Amerikai Magyar Hírlap, 2008 (20. évfolyam, 3-51. szám)
2008-08-15 / 33. szám
Háborúba keveredett Oroszország Fegyveres konfliktussá érett az oszét-grúz viszály A dél-oszétiai konfliktus kirobbanása hónapok óta fenyegetett. Az oroszok támogatásával létező, de még az oroszok által sem elismert szakadár államocska a grúz-orosz hidegháború legforróbb pontja volt eddig is. Grúzia és Oroszország ugyanis 2003., az oroszbarát Eduard Sevarnadze megbuktatása óta igen feszült viszonyban van. Az új grúz kormány a demokratizálás mellett á Nyugat mellett is elkötelezte magát, NATO- tagságra is pályázott, felvételét végül az oroszokra tekintettel Németország csak az utolsó pillanatokban akadályozta meg a katonai szövetség tavalyi csúcstalálkozóján. A két ország hidegháborúja már többször fenyegetett nyílt konfliktussal. Oroszország 2006-ban szankciókkal büntette Grúziát, ami az Oroszországban élő grúz állampolgárok kitelepítésében csúcsosodott ki. Oroszország az energiafegyvert is többször bevetette, hol az áramellátást zárta el, hol a gázcsapot - gyakorta arra hivatkozva, hogy grúz támadás érte az Oszétián is átfutó vezetékeket. Persze Grúzia sem csupán áldozat, az elmúlt években több kérdésben is aktívan provokálta Moszkvát - kezdve négy orosz katonatiszt letartóztatásával, akiket kémkedéssel vádoltak meg. Grúzia az elmúlt években rendszeresen panaszkodott Oroszországra és a készülő orosz agresszióra. Legutóbb májusban, Dmitrij Medvegyev beiktatásakor, hiszen $z új orosz elnök első intézkedéseinek egyikeként négyszáz orosz katonát vezényelt Abháziába, a hivatalos indoklás szerint vasútépítésre. Oroszország szerepe amúgy is igen sajátos a történetben. A dél-oszét és abház szakadár államocskák lakói szinte mind orosz állampolgárságot is kaptak, így Oroszország, miközben hivatalosan elismeri Grúzia egységét - és hivatalosan nem ismeri el a szakadár államokat -, állampolgárai megvédésére hivatkozva eddig is beavatkozott a harcokba. A két ország tulajdonképpen fegyveres konfliktusba is keveredett - a grúz belügyminisztérium legalábbis felvételekkel tudta igazolni, hogy az Abházia fölött kémkedő robotrepülőgépét orosz vadászgép lőtte le. Ugyanis Oroszország, bár hivatalosan békefenntartóként van jelent Abháziában és Dél-Oszétiában, valójában katonai támogatást nyújt a két szakadár államocskának. Grúzia 2007-ben indított először akciót a szakadár Dél-Oszétia egyes részeinek megszerzésére - mostanra már a terület egyharmada az ellenőrzésük alatt áll. 2008. augusztus 8-án pedig a tartomány fővárosa ellen is támadást indítottak, az akció célja immár egyértelműen a terület teljes visszafoglalása. És lehet-e alkalmasabb nap egy ilyen támadás megindítására az olimpiai játékok megnyitójának napjánál, amikor a világ túlságosan is elfoglalt ahhoz, hogy egy távoli ország polgárháborújával foglalkozzon. Az oszétok kaukázusi népek, nyelvük az indoeurópai nyelvcsalád iráni ágához tartozik. Összesen hétszázezren lehetnek, ebből 515 ezren Oroszországban, százezren Törökországban, 65 ezren a szakadár Dél-Oszétiában és közel negyvenezren Grúziában élnek. Többnyire ortodox keresztények, de a szunniták is vannak köztük. Közeli etnikai rokonai a magyarországi jászoknak. A grúzok a kaukázus legrégibb lakói, eredetük amúgy ismeretlen. Nem állnak rokonságban más népcsoportokkal. Grúziában közel négymillió, Törökországban 200 ezer -1,5 millió, Iránban 100-300 ezer, Oroszországban 200 ezer, az Egyesült Államokban 150 ezer grúz él. Első államukat az időszámítás előtti XIII. században alapították a nyugati törzseik, a keleti grúz királyság az időszámítás előtti VII. században alakult. A grúz államokat a II. századra darálták be a környező államok - Róma és Örményország. A keleti királyság végül Róma csatlósállama - egyben a világ első keresztény állama lett. A kereszténység időszámítás szerint 327-ben lett államvallás. A grúz államot a 9. században szervezték újjá, A középkori államnak a török hódítás vetett véget. Az ország ugyan megtartotta függetlenségét, de a XIX. században déli szomszédai már megsemmisítéssel fenyegették. Ekkor Oroszország megszállta és annektálta. 1918-ban figgetlenné vált, de a rövid függetlenségnek 1921-ben véget vetett a szovjet-orosz megszállás. Az 1918-21-es háborúban csaptak össze először a grúzok és az oszétok. A függetlenséget 1991-ben, a Szovjetunió szétesése után nyerte el újra, de a kilencvenes években orosz befolyási övezetnek számított, egészen a 2003-as rózsás forradalomig, amikor a mostani elnök, Mikhail Szakasvili került hatalomra. Pellengérre állították Magyarországot Terjed a hétköznapi korrupció Magyarországon címmel közölt terjedelmes cikket szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ). A budapesti keltezésű cikk szerzője, Reinhard Olt bevezetőjében hangsúlyozta: a magyaroknak csaknem a fele nem bízik abban, hogy a parlamenti pártok képesek megfékezni a korrupciót. Az ellenzék pedig azt állítja, hogy az európai uniós támogatási pénzek Magyarországon „központilag irányítva tűnnek el”. Egy magyar rendőrt idézve a cikkíró beszámolt az autópályákon végrehajtott bűncselekményekről, a különböző trükkös lopásokról, illetve rablásokról, amelyek során jól szervezett bandák rabolják ki az utazókat. Rendőrségi adatok szerint az idei esztendő első félévében a magyar autópályákon 130 ilyen bűncselekményt hajtottak végre, miközben 2007 hasonló időszakában csak 50 ilyen jellegű bűneset történt - írta a FÁZ. Ezek a lopások azonban - bármennyire is kellemetlenek az áldozatoknak - a magyar bűnözési statisztika ártalmatlanabb részét jelentik - írta a konzervatív napilap, hangoztatva, hogy Magyarország a nagyobb bűncselekmények tekintetében is eléri az európai uniós átlagot. Ezzel összefüggésben a rendőrség, illetve az igazságszolgáltatás számára a korrupció terjedése okoz gondot - fogalmazott a FÁZ, idézve a Transparency International szervezet jelentését, amely szerint „a korrupció Magyarországon rendszeresnek számít”. Miközben a kormány azt állítja, hogy következetesen és határozottan fellép a korrupció ellen, a szervezet szerint valójá-» ban „hiányzik az erre irányuló politikai akarat”. Ez a korrupció - mint Reinhard Olt írta - egészen hétköznapivá válik a feketemunka, az adócsalás, a fiktív számlák képében. Mindez - amint azt szakszervezeti funkcionáriusok is elismerik - a kis- és közepes vállalatok számára „a túlélés érdekében szükséges”. Ha a feketegazdaság nem virágozna annyira, a Gyurcsány-kormánynak nem lett volna szüksége olyan drasztikus takarékossági intézkedésekre. Továbbra is virágzik az éjszakai bárokkal, valamint a védelmi pénzekkel történő zsarolásokkal kapcsolatos „hagyományos üzlet”. A Nemzetbiztonsági Hivatal szerint egyre inkább megfigyelhető, hogy a szervezett bűnözéssel foglalkozó csoportok vezetői törvénytelenül szerzett vagyonukat a legális gazdaságban fektetik be. A lap idézte a hivatal jelentésének azt a részét, amely szerint „olyan személyeket, illetve vállalatokat figyeltek meg, akik törvénytelen úton akartak uniós támogatási eszközökhöz jutni”. A hivatal éves beszámolója viszont cáfolja, hogy a „maffiózóknak” sikerült volna vezető pozíciókat elfoglalni a gazdaságban és a politikában. DR. RÁCZ TIBOR FOGSZAKORVOS Általános és kozmetikai fogászat 12926 Riverside Dr., Suite D Sherman Oaks, CA 91423 (Egy utcával nyugatra a Coldwater Canyontól TeL: (818)784-5889 • •••••••••••••••••••••• * JÖN! JÖN! JÖN! Az i\j magyar : TELEFONKÖNYV # Az Amerikai Magyar Hírlap sok érdeklődő kíván• ságát igyekszik teljesíteni egy új MAGYAR TELE• FONKÖNYV kiadásával, amelybe privát és üzleti • hirdetéseket is be lehet tenni. Megtalálhatók lesznek benne a konzulátusok, # magyar szervezetek, egyházak és közérdekű intéz. mények adatai, valamint átszámítási táblázatok, * időzónák és más hasznos tudnivalók. • A TELEFONKÖNYV kiadásának tervezett * időpontja 2009. március, a HÍRLAP fennállásának 20. évfordulója alkalmából a Biltmore # Hotelben megrendezésre kerülő nagyszabású HUNGARIAN BALL. • Kérjük, figyeljék további közleményeinket. ! AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP • DUNA CSÁRDA ÉTTEREM Az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos és sokszoros díjnyertes Kovács László közreműködésével és a külföldi magyarság széleskörű összefogásával készült többszörös díjnyertes '56-os dokumentumfilm TORN FROM THE FLAG A lyukas zászló Oscar verseny elővetítése az ArcLight - Hollywood moziban 6360 West Sunset Boulevard (& Vine) Los Angeles, CA 90028 323.464.4226 Augusztus 22>28 naponta du. 12:05-korés 2:35-kor “A magyar felkelés legalaposabb krónikája, ami eddig valaha filmen látható volt.” - Hollywood Reporter “Nagyszerű dokumentumfilm-triller.” - LA Weekly László Kovács - Executive Producer, Director of Photography Vilmos Zsigmond - Executive Producer Klaudia Kovács - Director, Producer, Writer • Endre Hules - Writer, Director Dr. Andrew Senyei - Executive Producer • George Adams - Associate Producer Zoltán Honti - Cinematographer • Kinga Tóth - Production Associate Chris Horvath - Original Music • Stephanie Hubbard - Editor Ismét erőre kaphat a gazdaság Amerikába Átalakulás előtt áll a világgazdaság. A változásokat elsősorban az olaj drágulása váltja ki, de más tényezők is szerepet játszanak. Csupán az idén 15 százalékkal 5500 dollárra drágult egy szabvány méretű konténer áthajózása Sanghajból San Diegóba. A szállítási költségek 2000 óta megháromszorozódtak, s mindaz, ami évekkel ezelőtt csábítónak látszott Kínában, ma már nem az. Néhány éve még 40-50 százalékos költségelőnyt nyújtott a nagy ázsiai ország az áttelepülő cégeknek, de ez már a múlt. A szállítás és a munkaerő drágul, miközben a jüan is felértékelődött, jórészt az amerikai kormány nyomására, s ez csökkenti a kínai export versenyképességét. Igaz, a kínai termelékenység is látványosan javul, lépést tart a béremelkedés ütemével, de sok cég már. más megoldást keres. Az egyik lehetőség: továbbállni Kínából. Vietnam és Indonézia, de Latin-Amerika is szóba jöhet, de ott nincs elegendő képzett munkaerő. A másik: vissza az Egyesült Államokba. Most azok a vállalkozások tartják szerencsésnek magukat, amelyek nem fették át teljes tevékenységüket Kínába, így nem a semmiről kell újra építeniük a gyártást. A Wall Street Journal által idézett vállalkozók azon mQrfondíroznak, hogy Kína helyett mégiscsak Amerikában gyártják termékeiket, mivel a kereslet is élénkül a „hazai” iránt. Amit az Egyesült Államokban tíz éve lebontottak, hogy Kínában építsék fel, azt nem lehet rövid idő alatt újra bezárni és újranyitni. A textil- és játékipar bizonyára örökre elveszett az Egyesült Államok számára, de az amerikai öntödék ma már versenyképesek a kínai árakkal, csak nincs belőlük elég. A kapacitások Kínában jöttek létre. Hasonló a helyzet az elektronikában, a háztartásigép-gyártásban, a bútoriparban. A gyárakkal nemcsak a feldolgozóipar jó része távozott az USA-ból, hanem a kutatás-fejlesztés is. Augusztus 15, 2008
