Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2009-10-06 / 42. szám

Sokan inkább a rokkantságot választják Orvosok egyre többször találkoznak azzal a jelenséggel, hogy a várólistán lévő beteg a gyógyulást jelentő műtét halasztását kéri. Úgy ítélik meg, hogy rokkantként nagyobb biztonságra számíthatnak, mintha ismét a munkaerőpiacon kéne versenyezniük. A várólisták tették nyilvánvalóvá, hogy a gyógyulás néha egziszten­ciálisan kifejezetten veszélyes - hangzott el az Ybl-klub konferenciáján, ahol közgazdászok, szakértők, intézetvezetők beszéltek arról: sok vagy kevés pénzt költ-e az állam az egészségügyre. . Az Országos Gerincgyógyászati Központ várólistáján lévő 545 betegből eddig 154-en kérték a súlyos fájdalmaiktól megszabadító műtét elhalasztását. Egyikük a műtét időpontjáig már három évet eltöltött a várólistán. Ez idő alatt fél évig táppénzen volt, aztán rokkan­tosították. Ha megműtik, rhi marad számára? Korábbi munkahelyét bizonyosan elveszítette, s ha gyógyultan nem találna munkát, akkor sorban kell állnia majd az önkormányzatnál a rokkantsági ellátásnál alacsonyabb összegű szociális segélyét. Ha a műtét halogatását választ­ja, akkor meglehetősen sokat szenved majd a fájdalmaitól, de nyerhet újabb három évet. -E jelenséget Varga Péter Pál, a gerincgyógyászati központ vezetője a forráshiánnyal magyarázza. A pénzhiány miatt legalább 15 hetet kell várni, mire a mozgásszervi panaszai miatt a beteg egyáltalán eljut az intézet ambulanciájára, majd további hat hét a képalkotó diagnosztikai vizsgálat, vagyis csaknem fél évre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön egyáltalán, hogy szükséges-e a műtét. Aztán további három év követ­kezik, mire a várólistáról a műtőasztalra kerülhet. A gerincgyógyász szerint ez idő alatt a társadalombiztosítás - a rokkantsági ellátást nem számolva - 1,8 millió forintot költött már a betegre, miközben a teljes gyógyulást jelentő műtét átlagos költsége 917 ezer forint. Az orvos szerint ez a spórolás „embertelen, orvosilag értelmezhetetlen, gaz­daságilag irracionális”. Tavaly az aktív korúak közül 463 ezren kaptak rokkantsági ellátást, körülbelül 200 ezerrel többen, mint amennyi az uniós államok átlaga. Az új rokkantsági ellátást kapók 55 százaléka gerinc-, illetve derék­fájás miatt szerez jogosultságot az ellátásra. Varga Péter Pál szerint a mozgásszervi betegek közül több ezren élhetnek ezz^l a stratégiával, a műtétekre jelenleg is több tízezren várakoznak. 45 000 halnak meg évente a biztosítás hiánya miatt Az Egyesült Államokban évente 45 000 ember veszti életét pusztán azért, mert nincs olyan biztosításuk, amellyel megfelelő ellátáshoz juthatnának - állítják a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói egy frissen megjelent elemzésükben. A szerzők szerint az egészségügyi biztosítási rendszer hibájából eredően több amerikai hal meg, mint gyilkosságok és ittas vezetés következtében együttesen. A.kutatás eredményei arra is rámutattak, hogy a 64 éves vagy annál fiatalabb amerikaiak esetében a biztosítás hiánya 40%-kai növeli a halálozás kockázatát. Az eredmények alátámasztják a demokrata kormányzat terveit, amely az egészségügyi ellátás költségeinek csök­kentését és a biztosítottak körének növelését tűzte ki céljául. Egy korábbi, 1993-ban közzétett vizsgálat is hasonló eeményt mutatott ki, mint a harvardi kutatók mostani elemzése, akkor az derült ki, hogy a nem biztosítottak körében a halálozási kockázat 25%-ot emelkedett. A kutatók szerint a 25%-ról 40%-ra emelkedett halálozási kockázat annak köszönhető, hogy a nem biztosítottak köre nagy mér­tékben növekedett az elmúlt években - a legutóbbi, 2008-as felmérések szerint ma 46,3 milló amerikai nem rendelkezik egészségbiztosítással - ez az érték 600 000 főnyi növekedést jelent a 2007-es adatokhoz képest. Az elkeserítő számok kialakulásához hozzájárul az is, hogy egyre kevesebb olyan hely létezik, ahol biztosítás nélkül is megfelelő ellátás­ban részesülhetnek a betegek - ennek következtében olyan megelőzhető betegségek szövődményei miatt hal meg egyre több ember, mint a diabétesz vagy a szívrendellenességek. Vegasban a legnagyobb a lakás-árverezések száma Bár a stabilizálódó gazdasági helyzetnek köszönhetően jelentősen visszaesett az elárverezendő házak száma az USA bizonyos, súlyosan érintett városaiban, de egyes körzetekben még mindig romlik a helyzet. A napvilágot látott felmérés szerint a nehéz gazdasági körülmé­nyek miatt különösen súlyos végrehajtási problémákkal küzdenek a kaliforniai, floridai és nevadai városok. A harmadik negyedév legna­gyobb vesztese Las Vegas lett, itt jelenleg minden húsz otthonból egyet elárvereznek - idézi a CNNMoney a RealtyTrac felmérését. Pozitívumként jelenik meg azonban, hogy az első tízben helyet foglaló városok több mint felénél csökkent az elárverezett ingatlanok száma a harmadik negyedévre a második negyedévhez képest. Elemzők a jelenlegi gazdasági helyzetben az ingatlanpiac gyorsabb és biztosabb helyreállását várják, melynek jelei már mutatkoznak, bár véleményük szerint a jelen helyzetben még semmilyen prognózis nem vehető biztosra. 2009. november 6 ÍD AMERIKAI \fagya r Hírlap Idén először nőtt az amerikai gazdaság Az amerikai GDP egy éve első alkalommal nőtt az idén a har­madik negyedévben: az előzetes adatok alapján a növekedési ütem 3,5 százalékos lett éves bázison, a második negyedévi 0,7 százalékos csökkenést követően. Az adat az amerikai recesszió „nem hivatalos végét” jelenti. Utoljára 2008 második negyed­évében mutatott növekedést az amerikai gazdaság. A mostani növekedési ütem a legnagyobb 2007 harmadik negyedéve óta. Már száz bank ment csődbe az Egyesült Államokban Az Egyesült Államokban már 100 bank ment tönkre az idén a pénzügyi válság miatt. Egy év alatt ilyen sok pénzintézet az országban legutoljára 1992- ben, az akkori megtakarítási és hitelkrízis idején ment csődbe. Szakértők szerint A a bankcsődök száma az év végéig valószínűleg emelkedni fog, ugyanis sok intézményt érint érzékenyen az úgynevezett kereskedelmi célú ingatlanpiac hitelválsága. A 18 alkalmazottal, egy fiókkal működő Partners Bank of Naples volt a századik az idén csődbe ment pénzintézetek sorában, de 68,7 millió dolláros vagyonával az egyik legkisebb. A bankválság eddigi legna­gyobb áldozata a Washington Mutual volt, amelynek 307 mil­liárd dolláros vagyonállomány szerepelt a könyveiben, amikor 2008 szeptemberében beszüntette működését. Egy év alatt ilyen sok bank az Egyesült Államokban legutóbb 1992-ben, az akkori megtakarí­tási és hitelválság idején ment tönkre. Amerika a legvéresebb hónapon van túl Az elmúlt nyolc év legvé­resebb hónapja volt az október az amerikai hadsereg számára Afganisztánban. A támadások áldozatainak egy részének maradványait néhány napja szállították vissza az Egyesült Államokba. A szer­tartáson részt vett Barack Obama is. Az Öböl-háború óta tilos volt elesett katonák búcsúztatását nyilvánosan bemutatni, ezt a ren­delkezést nemrég Barack Obama feloldotta. A 18 katona október folya­mán halt meg az ázsiai ország­ban. Velük együtt összesen 55 amerikai esett áldozatul a tálibok támadásainak. Legtöbbjük meré­nylet áldozata lett. Az amerikaiak többsége bi­zonytalan abban, hogy érdemes-e nyolc év után újabb áldozato­kat hozni Afganisztánban. A vezérkar azonban azt állítja, hogy csapaterősítés nélkül az eddigi eredmények is veszélybe kerülhetnek. 40 ezer katonát kérnek a jelenlegi 68 ezer mellé. Obama még nem döntött. Valószínűleg megvárja az afgan­isztáni elnökválasztás második fordulóját, amelyre november 7- én kerül sor. Utolsó üzenet Az alábbi üzenetet először élőszóban mesélte el Szegedi Anikó, volt főszerkesztőnk, Szegedi László özvegye, amikor férje elhunytáról érte­sített. Utóbb levélben is elküldte a szerkesztőségbe, és most, amikor november második napján gépelem be a komputerbe, arra gondolok: mennyire az alkalomhoz illő, hogy éppen Halottak Napján juttassam el az olvasókhoz egy halott utolsó üzenetét. - A Szerk. * * * A férjem, Szegedi László az év elejétől fogva búcsúzott a világtól. A 90. évébe lépett, érezte, hogy ez az utolsó éve, naponta emlegette a halált. Istenfélő ember volt, de nem járt a templomba. „Ha ennyire érzed a halálodat, elviszlek egy katolikus templomba, a Te templomodba” - mondtam én. A második sorban ültünk, minden szót jól hallottunk. A mise után kérdésemre, hogyan érezte magát, a válasz a következő volt: „Kár, hogy idegen nyelven beszéltek!” 53 éve vagyunk távol a hazánktól, de Lacinak a magyar nyelv volt csak a nyelv! A második stroke-ja után kórházba került. Rendszeresen vittem be a napi amerikai újságokat és hetente az Amerikai Magyar Hírlapot, az ő kedves újságját. Nagyon vágyott hazajönni, nehezen viselte el a kórházi életet. Kb. két héttel a halála előtt a következőket mondta: „Én már nem tudok se komputeren, se írógépen írni. Ha hazame­gyek, meg foglak kérni, hogy írjál egy levelet az Amerikai Magyar Hírlapnak. írd le: Köszönöm hogy az utolsó időmben tájékoztattak a világról, drága hazámról. Olvasva a lapot, egy kicsit újra újságíróvá váltam, bár újság olvasó lettem. Köztetek mindig jól éreztem magam, úgy éreztem, az újságon keresztül most is velem vagytok! Szeretettel búcsúzom a magyar szótól, a magyar nyelvtől, és azoktól, akik mai is, hosszú évek után kívánják olvasni a magyar újságot! ” Tisztelettel, Szegedi Lászlóné Banning, 2009. október 29. Jelentősen nőtt a csődbe jutott cégek száma A gazdasági válság súlyos következményeit egyre szorítóbban érzik a cégvilág szereplői. Ezzel magyarázható a cégek körében végbemenő mind erőteljesebb „fluktuáció”; tízezer számra szűnnek meg és menekülnek ki a piacról a cégek, esetenként adósságok tömegét hátrahagyva. Már akik saját elhatározásukból keresik fel a cégbíróságot, mert jelentős részüket a hatóság zárja ki, törli a nyilvántartásból. A folya­matra jellemző, hogy az elmúlt egy esztendő alatt különböző okok miatt több mint 26 000 céget töröltek a cégnyilvántartásból. A végelszámolások száma kiugróan, 67 százalékkal emelkedett: az egy évvel ezelőtti 5590-nel szemben az utóbbi tizenkét hónapban 9325 eljárást regisztráltak. Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest draszti­kusan, 36 százalékkal nőtt a felszámolási eljárások száma is, az egy esztendővel korábbi 10 006 felszámolással szemben összesen 13 582 esetben indult eljárás a vizsgált időszakban. A felmérésben szereplő 12 hónap alatt összesen 26 314 céget töröltek, csaknem 40 százalékkal többet, mint a megelőző egy évben. A cégek romló pénzügyi helyzetéről tudósítanak az adóhivatali adatok is: egy év alatt 1266-ról 1637-re nőtt azoknak a cégeknek a száma, amelyek 100 millió forintnál nagyobb összegű adóval tartoznak az adóhatóságnak. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS HORVÁTH BEATRIX Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $45. USD, fél évre $25. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $45. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $135. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. tt\, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.

Next

/
Thumbnails
Contents