Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-01-16 / 2. szám
Milyen lesz a világválság? Bár még korántsem egyértelmű, hogy a gazdasági világválság elkerülhetetlen, az amerikai publicista megpróbálja végiggondolni, hogy milyen lenne az élet az 1930-as évekéhez hasonló, tartós recesszió esetén. Nem is olyan rossz. Talán nem is árt a világnak- mármint annak a részének, ahol a fogyasztói társadalom az uralkodó - egy kijózanodás. Rá fognak „odaát” jönni, hogy van élet családonként három, vagy horribile dictu két kocsi nélkül is és nem muszáj Las Vegasba utazni a hét végén. Máshol a kölcsönből történő fogyasztásnak és rongy rázásnak lőttek, de baj ez? Újra felfedezünk majd elfelejtett értékeket, úgymint családi és emberi kapcsolatok ápolása, spórolás, az egyszerű dolgok megbecsülése. Jót tehet a dolog a természetnek is - talán lélegzethez jut, bár ez valószínűleg túl optimista gondolat - ehhez már túl sokan vagyunk. A kissebb fogyasztás a nyugati világban nem egy katasztrófa. Egyes helyeken túl messze ment a dolog, korrekcióra van szükség. „Az emberek többsége azt hiszi, tudja, hogy milyen a súlyos gazdasági válság. Elég csak fellapozni a történelemkönyveket: bankok és ingyen konyhák előtt kígyózó sorok, almát áruló öltönyös brókerek. Kávé-, liszt- és cukorhiány, elmosogatott alufólia, és foltozott nadrág. A kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy a munkanélküliek híd- és repülőtér-építéseken dolgozhassanak. Valójában azonban semmi ilyesmire nem kellene számítanunk gazdasági világválság esetén. Az 1930-as évek óta rendkívüli gazdasági, technológiai és politikai változások történtek, és ennek a jelentősége a szűkösségben is megmutatkozna”- olvassuk Drake Bennett publicisztikáját a Boston Globe-ban. Közgazdászok szerint a jelenlegi krízishez hasonló súlyú gazdasági válságra az 1930-as évek óta nem volt példa. A kormányok határozott piacmentő beavatkozásai megakadályozhatják a több évre elhúzódó gazdasági visszaesést, és ezzel a világgazdasági válsághoz hasonló tartós recessziót. De még ha a legroszszabb forgatókönyv valósulna is meg, és nem sikerülne megakadályozni a súlyos válságot, Bennett szerint akkor sem kell olyan szűkösségre készülnünk, amely a világgazdasági válságot jellemezte. Hasonlóan az 1930-as évekhez, a munkanélküliség nyomában ismét kisebb Amerikán belüli népvándorlás indulna meg: az emberek oda költöznének, ahol munkát vagy ingyen szállást remélnének. A nagy iparvárosok elnéptelenednének, és sokan visszaköltöznének szüleikhez. Az elmúlt évtizedekben benépesített kertvárosokból minden bizonnyal sokan a városba költöznének. Mivel kevesebben engedhetik meg maguknak a magas tandíjat, az egyetemi városok is kiürülhetnek. A mindennapi életben azonban lényegesen kisebb változások történnének, mint a világválság idején. A könnyen felvehető hitelek megszűnésével és a munkanélküliség növekedésével csökkennének a kiadások. De az aligha valószínű, hogy sokaknak kellene éhezni. Az ennivaló jóval olcsóbb: egy áüagos amerikai család bevételének sokkal kisebb hányadát költi megélhetésre, mint a múlt század elején. Ráadásul az állam szociális szerepvállalása is jóval nagyobb, mint nyolcvan éve volt. A bioélelmiszerek iránti kereslet csökkenni fog, és a szegények még több kalóriában gazdag és egészségtelen ételt fogyasztanak, mint most, és így az elhúzódó recesszióban tovább nőhet az elhízott amerikaiak aránya - véli Bennett. A zöldövezetben viszont a díszkerteket ismét felváltja a konyhakert. Továbbá az sem valószínű, hogy stoppolt zokniban kell majd járni. Ma ugyanis az élelmiszerekhez hasonlóan a ruházati cikkek is olcsónak számítanak - hála az importnak. A márkás ruhák forgalma valószínűleg visszaesik, és talán újra elterjednek a használtruha-üzletek. A vásárlók törekedni fognak rá, hogy tartós holmit vásároljanak. Bennett szerint még a bankok előtt sem kígyóznak majd sorok. A pénzügyeket ugyanis az emberek online intézik - már akinek lesz efféle intéznivalója. A látványos visszaesés az egészségügy és az oktatás területén várható - jósolja Bennett. Felmérések szerint az amerikaiak bevételének kétharmada lakhatásra, egészségbiztosításra, utazásra és tandíjra megy. Ha világgazdasági válság tör ki, akkor minden bizonnyal nőni fog az egészségbiztosítás nélkül maradók száma, aminek következtében sokan a minden amerikainak járó sürgősségi ellátást veszik majd igénybe. Autót is kevesebben fognak használni, ezért nagyobb lesz a tömeg a metrón. Sok kórház bezár, és csökkenni fog a gyógyszerfogyasztás. Nőhet viszont a ma nem túlzottan népszerű, szerény, de biztos" fizetéssel kecsegtető közalkalmazotti pályák népszerűsége, és vele a közszolgáltatások színvonala. Ahogy az 1930-as években, most is nőne az elszigetelt emberek száma. Robert Putnam szociológus kutatásai szerint a gazdasági válságok idején az emberek elfordulnak a közélettől, és visszahúzódnak a magánszférájukba. Ma ez a jelenség hatványozottan jelentkezne - ellentétben a két világháború közötti időszakkal, napjainkban ugyanis a munkanélküliek által kedvelt mozi és táncház nem olcsó mulatság. A legtöbben a szórakozás legolcsóbb módját választanák: otthon ülnének a tévé előtt. Lehet, hogy sokan észre sem veszik majd, hogy beköszöntött a válság? 60 ezer oldal a rendszerváltásról A Kossuth és a Szabad Európa Rádió 1989-es adásának átiratát, rendszerváltás kori hallgatói és nézői leveleket, állambiztonsági iratokat és propagandafilmeket hoz nyilvánosságra az év minden napján a Nyílt Társadalom Archívum - nyilatkozta az InfoRádiónak Rév István, a szervezet igazgatója. Az igazgató szerint a mintegy 60 ezer oldalnyi dokumentum közzétételével nem elsősorban az emlékezés a céljuk, inkább segíteni akarnak a jelen problémáinak feldolgozásában azáltal, hogy lehetőséget nyújtanak az ide vezető út megismerésére. Az akkori cenzúra miatt egymásnak ellentmondó információk is előfordulhatnak, ezért az archívum egyszerre több forrásból is bemutatja az eseményeket. Rév István példaként a Szabad Európa és a Kossuth Rádió viszonyát hozta fel. A SZER minden nap írásban rögzítette a Kossuth Rádió adásait, a Belügyminisztérium pedig a külföldről sugárzott SZER adásait hallgatta. Éjszakánként gépírónők százai gépelték le az elhangzottakat, így a párhuzamos átiratokból kiderülhet, melyik fél mit tartott fontosnak. Ötvenéves korára nyomorék a magyar Ötven éves kor felett az átlag magyar csaknem 13 évvel kevesebb ideig él erőben, egészségben, mint például egy dán. Az EU 25 tagállamára kiterjedő vizsgálat szerint a dán férfiak 73,6 éves korukig számíthatnak egészséges életre, míg a magyarok a 60,8 évükkel az utolsó előtti helyen szerepelnek. A megrokkanás előtti, várható élettartamnak különösen nagy jelentősége van annak az uniós célnak a teljesítésében, amely szerint az 55-64 éves korosztály körében el kell érni az 50 százalékos foglalkoztatási arányt, lehetőség szerint már 2010-ben. Az adott törekvést a gyenge egészségügyi mutatókkal bíró államokban azonban aligha lehet megvalósítani. Dr. Nagy Ibolya, az Országos Rehablitációs és Szociális Intézet (ORSZI) főorvosa, aki Szekszárdon vizsgálja hosszú évek óta a leszázalékolásra jelentkezőket, úgy látja, hogy az esetek többségében a szív-és érrendszeri, mozgásszervi, légúti megbetegedések vezetnek rokkantsághoz. Emellett az utóbbi tíz évben folyamatosan nő a progresszív - a felfedezéstől rövid idő alatt súlyos állapotig eljutó - rosszindulatú daganatos betegek száma is. Ugyanakkor a fiatalabb korosztály pszichés elváltozással, neurózissal fordul az ORSZI-hoz, a neurózis ugyanis okozhat betegséghez vezető szervi elváltozásokat. Férfiak esetében főleg a hosszan tartó munkanélküliség fejt ki egészséget pusztító hatást, ezzel szemben az élethosszig tartó tanulás és az ehhez igazított életvitel jótékonyan hat a viszonylag egészséges állapot megőrzésére, vonta le a konzekvenciát a főorvos. r. T A Los Angeles-i cserkészcsapatok szeretettel meghívják a 2009. január 24-i szombat esti vacsorával egybekötött 42. BÁLJUKRA az Airport Marriott Hotel Grand Báltermébe. Megjelenés hölgyeknek estélyi, férfiaknak sötét ruha. Italok: 6:30-tól - Vacsora: 7:00-kor - Nyitó Tánc: 9:00-kor Tánc zene: Baki-Várnai Együttes Felnőtt vacsora: $75.00, vacsora után: $50.00 Diák jegy (25 éven alul) vacsorával $55.00, vacsora után $25.00 Védnöki jegy: $200, 2 vacsora jeggyel Fővédnöki jegy: $300, 3 vacsora jeggyel A január 15-ig kifizetett vacsora rendelését tudjuk csak szavatolni Jegyrendelés az alábbi számokon: Toghia Marianna (818) 833-6960 Kass Pali (818) 708-1943 Varga Gizi (323) 256-3050 Halloran-Bihar Ildi (310) 280-0355 Máté Judit (805) 498-1580 Téglás Marika (949) 548-3337 Sárvári Álmosné, Zsuzsa (714) 377-8863 Johnston Markné, Dorti (909) 591-6691 ÓRA-ÉKSZER JAVÍTÁS JÓTÁLLÁSSAL LÁSZLÓ FARKAS 14547 Titus Street, Panorama City, CA 91403 Nyitva 10:30 - 5:30. Vasárnap-hétfőn zárva. Telefon: (818) 786-5469 MWL Jeweler Kivándorló magyarok: Szlovákia is vonzó Szlovákia az ötödik legvonzóbb állam a kivándorló magyar állampolgárok körében - derül ki a napokban megjelent 2007-es Demográfiai évkönyvből. Az északi szomszédba hivatalosan áttelepülők száma 533 fő volt 2006-ban - ez több mint hússzorosa az évtized elején regisztrált hasonló adatnak. A magyar kivándorlók preferált célországai közé tartozik az utóbbi időben Spanyolország is, az ibériai államban egy évtizeddel ezelőtt még csak 31 itthoni polgár próbált szerencsét, 2006- ban viszont már 1270 fő. A nyugat-európai államok közül változatlanul kiemelkedően nagy a német és az osztrák tartományok vonzereje: Németországba 2006- ban 18 654, Ausztriába 3734 magyar „igazolt át” - mindkét szám a legmagasabb az ezredforduló óta. Nagyságrenddel kevesebb, ám nem jelentéktelen számú hazai migránst regisztráltak 2006-ban Hollandiában (571 fő), Svájcban (485) és Svédországban (462) is. Az európai bevándorlási célpontok között 2004-ben (Németország mögött) a második helyen állt Nagy-Britannia - ahova annak idején hivatalosan 4062 magyar állampolgár érkezett a letelepedés szándékával 2006-ra nézve még nem tette közzé bevándorlási adatait, így pillanatnyilag még csak azt lehet tudni, hogy a szigetországban 2005-ben 1527 bevándorló magyart vettek nyilvántartásba. Az EU szakértői által vezetett Eurostat adatai alapján 2006-ban egyébként összesen 26 558 magyar személy kapott bevándorlási engedélyt az unió 15 államába (további kilenc ország - például Belgium, Olaszország, Franciaország - még nem hozta nyilvánosságra hasonló adatait). Ehhez képest Magyarországon 2006-ban hivatalosan csak 3956 hazai állampolgár jelentette be kivándorlási szándékát. Ugyanebben az évben Magyarországra 23 569 külföldi vándorolt be. Környezetvédelemre buzdít a pápa A fokozódó környezetszennyezés veszélyeire hívta fel a figyelmet vízkereszt napi szentmiséjében XVI. Benedek pápa. A katolikus egyházfő szerint fennáll a veszélye annak, hogy a Föld egyre nagyobb mértékű mérgezése a jelenünket és a jövőnket is tönkreteheti. „A környezetszennyezés felszámolására tett erőfeszítéseinknek akkor is van értelmük, ha látszólag nem járunk sikerrel, és az ellenséges erőkkel szemben tehetetlennek érezzük magunkat” - mondta. A pápa arra is buzdította a híveket, hogy lépjenek fel a súlyos társadalmi és gazdasági válság, a világban jelentkező gyűlölet és erőszak ellen. Szerinte az ember nem adhatja meg magát a gyűlöletnek és a pusztító erőszaknak, amely a Föld számos régióját fenyegeti. A szentbeszédben arra is felszólította a hívőket, hogy szánjanak szembe az önzéssel. Az ember nem válhat önmaga istenévé - mondta a római Szent Péter-bazilikában. AMERIKAI Ufa gyár Hírlap © Január 16, 2009
