Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2009-12-31 / 50. szám

Magyarországon hatvan év kevés volt ahhoz, hogy a társada­lom szembenézzen azzal, mi történt a vészkorszakban. Ha pedig egy traumát nem tudunk feldolgozni - mondja Erős Ferenc pszichológus -, akkor emlékezés helyett magát a traumát termeljük újra. A társadal­mat azonban nem lehet díványra fektetni, hogy egy terapeuta kigyógyítsa a lelki betegségből. A pszichológus szerint az eredményes kezeléshez évtizedekig tartó tuda­tos nevelés és más politikai kultúra szükséges. Magyarországon csak megké­setten és töredékesen ment végbe a múlt traumáinak feldolgozása, a kollektív emlékezés csatornáinak megnyitása. Ezt ön mondta egy Pannonhalmán rendezett konfer­encián, hat évvel ezelőtt. Megvál­tozott azóta a véleménye?- Alapjában véve nem, most is azt gondolom, hogy Magyar­­országon a múlt feldolgozása csak részlegesen valósult meg. A társadalomtudományok területén történészek és szociológusok már a hatvanas-hetvenes évektől kezdve elismerésre méltó munkát végeztek, rengeteget foglalkoztak az antiszemi­tizmus és a holokauszt történelmi, társadalmi okainak és következmé­nyeinek feltárásával. Az irodalom­ban és a filmművészetben is kiváló művek születtek, elég, ha csak Ker­tész Imre vagy Szabó István nevét említem. Nem ezeknek az alkotá­soknak az értékeit akarom vitatni. Amiről én beszélek, az a trauma pszichológiai megközelítése és feldolgozása. Ebből a szempontból viszont súlyos fogyatékosságaink vannak. A feldolgozás a nyugat­európai országokban és Izraelben se ment könnyen, évtizedek teltek el, amíg maguk az érintettek, az üldöztetés és a koncentrációs táborok túlélői egyáltalán beszélni kezdtek mindarról, ami velük tör­tént. Magyarországon azonban a szocializmus idején a túlélők hall­gatásához további külső tényezők is hozzájárultak, így az a nagyfokú elfojtás, tabusítás, ami. a politikai viszonyokból következett. A nyolc­vanas évek elején egy kutatás keretében mintegy kétszáz interjút készítettünk magyarországi zsidó családokban. Arra voltunk kíván­csiak, hogy a vészkorszak utáni második generáció tagjai hogyan élték meg ifjúságukat. Kiderült, hogy a legtöbb család teljes hallga­tásba burkolózott. A holokausztot a szülők meg se említették, vagy ha mégis, akkor nagyon áttételesen, és az a szó, hogy zsidó, családi körben, sok esetben el se hang­zott. Ezt a jelenséget neveztük a hallgatás stratégiájának, a csend összeesküvésének. A háború után nálunk ez a kérdés a családokban és a társadalomban is tabunak számított. Miért? Hiszen a Rákosi- és a Kádár-rendszer annyiban minden­képpen hasonlított egymásra, hogy elutasította a náci-nyilas ideológiát.- A kommunisták eszmé­nyképe osztályok nélküli, homogén társadalom megteremtése volt. A Rákosi-korszakban egyértelműen, de még Kádár idején is ez a felfogás uralkodott. Tagadták a partikuláris identitásokat, olyan országot képzeltek el, ahol mindenki a „szocialista haza” polgára. Az ettől az ideológiától függetlenül létező etnikai vagy vallási csoportok létét igyekeztek negligálni, jelentéktelenné tenni. Csak éppen egyre kevésbé lehet az előző korszakra hivat­kozni. Lassan tizenöt éve, hogy megbukott a létező szocializmus.- Mindegyik demokratiku­san megválasztott kormány tett valamilyen gesztust a zsidóság felé, mindegyik kormány úgy érezte, hogy történelmi mulasztá­sokat kell pótolnia. Ugyanakkor a rendszerváltás után hatalomra került politikai elit egy része ezzel ellentétes folyamatokat erősített. Nem azt állítom, hogy az elitnek ez a része egyértelműen anti­szemita nézeteket vallott volna, de az ideológiája forrásvidékén, szimbólumrendszerében, azono­sulási mintáiban olyan figurák és eszmék jelentek meg, amelyek meglehetősen közeli rokonságot mutatnak az antiszemitizmussal fertőzött jobboldali gondolkodás­sal. Milyen társadalom-lélektani következményekkel jár, ha elma­rad a múlt feldolgozása?- Ha egy traumát nem tudunk feldolgozni, akkor emlékezés helyett magát a traumát ter­meljük újra. Olyan helyzeteket produkálunk, amelyekben fizikailag vagy szimbolikusan ugyanaz ismétlődik. Az elfojtott visszatér, ahogyan annak idején Freud mondta. És tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak egy szűk kör, a túlélők problémája. Mind­enkit érint, akikkel a holokauszt életben maradt áldozatai vagy hozzátartozói közvetlen kapcso­latban vannak, és érinti az egész országot, hiszen - mint már annyiszor, itt is hangsúlyozni kell- a holokauszt a magyar törté­nelem része. Mikor, milyen ismérvek alapján mondható el egy társadalomról, hogy szem­benézett a múltjával?- A társadalom bonyolult szövedék, sokféle viszony és kapcsolat alkotja. Semmiképpen se úgy kell elképzelni a múlt­tal való szembenézést, hogy a társadalom egyszer csak úgy dönt: na, essünk neki, legyünk túl rajta, és akkor minden nagyszerű lesz. Hát, ez nem így működik. A társadalmat nem lehet díványra fektetni, hogy egy terapeuta kigyógyítsa a lelki betegségéből. A történelmi traumák feldol­gozásához a politikai elit és a társadalom szereplőinek közös akaratára, nemzedékeken keresztül tartó tudatos nevelő és szocializációs munkára van szük­ség. Ennek eredményeként pedig- hadd legyek kicsit patetikus- létrejöhet valamiféle katarzis. Társadalmi léptékű katarzis?- Először csak sok-sok ember személyes katarzisa, amely aztán áthatja az egész társadalmat. Ezt az állapotot nehéz lenne tudományos kritériumokkal jel­lemezni. Szerte Európában az a kép alakult ki, hogy Németország­nak sikerült számot vernie a múltjával. Hozzánk képest biztos, de az antiszemitizmus Németországban sem szűnt meg.- A múltat végképp eltörölni: utópia. Előítéletektől mentes társadalmat létrehozni: szintén utópia. Németországot azon­ban nem véletlenül emlegetjük pozitív példaként. A németek valóban nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy a múlt feldolgozása megtörténjen. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a második világháború után Németország nyugati felén egy demokratikusan építkező állam jött létre. Olyan politikai közvélemény alakult ki, amely rendkívül fontosnak tartotta, hogy a nácizmussal kapcsolatos megnyilatkozásokat kizárja a közéletből, és ha ilyen mégis előfordul, akkor szigorúan megbüntesse. A Németország­ban meghonosodott politikai kultúra hosszú időn át német állampolgárok tíz- és tízmil­lióit nevelte arra, hogy mi az, ami fejlett demokráciában megengedhető, és mi az, ami nem. Ez persze nem zárja ki, hogy időről-időre ott is felbuk­kanjanak, megerősödjenek antiszemita nézetek, gyakran az idegengyűlölethez kapcsolódva. Magyarországon viszont nem, vagy sokkal kevésbé alakult ki ilyen politikai kultúra. A különb­séget talán úgy lehet megfo­galmazni, hogy a nácizmus minden formájától elhatárolódó törekvések Németországban a politikai kultúra szerves részévg váltak, Magyarországon nem. Nálunk még mindig nincs kellő fogadókészség, ezért újra és újra el kell mondani, hogy a magyar társadalom egy részét súlyos felelősség terheli azért, ami a vészkorszakban történt. Magyarországon könnyebben át lehet lépni azt a határt, amely a nyilvánosan kimondható és a nem kimondható vélemé­nyek között van. Más kérdés, hogy az antiszemitizmus egyre inkább rejtett, kódolt formában jelentkezik. Az antiszemitizmus bélyegét még a legádázabb anti­szemiták sem akarják vállalni. Sőt tiltakoznak ellene. Tekinthetjük-e a demokrácia vívmányának, hogy még az antiszemiták se vallják magukat antiszemitának? Vagy éppen ellenkezőleg, olyan veszélyes tendenciáról van szó, amely ellen sokkal nehezebb védekezni?- Utóbbi. Azzal, hogy kódolt üzeneteket hallunk, nem csökken sem az antiszemitizmus mértéke, sem a fenyegetettség érzése. Az a közönség, amelynek a rejtett üzenetek szólnak, pontosan érti a mögöttes tartalmat, míg a társadalom nagy részében a sejtelmesen megfogalmazott, de egyértelműen antiszemita utalá­sok bizonytalanságot, szorongást keltenek. NSZ - Czene Gábor Tom Herskovits, Broker Thomas Herskovits Insurance Agency • Auto (Liability + Comp + Coll.) • Home • Health •Life 14640 Victory Blvd., Suite 217, Van Nuys, CA 91411 Telefon: (818) 782-7466 * Fax: (818) 782-7480 If we finance insurance policy, we use „Classic Plan” E-mail: thomas@bestautoinsurance.com Website: www.bestautoinsurance.com International GIPSY CONCERT at Hortobágy Restaurant Friday, April 30 at 7:00 PM Admission free. Call for reservations: (818) 980-2273 Hortobágy Étterem 11138 Ventura Blvd., Studio City, CA 91604 CZINNBR ROBI a CSARDASBAN JUDY ALPERT jazz és nemzetközi énekesnő (song stylist) énekel kedvenc Slágereket és Táncdalokat 3 nyelven CD-jén: „A Single Violet” (Mint Egy Szál Ibolyát) Ára: $15.00 (postázással) Megrendelhető: Judy Alpert 5956 Highland Hills Drive Austin, TX 78731 A csekket Judy Alpert névre kérjük kül­deni. E mail: JudyAlpl01@aol.com www.JudyAlpert.com _____________________________________/ 7260 Sunset Blvd. #206 Hollywood, CA 90046 323 876-9975 1 800 928-3273 KEDVEZMÉNYES REPÖLÖ ÁRAK - EUROPEAN RIVER CRUISES Augusztus Nyári Olympia Görög Országban Junius 12 napos Erdélyi körút Budapestről A web oldalunkon különleges csoportos és egyéni ajánlatok találhatók Emlékezés nélkül marad a trauma www.BudapestTravel.us amerikai

Next

/
Thumbnails
Contents