bizalmatlan a politikai élet szereplőivel szemben. A szúrópróbaszerű kérdőíves felmérés során 4.200 embert kerestek meg az ország valamennyi megyéjében. A kutatás azért nem tekinthető reprezentatívnak, mert az adatfelvételt az „átlagosnál valamivel aktívabb társadalmi közegben”, különböző civil rendezvényeken végezték. A megkérdezettek 81 százaléka volt elutasító a parlament intézményével szemben, ez az arány alig valamivel jobb, mint amit a politikusoknál általában mértek. A politikusok elutasítottsága „már nem csupán tartózkodást, gyanakvást, de a hiteltelenség nagyon komoly szintjét fejezi ki, azt, hogy egyáltalán nem számítanak rájuk” - írják az összegzésben. “Krízisbűnözők” követik el a bankrablásokat Végh József kriminálpszichológus szerint összefüggés van a hirtelen megnövekedett bankrablások és a gazdasági válság között. A szakember úgy véli, mivel sokan eladósodtak, egyre többen válnak úgynevezett krízisbűnözőkké. Végh József már tavaly októberben figyelmeztette a rablások emelkedésére a pénzintézeteket. Idén eddig 11 bankot raboltak ki, tavaly összesen pedig 22 támadás történt pénzintézetek ellen. Az InfoRádiónak nyilatkozó kriminálpszichológus hangsúlyozta: mindig meg kell vizsgálni, ha egy bűncselekmény elszaporodik, milyen társadalmi változások állnak mögötte. Gazdasági és életminőség-romlás tapasztalható, ehhez jön az is, hogy sokan eladósodtak, de úgy döntöttek, hogy fenn akarják tartani korábbi életszínvonalukat, vagy ki akarják fizetni adósságukat, ezért bűncselekmények végrehajtására vetemednek - mondta Végh József, aki krízisbűnözőknek nevezi ezt a csoportot. Ők többnyire tisztességes adófizető állampolgárok voltak, és korábban nem követtek el bűncselekményt. A szakértő szerint őket nem a büntetés tarthatja vissza, hanem a belső erkölcsi gát. A kriminálpszichológus bízik abban, hogy a bűncselekmények sűrűsége már nem fog tovább nőni, de azt nem tudja megjósolni, hogy a bűnelkövetők erőszakosabbá válnak-e. Vannak országok, ahol civil programokat indítottak, amelyek keretében felkészítik a lakosságot arra, hogyan viselkedjenek, ha támadás éri őket, és a kírizisbűnözőknek is segítséget nyújtanak, hogy kikerüljenek a válságos életszakaszból - tette hozzá a szakértő. Ezt még Soros sem hitte volna: veszélyben az euró A világgazdasági válság még súlyosabb, mint ahogy egy évvel ezelőtt megjósolta, vélte Soros György magyar-amerikai nagybefektető a Der Standardnak nyilatkozva, egyszersmind átfogó, globális méretű mentőcsomagot sürgetve a problémák megoldására. Az osztrák napilap pénteki számában megjelent, a davosi fórumon készült interjúban a pénzmágnás kijelentette, hogy a globális pénzügyi rendszer lényegében összeomlott, és csak mesterségesen tartják életben. - Sokkal rosszabb a helyzet, mint vártam - közölte, arra az egy évvel korábbi minősítésére célozva, amely szerint a mostani a világháborút követő legsúlyosabb válság lesz. Véleménye szerint globális mentőcsomagra lenne szükség, mert a periférián lévő országok, köztük a kelet-európaiak, roppant megszenvedik a pénzügyi krízist, amely a fejlett államok bankrendszerének összeomlása következtében gyűrűzött be hozzájuk. Szerinte ebbe minden országnak be kellene kapcsolódnia, különben még több állam fog szenvedni. “Az EU-nak is ebbe az irányba kell mozdulnia, mert ha nem teszi, az euró talán nem is tudja túlélni a válságot” - fejtette ki a magyar-amerikai pénzügyi befektető. PANNÓNIA TRAVEL LAX - BUD - LAX Olcsó árak! Cím: 6700 Lennox Ave., Van Nuys, CA 91405 (818) 781-7642 vagy (818) 781-2542 . Fax: (818) 994-2379 E-mail:babuci777@yahoo.com Információért hívják BABUCIT vagy Ellái | r Ne várja meg, amíg a szomszédja kiolvassa - ^ rendelje meg Ön is a HÍRLAPOT!! ^ PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! > Február 13, 2009
