Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-11-27 / 45. szám
Radioaktív szivárgást mértek egy amerikai atomerőműben Three Mile Islanden lezajlott hét végi radioaktív szivárgást. Véleményük szerint, s ennek már vasárnap hangot adtak, nincs veszélyben a lakosság egészsége és biztonsága. A vizsgálat célja, hogy megállapítsák az erőmű egyik központi épületében a hét végén bekövetkezett radioak- Egyelőre a szövetségi tjv szennyezés okát. Az amerihatóságok vizsgálják az Egyesült jjaj nukleáris hatóság, az NRC Államokban, a pennsylvaniai jelentése szerint néhány dolgozót Harrisburg közelében fekvő enyhe, az egészségre nem veszélyes dózison belüli sugárzás ért a mintegy 500 fős üzemben. A Thepittsburghchannel.com című helyi orgánum úgy tudja, 150 embert küldtek haza vasárnap, a szombati üzemzavart követően. A lap úgy tudja, az érintett épület belső falain kimutatható a sugárszennyezés. A nukleáris központ egyszer már - mint kiderült, minden különösebb ok nélkül - bekerült a világsajtóba. 1979-ben alaptalan, tömeges pánikot keltett Harrisburgben egy enyhe üzemzavar. Ismeretes, hogy néhány évvel később Csernobilban történt világtörténelmi méretű, egyes becslések szerint a hosszabb távú hatásokat figyelembe véve legalább 4 ezer halálos áldozatot követelő nukleáris katasztrófa. A legdrágább ételek a világon Egy fogás árát vagy a kincset érő hozzávalók, vagy az ételt díszítő drágakövek és nemesfémek emelik csillagászati magasságokba. A gazdag vendégekre utazó éttermek olyan hétköznapi ételeket „javítanak fel” gyémántokkal, mint egy omlett, egy curry vagy egy fagylaltkehely, máshol az alapanyagok ritkasága, vagy előállításuk költsége indokolja az értük kért hatalmas összegeket. Fecskefészek A szalangála fecske fészkéből készült levesből egy kilogramm ára 2 és 10 ezer dollár (360 ezer és 1,8 millió forint) között alakul. Egy legenda szerint a leves egy kínai császár udvari szakácsának találmánya volt. Az uralkodó nem volt hajlandó egy évben kétszer ugyanazt az ételt elfogyasztani, ha ez mégis előfordult volna, a szakácsnak levágták volna a kezét. Amikor az ínyenc császár alkamazottja kifogyott az ötletekből, vásárolt egy fecskefészket egy borneói árustól, és felszolgálta. A fecskefészek a kiváltságosok étele maradt. A „kelet kaviárját” forró, sűrű csirkehúslevesben megfőzik, majd zöldségekkel ízesítik, számtalan változata ismert. Egy csészéért akár 25 ezer forintnak megfelelő összeget is elkérnek. A fecskefészekleves azért is ilyen drága, mert a sziklamélyedésekben található fészkeket sokszor életveszélyes körülmények között gyűjtik be. Matsutake A rendkívül ízletes gomba árát szintén a ritkasága emelte az egekbe. A legdrágább matsutake Japán egyre fogyatkozó vörösfenyő erdeiben él, mennyisége az utóbbi ötven évben drasztikusan lecsökkent. Évente alig 1000 tonnát tudnak begyűjteni, és egyelőre nem tudják termeszteni. A gomba a szüret elején a legdrágább, ára a minőségétől, lelőhelyétől függően egy vagy kétezer dollár (180 ezer - 360 ezer forint) is lehet kilogrammonként. Azok, akik nem tudják megfizetni a friss matsutake csillagászati árát, az olcsóbb, Koreából, Észak-Amerikából és Észak-Európából importált matsutake gombákat fogyasztják, amelyek kilogrammjához akár 90 dollárért (16 ezer forintért) hozzá lehet jutni. A matsutake gomba édes, íze a fahéjhoz hasonlít. Fehérjében Bl, B2 és D vitaminokban gazdag, a japánok afrodisztikus hatást is tulajdonítanak neki. Párolva, grillezve, sütve is lehet fogyasztani, és gyakran használják a sukiyaki egyik hozzávalójaként. Készül belőle leves is, és rizzsel is tálalják. Kobe szték A világ legjobb sztékjei Wagyu marhából készülnek. A hatalmas népszerűségre való tekintettel nemcsak Japánban, hanem az Egyesült Államokban és Ausztráliában is tenyésztik az ilyen génállománynyal rendelkező fajtákat. A Wagyu fajtán belül is a legízletesebb a Kobe marha, ami Japán Hyogo tartományából származik. Egy Kobe marhának nem elég a megfelelő területen élni, számos egyéb előírásnak is meg kell felelnie: pihenéssel kell töltenie a napjait, és tűrnie kell, hogy a gondozók órákig masszírozzák, napi menüje mellé pedig két liter sör is jár. A kényeztetés természetesen csak azért történik, hogy húsuk puha legyen. A világ legdrágább sztékjét egyébként Chris Albrecht készítette el a New York-i Craftsteak étteremben. Egyik dúsgazdag vendége egy Wagyuból készült, különlegesen nagy rib-eye steakért (a bélszín alsó feléből készült szték) 2800 dollárt (503 ezer forintot) fizetett. Az Oscar-díjátadók ízfelelőse, Wolfgang Puck 160 dollárt (29 ezer forintot) kér 30 grammnyi Wagyu marháért felkapott Beverly Hills-i éttermében.0 Sáfrány A világ legdrágább fűszerét már az ókorban is nagy becsben tartották, volt, hogy többet ért, mint a súlyával egyenlő arany. Kleopátra többek között sáfrányos fürdővízzel szépült, Nagy Sándor pedig a borát fűszerezte a méregdrága növénnyel. Bár megterem Iránban és Ázsia bizonyos részein is, a legkiválóbb minőségű sáfrányt a spanyolországi a La Mancha-fennsíkon termesztik. A növény virágában található bibéket kézzel szedik le, ezt követi a szárítás. Legalább 150-200 ezer virág bibéje kell ahhoz, hogy 1 kilogramm sáfrányt kapjunk. így talán érthető, hogy kilogrammja 1000-6000 euróba (268 ezer - 1,6 millió forintba) kerül. Természetesen a sáfrányt is megpróbálják helyettesíteni, ha alacsony árakkal találkozunk, valószínűleg sáfrányos szeklicét akarnak ránk sózni. Volt, aki a máglyán végezte a középkorban emiatt. Ha a sáfrány az aromáját akarjuk érezni, csak a főzés végén adjuk az ételhez, ha színező erejét szeretnénk inkább használni, akkor viszont hamarabb. Nélkülözhetetlen hozzávaló, ha egy igazi paella és egy francia bouillabaisse elkészítése a cél. Újra bekapcsolták a nagy hadronütköztetőt Egyéves kényszerszünet után ismét bekapcsolták a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a CERN nagy hadronütköztetőjét. A kísérletektől az anyag és az Univerzum minden eddiginél mélyebb megértését várják a kutatók. Korábban különböző szervezetek tiltakoztak a berendezés beindítása miatt arra hivatkozva, hogy a kísérletekben olyan anyagi részecskék keletkezhetnek, amelyek az egész Föld létezését veszélybe sodorhatná ezzel gyakorlatilag az emberiség végét okozva. Az LHC (Large Hadron Collider) a világ legnagyobb gépe: egy szinte tökéletes kör, 26,695 kilométeres kerülettel, mely egy Franciaország és Svájc alatti alagútban halad, jő 100 méterrel a földfelszín alatt. A szerkezetben 150 méterenként csak egy tized milliméter eltérést enged meg a kísérlet. A Hold változásának befolyását minimalizálták: ugyan a gép feletti föld teliholdkor akár 25 centiméterrel is megemelkedik, az LHC hossza csupán 1 milliméterrel változik meg. Amennyiben a gyorsítóban száguldó részecskék (mindkét irányban 2808 darab 100 milliárd protonos nyaláb) valóban majdnem elérik a fénysebességet, akkor másodpercenként 11 245 kört fognak megtenni. A tervezett 10 órás üzemnél így a protonok mintegy 10 milliárd kilométert tesznek meg, ami megfelel a Föld-Neptun távolságnak, odavissza. Ennek ellenére viszonylag kevés protonütközés lesz, és azoknak is csak töredéke lesz a fizikusok számára érdekes és értékelhető (100 ütközés a 600 millióból, másodpercenként). A hőmérséklet is rekordalacsony: majd 11 ezer tonna folyékony oxigén előbb -192 Celsius-fokra hűti a szerkezetet, majd további 90 tonna folyékony héliummal -271 fokra hűtik a gépet. Ez alig két fokkal melegebb, mint az abszolút nulla fok - és hidegebb, mint a világűr. Ez a hőmérséklet a 9593 mágnes megfelelő működéséhez kell. A kísérlet célja az ősrobbanáshoz hasonló feltételek teremtése - amikor a részecskék találkoznak, a felvázolt hidegből hirtelen meleg lesz: Napunk középpontjánál 100 ezerszer melegebb. így az LHC-ben zajló ütközések a Tejútrendszer legmelegebb pontjai lesznek. A csövekben vákuum van: a nyomás a tengerszint felettinek 10 milliárdod része - a Holdon 10-szer ekkora a nyomás. Az LHC építése mintegy 3 milliárd euróba került. Ehhez jön hozzá a mérőkészülékekre költött 780 millió euró. A szerkezet éves áramszámlája 19 millió euróra rúg. A kísérleten 1700 kutató dolgozik, 37 országból. Tíz éven belül jöhet a gondolkodó számítógép Az IBM egyik vezető kutatója szerint tíz éven belül elkészülhetnek azok a számítógépek, amelyek az emberi agyáéhoz hasonló komplex gondolkodásra lesznek képesek. A jelenlegi technológiával legfeljebb egy macska agyának működését lehet szimulálni, de ehhez is szuperszámítógép szükséges. Dharmendra Modha, az IBM kognitív számítási részlegének vezetője szerint a társaság öt nagy egyetemének kutatóival közösen már kidolgozták az emberi agy működését szimulálását biztosító, összetett algoritmust. Bár manapság szuperszámítógépeket használnak például repülőgépek tervezéséhez, a klímaváltozás hatásainak modellezéséhez, a jelenlegi legfeljettebb komputerek sem képesek az emberi agyhoz hasonló gondolkozásra, vagy érzelmek kifejezésére, vagy érvelésre, pedig ezek a képességek jól használhatók lennének egyebek mellett gazdasági vagy egészségügyi területeken. A fejlesztőket az amerikai védelmi minisztérium kutatásokért felelős részlege, a DARPA is leszerződtette, az ezt követő egy év alatt pedig két jelentős mérföldkövet is elért a projekt - számolt be Modha a CNetnek. A már elkészült fejlesztések alkalmazásával az IBM szakértői egy 144 terabájt memóriával, és közel 150 ezer processzorral szerelt, nagyteljesítményű szuperszámítógépen jelenleg egy macska agyának gondolkodásért felelős részét voltak képesek szimulálni - számolt be az AP hírügynökség. Ráadásul az IBM és az egyetemek tudósai által végzett virtuális kísérlet során a szuperszámítógép százszor lassabban reagált, mint ahogy egy valódi macska agya működik. Az agyhoz hasonló működés elsajátításával szakértők szerint a nagy mennyiségű információk feldolgozásával is hamarabb végezhetnek majd a jövő számítógépei. Ha a számítógépekben használatos lapkák teljesítménye kétévente megduplázódik, nagyjából egy évtizeden belül válhat valóra az ember teljes agyműködésének szimulációja. November27,2009
