Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-09-11 / 34. szám
Jobb segélyen élni? Az évtized elejéhez képest 77 százalékkal nőtt a rendszeres szociális segélyben részesülő állástalanok száma - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, amelyet a Világgazdaság idéz. Tavaly 152 ezren, ez év áprilisában 170 ezren részesültek ilyen juttatásban, ez szakértők szerint a munkavállalás ellen ösztönöz. A hazai aktivitási ráta, vagyis a munkát vállalni képes és hajlandó népesség évtizedek óta nem emelkedik érdemben, 55 százalék körül ingadozik. Ez európai összehasonlításban a legrosszabbak közé sorolja Magyarországot. A költségvetést a jövedelempótló és -kiegészítő támogatások (amely tágabb a munkanélküliségi segélyeknél) tavaly 156 milliárd forinttal terhelték meg, míg ez év júliusáig 89 milliárd forintot fordított az állam erre. Ez csaknem ugyanannyi, mint 2001-ben a teljes évi keret. A jelenlegi koncepció szerint arra próbálja az állam ösztönözni a lakosságot, hogy visszatérjen a munkaerőpiacra. Szakértők már évek óta hangsúlyozzák, hogy a magyar rendszerben nem éri meg munkát vállalni annak, aki segélyre jogosult. “Hanyatlás és sorvadás vár Európára” A jelenlegi pénzügyi válság egyik lehetséges hosszú távú következménye lehet Európa gazdasági hanyatlásának felgyorsulása - írja Wolfgang Münchau, a Financial Times kolumnistája, aki szerint ez nem elkerülhetetlen út, de aggódik a bekövetkezése miatt. Mindegy, mit teszünk, Kína és India végül elveszi majd az Európai Uniótól a világ legnagyobb gazdasága kitüntetést - figyelmeztet Münchau, aki a hanyatlást az életszínvonalban bekövetkező hanyatlásként definiálja az FT hétfői számában. A brit üzleti napilap cikkírója szerint a pénzügyi válság az észak-atlanti régió potenciális növekedésének csökkenéséhez vezetett, az Egyesült Államok és Európa gazdaságai is egy alkalmazkodási folyamaton mennek keresztül a következő években. Az Egyesült Államok áll elsőként talpra: sokkal dinamikusabb gazdaság, sokkal inkább összefüggő makrogazdasági politikai kerettel rendelkezik - emeli ki Wolfgang Münchau Amerikai agyak Kínában „A kétszámjegyű amerikai munkanélküliség elől menekülő amerikai diplomások Sanghajban és Pekingben próbálhatnak szerencsét” - adja hírül a New York Times. Statisztikák szerint a fejlettebb országokban az 1930-as évek világválsága óta most először fordul elő, hogy csökken a bevándorlók és a vendégmunkások száma, miközben a feltörekvő gazdaságok egyre vonzóbbak a vállalkozó kedvűek számára. 2009 első negyedévében 13 százalékkal kevesebb mexikói bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Malajziából az elkövetkező hónapokban 60 000 indonéz vendégmunkás hazatérése várható. Duhajból indiaiak ezrei utaztak haza a gazdasági válság hatására. Az EU nyugati államaiban munkát vállaló cseh és lengyel állampolgárok száma alig egy év alatt a felénél is kevesebbre csökkent. A Duke Egyetem nemrégiben készített felmérése arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több bevándorló tér haza az Egyesült Államokból Ázsiába. Közülük a kínaiak 72, az indiaiak 56 százaléka szerint hazájukban ma már jobbak a lehetőségek, mint az Egyesült Államokban. A felmérést készítő tudósok szerint a következő öt évben összesen 200 000 magasan képzett kínai és indiai térhet vissza hazájába, miközben az elmúlt tíz évben mindössze 100 000-ren döntöttek a hazaköltözés mellett. Sokan nyilván nem nagyon bánják mindezt Amerikában, mondván, hogy a külföldiek elvették a munkahelyeket a hazai munkások elől, de legalábbis lenyomták a béreket. A bevándorlókkal és a vendégmunkásokkal kapcsolatos félelmek azonban megalapozatlanok: közgazdászok kimutatták, hogy a bevándorlással nőnek a bérek, és leginkább az őslakosok fizetése emelkedik. Sőt, mint a New York Times cikkéből kiderül, sok amerikai diplomás is Kínába menekül a munkanélküliség elől. A harmincas években, a nagy világgazdasági válság kirobbanásakor is amerikaiak ezrei próbáltak szerencsét az akkor még dinamikusan növekvő Szovjetunióban. A tavaly kirobbant globális válság hatására most egy másik kommunista állam, Kína számít slágernek: egyre több amerikai annak ellenére a Távol-Keleten próbál szerencsét, hogy még csak alapfokú kínai nyelvtudással sem rendelkezik. Kínában a gazdaság 2009 második negyedévében közel 8 százalékos évi tempóban nőtt, és a munkanélküliek aránya a nagyvárosokban mindössze 4,3 százalékon áll. Történelmi példák sora azt is igazolja, hogy gazdasági válság idején van csak igazán nagy szükség a tehetségre - hazaira és külföldire egyaránt: a migránsok segíthetnek a gazdaság talpra állításában és új munkahelyek teremtésében - írta tavasszal a Wall Street Journal. Gavin Weightman történész Ipari forradalmárok című könyvéből kiderül, hogy az elvándorlás már a 18. század elején is komoly gazdasági következményekkel járt, súlyos veszteséget és piaci hátrányt okozott azoknak az országoknak, amelyeket a képzett munkaerő elhagyott. A diplomás bevándorlók és vendégmunkások távozásával a kutatásfejlesztés visszaeshet, ráadásul a magas fizetésű vendégmunkások adói is hiányozni fognak a költségvetésből. Statisztikák bizonyítják, hogy a bevándorlók hagyományosan vállalkozóbb kedvűek az átlag amerikaiaknál, így nélkülük lassúbb lehet a gazdaság talpra állása. Önnek is 1500 dollárjába került eddig a válság A gazdasági válság eddig 10 ezer milliárd dollárjába került a világnak a német Commerzbank elemzése szerint. Ez azt jelenti, hogy a Föld minden egyes lakójára 1500 dollár (azaz körülbelül 300 000 forint) veszteség jut. A 10 ezer milliárd dollárból - ami nagyjából annyi, mint az Egyesült Államok teljes államadóssága - a bankszektorra jut a legkisebb összeg: itt 1,6 ezer milliárd dollár kár keletkezett a csődök és értékcsökkenési leírások miatt. A lakóingatlanok értékének a csökkenése csupán az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában 4,65 ezer milliárd dollár körüli összeget tesz ki, a gazdasági növekedés ütemének az elmúlt két évben bekövetkezett lassulása pedig összességében 4,2 ezer milliárd dollártól fosztotta meg az embereket. Jó üzlet a bankmentés Az amerikai központi bank, a Fed mostanáig 14 milliárd dollár extra nyereséget ért el a válság miatt bajba jutott pénzügyi rendszerbe pumpált hitelek révén. A Fed egy belső elemzésében egyfelől a háromhónapos kincstárjegy hozama, . másfelől a pénzintézeteknek és más befektetőknek felszámított díjak és kamatok különbségét vizsgálta. A számítások szerint a 2007. augusztus - az első bankmentő intézkedés - óta eltelt két év alatt összesen 19 milliárd dollárt keresett a Fed a válságenyhítő, likviditásnövelő programokon, míg ha ugyanazt az összeget kincstárjegybe fektette volna, akkor csak 5 milliárd dollár lett volna a tiszta haszna. A nagybankok nyertek a válsággal A kisegített amerikai nagybankok, a helyzetük megerősítése céljából nekik adott több tízmilliárd dolláros tőkeinjekciónak köszönhetően még hatalmasabbakká váltak; a pénzügyi krízisből uralkodó pozíciójukat megerősítve lábalnak ki - állapította meg a The Washington Post. E közben az elkövetkező két évben legalább ezer kisebb bank mehet csődbe az Egyesült Államokban; idén már 81 bank tűnt el és 416 bankról állapították meg, hogy csőd közelébe jutott. Külföldieknek segített a roncsprémium Elsősorban a külföldi márkáknak kedvezett a héten leállított amerikai roncsprémium program; a régi autóikat új járművekre cserélők körében a két legnépszerűbb modell japán volt, csak harmadik helyen futott be az amerikai Ford . Az edmunds.com autópiaci magazin elemzője szerint ennek egyszerű az oka: a program az üzemanyag-takarékos járművek vásárlását támogatta, és ebben Detroit még nem jeleskedik.Az amerikai gyárak még mindig jobbára városi kisteherautókat és városi terepjárókat gyártanak. Házunkra hajtanak a bankok? BUDAPEST — Elképesztő állítások kaptak szárnyra: a bankoknak jobban megéri gyorsan elárverezni a fizetésképtelen adósok lakását, mint várni, hogy rendeződjön a helyzetük, és tovább fizessék a részleteket. Becslések szerint a 750 ezer devizahiteles 30-40 százaléka hónapok óta nem tudja törleszteni adósságait, és ha nem rendelkeznek időben hiteleik átütemezéséről, a pénzintézetek elindíthatják a végrehajtást. Az Otthonvédők civil szervezete szerint a kormány kilakoltatási moratóriuma nem elég hatásosan védi a családokat. „Nekünk csak pár ezer forintos csúszásunk volt a kamattörlesztésből, a bankunk mégis a tájékoztatásunk nélkül zárolta a hitelünk fedezetét. A válság kirobbanása kezdetén arról beszéltek a banki károsultak, hogy a problémás hiteleket a bankok már akkor külön dossziéba rendezték, hogy minél könnyebben és nagy nyereséggel tudjanak tőlük megszabadulni - mondta Mészárosné Győrvári Bella, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) alelnöke. A szövetség tagja az Otthonvédőknek.- Furcsa, milyen olcsón tukmálták az emberekre a hiteleket, és ehhez képes milyen érzéketlenül és gyorsan hajtanak a pénzintézetek a bedőlt hitelesek lakásaira” - mondta Mészárosné. A legnagyobb bajban azok vannak, akik úgynevezett pénzügyi vállalkozásoktól vették fel a kölcsönt. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsosa szerint a bankoknak nem érdeke az ingatlanok megszerezése. „A bankok úgy védik a betétesek érdekeit, hogy kerülik a végrehajtást, mert akkor a hitelezett összeg és a tervezett kamatok jelentős része elvész. A bankok az adós jövedelme alapján hiteleznek. Ez is bizonyítja, hogy az eredeti cél nem lehet a fedezetül szolgáló ingatlan megszerezése” - érvelt Müller. Az otthonok megmentésére szólít fel a püspöki konferencia Az adósságcsapdába került, ellehetetlenülő családok és otthonaik megmentésére szólította fel a döntéshozókat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerdai nyilatkozatában. Elfogadhatatlan, hogy a gazdasági nehézségek terheit a társadalom különböző rétegei nem gazdasági helyzetük mértékében hordozzák, sőt a leggyengébb, legvédtelenebb rétegekre hárul immár elviselhetetlen teher, ami ellentmond a józan erkölcsi értékrendnek - tartalmazza a közlemény. Ezért a püspöki konferencia arra kér minden felelős döntéshozót, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ellehetetlenülő helyzetbe kerülő családokért, otthonaik megmentéséért. „Az otthonok megmentése ugyanis a családok megmentését jelenti” - áll a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozatában. Soros milliárdokat nyert Miközben a vetélytársak óriási összegeket buktak a válságon, Soros György azon kevesek közé tartozott, akik gyarapították vagyonukat. Nem is kevéssel. Soros vagyonkezelője, a Soros Fund Management július elsején 24 milliárd dollárt forgatott, 41,18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban - derül ki a fedezeti alapok (hedge fund) teljesítményét elemző új folyóirat, az AR összesítéséből. Az OTP árfolyamának befolyásolása miatt rá rótt 489 millió forintos (2,5 millió dolláros) bírság ehhez képest aprópénznek tűnik. Soros, aki hírnevét a font elleni 1992-ben elkövetett támadással alapozta meg, az akkori, egymilliárd dolláros nyereség többszörösét vághatja zsebre az idén. Jóllehet a tavalyi év sem sült el rosszul a legjobban kereső befektetők közé sorolt Soros György számára, hiszen magánvagyonát 1,1 milliárd dollárral gyarapította. Ismerői szerint többször is figyelmeztetett a közelgő válságra, és előrelátását kiváló érzékkel kamatoztatta is az üzleti világban. Élre tört a betéti kártya Az évtizedek óta a hitelekből történő vásárlás bűvöletében élő amerikaiak a pénzügyi válság hatására az ország gazdaságának történetében először 2008-ban nagyobb összeget költöttek betéti kártyával, mint hitelkártyával. Előbbi 28,4 milliárd, utóbbi 21 milliárd dollár volt. Elemzők azzal magyarázzák a jelenséget, hogy beszűkültek a hitellehetőségek, a recesszióra figyelő vásárlók sokkal óvatosabban költöttek, és a hitel nélküli bankkártyák többnyire elfogadottabbak a kisebb vásárlásoknál. Brian Riley, a TowerGroup piackutató csoport kutatási igazgatója figyelmeztetette a fogyasztókat: Amerikában a legtöbb hitelkeret nélküli bankkártya esetében át lehet lépni az azon ténylegesen rendelkezésre álló összeget, csak utólag sokszoros túllépési díjat kell érte fizetni. Ronald Mann, a Columbia Egyetem jogász professzora arra hívta fel a figyelmet: a betéti kártyák esetében a csalás általában sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint a hitelkártyáknál, előbbieknél akár 10 napra is elérhetetlenné válik a számla. Gail Hillebrand, a Consumers Union fogyasztóvédelmi szövetség vezető jogásza viszont arra mutatott rá: a legjobb fogyasztóvédelmet biztosító hitelkártyák talán legnagyobb hátránya, hogy a vásárló könnyedén eladósodik. 11.2009
