Amerikai Magyar Hírlap, 2008 (20. évfolyam, 3-51. szám)

2008-09-26 / 39. szám

Better service. Better coffee.. Better connections to Hungary. From our New York (JFK) and Washington D.C. (IAD) gateway, Austrian Airlines flies nonstop to our hub in Vienna, with excellent connections to Budapest Onboard Austrian Airlines you'll enjoy our European flair. It is reflected in everything we do - from our attention to detail to the pleasure we get from a job well done. For information or reservations call your travel agent, Austrian Airlines at 800-843-0002 or visit www.austrian.com Earn miles with Miles&More & Mileage Plus. j A STAB AUMt^E MSMÖS* www.austrian.com Hétről hétre nagyobb a pánik Az amerikai pénzpiacokat a 30-as évek óta a legmélyebb válság sújtja, és még nem látni a végét; a 13 hónapja kezdődött pénzügyi krízis ráadásul új, az eddiginél sokkal veszélyesebb fázisba lépett - figyelmeztetett a csütörtöki The Wall Street Journal. A tekintélyes gazdasági napilap szerint elpárolgott az a remény, hogy a károkat arra a maroknyi pénzintézetre lehet kor­látozni, amelyek rosszul kalku­lálva jelzáloghitelekre építettek. Az eredetileg a nem elsődleges jelzálogpiaci kört érintő zavarok már kiterjednek a származtatott termékekre, köztük az AIG biz­tosító által eladott hitelbiztosítá­sokra (CDS). A következmények „világo­sak és brutálisak” a késlekedő vállalatok számára: a zuhanó részvényárfolyamok és a megi­jedt hitelezők a bajba jutott cégeket még mélyebbre taszítják. Azok a várakozások, hogy a válság hamar véget érhet, eltűntek - állapította meg a The Wall Street Journal. „Ez a legnagyobb krízis a nagy válság óta, ehhez kétség sem fér” - idézte a lap Mark Gertiért, a New York-i Egyetem közgazdászát, hozzátéve, jó hír viszont, hogy rendelkezésre állnak olyan kezelési mechaniz­musok, amelyek annak idején nem léteztek. Az újság megjegyezte: miközben a kormány azt remélte, hogy az AIG államo­sításával megállíthatják a pénz­ügyi pánikot, a tőzsde nyersen válaszolt, a részvények szerdán meredeken zuhantak, az arany ára pedig unciánként 89 dollár­ral növekedett. A befektetők azt találgatják, melyik a következő megmentendő cég a pénzügy­minisztérium és a Fed listáján. A lap szerint nem kizárt, hogy mostantól hetente fognak követ­kezni az újabb és újabb pénzügyi melodrámák, és minden egyes cégösszeomlással erősödni fog a félelem, kiterjed a pánik. A The Wall Street Journal szerint a szövetségi tartalék­bankrendszer előbb-utóbb ki fog fogyni a pénzből és nem lesz képes több cégátvételt finanszírozni. Az utóbbi napok fejleményeinek az újság szerint az a nagy kérdése, hogy mibe fognak kerülni a szövetségi tőkeinjekciók; ez attól függ, hogyan teljesít majd az eddig álla­mosított három intézet, az AIG biztosító és a 10 nappal korábban kisegített Fannie Mae és Freddie Mac jelzáloghitelező. Sztrájkkal fenyegetnek az orvosok A Magyar Orvosi Kamara 30 százalékos béremelést kér január 1-től az egészségügyben dolgozók számára. A szervezet elnöke az InfoRádióban elmondta: ameny­­nyiben a kormány nem teljesíti a követelést, az orvosok tömege­sen szerződést bontanak, vagy sztrájkolnak. Éger István közölte: az érdekérvényesítés formáiról nagygyűlésen döntenek majd az ágazat dolgozói. Hangsúlyozta: a kormány egészségügyet érintő béremelési terve nem ad garanciát az orvosok és az egészségügyi dolgozók pályán tartására, itthon maradására és utánpótlására. Az orvosi kamara elnöke emlékeztetett: Magyarország uniós csatlakozása óta 3 ezer orvos hagyta el a pályát, illetve vállalt munkát külföldön. Józan paraszti ésszel kell mérlegelni az eladósodást A hitelpiaci válság tanulsága a lakosság számára, hogy “buta dolog” hitelből lakást venni, majd amikor kicsit emelkedik a lakás értéke, újabb hitelt felvenni rá, azt pedig elfogyasztani - figyelmeztetett az InfoRádió Aréna című műsorában a portfolio.hu elemzője. Takács Szabolcs szerint nem szabadna a végletekig eladósodni, és azt hinni, ezért soha nem kell megfizetnünk az árat. Mint mondta, nincs végtelen száguldás sem az ingatlan-, sem a részvénypiacon. Ugyanakkor azt mindenkinek az egyedi jövedelmi viszonyai határozzák meg, hogy meddig adósodhat el. Takács Szabolcs úgy látja, ezt józan paraszti ésszel lehet kezelni. „Ha mindenképpen fel kellene állítani egy arányszámot, hogy a fizetésem hány százalékát vagyok haj­landó törlesztésre fordítani, az számomra 30-40 százalék” - jelentette ki az elemző. Hozzátette, ezt már az túllépi, aki Magyarországon lakást próbál venni. Hiszen ilyen arányú törlesztéssel esélye sincs egy pályakezdőnek, aki kénytelen sokkal többet költeni a hitelre. A portfolio.hu munkatársa úgy véli, a bankok számára pedig az a tanulsága a hitelpiaci válságnak, hogy még az állandó befektetői nyomás és profitelvárás miatt sem szabad ész nélkül hitelezni hitelképteleneknek. Azon talán a menedzserek is elgondolkodnak, hogy a Lehmann Brotherst nem volt hajlandó megmenteni az Egyesült Államok kor­mánya: hoppá, nem lehet a végletekig feszíteni a húrt, és bizony a tulajdonosi kívánalmaknak is ellent kell néha állni - mutatott rá Takács Szabolcs. Ilyen szempontból elbizakodottak a menedzserek - főleg Ameriká­ban -, és túlzottan bíznak az állami segítségben - jegyezte meg az Aréna vendége. A világ, amelyet ismerünk, lehanyatlik Az elmúlt drámai napok után, mintha megnyugvóban lenne a világ pénzpiaca, így most e rövid szélcsendben érdemes visszapillantani: miféle válságba keveredett a pénzvilág. Röviden: a kapzsiság erősebb volt a józan észnél. Az ameri­kai gazdaság, de összességében a világgazdaság is kisebb-nagyobb zökkenőktől eltekintve a 90-es évek elejétől rendületlenül emelkedett, s úgy tűnhetett, hogy ez a trend nem is törik meg. A bankok, különösen az amerikai ingatlanpiacon e hamis idillben nagyobb kockázatokat vál­laltak az ésszerűnél. A jelzáloghiteit nyújtó pénzintézetek sokkal több hitel bocsátottak ki, mint amennyit a fedezetül szolgáló ingatlanok lehetővé tettek volna. A befektetési bankok pedig az ügyfelek pénzét szívesen invesztálták ingatlanalapokba a jó megtérülés reményében. Amikor kiderült, hogy erre nincs remény, olyan befektetési „termékeket” vittek piacra, amely­ekben a biztonságos elemek mellett néhány elfuserált is volt. E termékeket megvették más befektetési intézmények, „átcsoma­golták” őket, hozzájuk keverték a saját kínálatuk darabjait, és a saját termékükkel jelentek meg a piacon. És ez így folytatódott jó sokáig (mert ezen a bankvilágban sokan jól kerestek, s képesek voltak el­fedni a rendszer üszkösödő sebeit), mígnem egy napon kiderült, hogy a befektetők nem juthatnak a pénzükhöz, mert a bankoknak nincs elég bevételük a követelések kielégítésére. És kipattant az úgynevezett sub­­prime, azaz a nem elsőrendű válság. Ezt talán még valahogy át lehetett volna vészelni, csakhogy a kapzsiság még mindig erősebb volt a józan észnél. A befektetők, akik eddig főleg az ingatlanpiacra összpontosítottak - látván, hogy itt most bajok vannak -, más célpontokat kerestek maguknak. Rájöttek, hogy ott kereshetik a legtöbbet, ahol egyébként is hiány van, s megfelelő spekulációval gyorsan hatalmas profitot vághatnak zsebre. Az eleve meglévő túlkereslet, s a spekulációs befektetések hatására hihetetlen magasságokba szökött először az aranyár, aztán szinte mindenféle fém ára, az élelmiszerek ára, s persze a legérzékenyebb nyersanyagé, a kőolajé is. A rendkívül megdráguló termelés további zavarokat oko­zott, visszafogta a gazdaság növekedését, és az Egyesült Államokban, de Európában is egyre többet beszéltek már a fenyegető recesszióról és a növekvő inflációról. Ezen a cirkuszon kevesek sokat kerestek, és sokan sokat vesz­tettek. Különféle becslések láttak napvilágot a leírandó veszteségek mértékéről. A sajtóban megjelenő első jelentések 400 milliárd dollár­ról, majd 1000 aztán 1200 milliárdról szóltak. Vannak vélemények, amelyek szerint még legalább további 1000 milliárd veszteséget kell lenyelnie a pénzügyi rendszernek. A válság tanulságait még korai volna levonni, hiszen a folyamatnak nincs vége, legfeljebb abban reménykedhetünk, hogy a legrosszabb dolgokkal már tisztában vagyunk. Sokak már ennyiből is azt a követ­keztetést vonták le, hogy az eddigi kapitalizmusnak vége, innen egy új fejezet kezdődik. Sokkal valószínűbb azonban, hogy Henry Kissinger, egykori amerikai külügyminiszternek van igaza, aki szerint jelenleg a világ legnagyobb vagyonátrendeződése folyik. Hogy mi végre, az talán már hamarosan kiderül. Szeptember 26,2008 Austrian -We fly for your smile. AMERIKAI HJagyar tfírlap

Next

/
Thumbnails
Contents