Amerikai Magyar Hírlap, 2008 (20. évfolyam, 3-51. szám)
2008-08-15 / 33. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER If not received in time, please report to 1-800-275-8777 11/04/2008 FRI250 SUSAN FRINK 2500 PEBBLE DR. GRANBURY TX 76048-2619 Augusztus 20. * Az Államalapító Szent István napjára emlékezünk Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során azonban Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett. A néphit korábban is e naphoz kötötte a gólyák útrakelését, e nap időjárásából következtettek az őszi gyümölcstermésre. Ha szép idő volt, bő termést várhattak. István uralkodása alatt (1000-1038) augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács is. A nap későbbi jelentőségét növelhette, hogy 1038-ban István is épp augusztus közepén halt meg. István halála után augusztus közepe megmaradt törvénylátó napnak, a változás csak a lovagkirály László uralkodása alatt következett be. 1083-ban a korábban augusztus közepén, 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, és 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt. Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként. A tizenkettedik századtól a fejedelemkultuszt jelentősen átalakította Szent István képének összefonódása a Mária-tisztelettel. Újabb változás 1686-ban következett be, amikor a törökökön győztes Szent Liga feje, XI. Ince pápa Buda elfoglalása után az egész kereszténység számára a vár visszafoglalásának napját jelölte meg Szent István ünnepeként (ez szeptember 2-a), ám az egyház továbbra is augusztus 16-án tartotta az ünnepet. Az egyházi reformok során aztán 1771-ben XIV. Benedek pápa erősen csökkentette az egyházi ünnepek számát, aminek ez a nap is áldozatul esett. • Mária Terézia rendeletben vetette fel a naptárba az István-napot „nemzeti” ünnepként, amely aztán 1848-ig folyamatosan állami és egyházi ünnep is volt. A Szent István nap ünneplését a szabadságharc bukása után megtiltották, ami nem is csoda, hiszen az első, 1860-ban tartott megemlékezés országos tüntetéssé terebélyesedett. Ettől kezdve a hatalom eltűrte Magyarországon augusztus 20. megünneplését, majd 1884 októberében több képviselő lázasan követelte Szent István napjának állami ünneppé nyilvánítását. Nem mindenki támogatta az ötletet, mondván: egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére, ezért az összetartozás szimbóluma csakis március 15-e lehet. Évekig tartó vita után a képviselőház 1891 májusában augusztus 20-a mellett voksolt. Ekkor az uralkodó, Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett, és alaposan átpolitizálódott. A korábbi tartalom kiegészült a szentistváni (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján Szent István emlékét törvénybe foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították. 1945-ben ezt eltörölték, de a napot az egyházi ünnepek sorában 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. folytatás az 5. oldalon Fellobbant az olimpiai láng, megnyitották a pekingi olimpiát Pekingben megkezdődtek a 29. nyári olimpiai játékok. A Madárfészek nevű stadion több mint 90 ezer nézője, vendége, újságírója és a tévénézők százmilliói egy Kína történelmét bemutató kulturális műsort csodálhattak meg, majd bevonultak a 204 résztvevő ország sportolói. A magyar küldöttség zászlaját Kämmerer Zoltán vitte. A lángot a stadionban Li Ning háromszoros olimpiai bajnok egykori tornász gyújtotta meg. Hu Csin-tao kínai államfő és Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének bevonulásával megkezdődött a pekingi olimpia nyitóünnepsége a Nemzeti Stadionban. A két közméltóság bemutatása előtt a fu nevű ősi kínai dobon játszó 2008 művész hangszerén sorra kivilágosodtak a visszaszámlálás hatalmas számjegyei. A helyi számmisztika - pontosabban a szám szerencsét hozó tulajdonsága - miatt a 8-adik hó 8-án 8 óra 8 perckor kezdődött ceremónia üdvözlő tűzijátékának elhalványulásával a 29 nyári seregszemle jelképes lábnyomai jelentek meg az égbolton, majd az aréna közepén kirajzolódott az öt karika. A házigazdák zászlajának felvonását és a himnuszt követően a papír és az írás került előtérbe, immár a Briliáns civilizáció című első felvonás részeként. A 28 perces történelmi áttekintést a Dicsőséges korszaknak elnevezett második szakasz váltotta a 13 hónapon át próbált ünnepségen, amelyet világszerte mintegy négymilliárd néző láthatott a képernyők előtt. A hivatalos dalt a kínai Liu Huan és a brit Sarah Brightman adta elő egy hatalmas földgömb tetején. Az ünnepséget Csang Jimu, a legismertebb kínai filmes rendezte. A nyitóceremóniára tervezett tűzijátékhoz összesen mintegy 33 ezer rakétát használnak fel, ezek egyharmadát a stadion tetejéről indítják el. Mintegy 8400 rakétát a csarnok központjából, a maradékot pedig Peking belvárosából és az olimpiai falutól északra található ligetes területről lövik fel. A nyitóünnepség zenéjét Tan Dun, világhírű kínai zeneszerző komponálta. Helyi idő szerint 21:07-kor megkezdődött az est fénypontja, a 204 ország küldöttségének csaknem kétórás bevonulása. Elsőként a hagyományoknak megfelelően Görögország küldöttsége vonult be, a zászlót a cselgáncsozó Diasz Iliadisz vitte. Ezt követően a kínai ábécé (vagyis, hogy hány vonásból áll az ország kezdőbetűtje) szerint vonulnak az országok, így Guinea volt a második a sorban. A magyar csapat 83,-ként vonult be, a küldöttség zászlaját a háromszoros olimpiai bajnok kajakozó, Kämmerer Zoltán vitte. Utolsóként a házigazda kínai csapat vonult be, a zászlót Jao Ming NBA-sztár vitte a szecsuáni földrengés egyik túlélőjének társaságában. Ezt követően a szervezőbizottság elnöke, Liu Csi, majd Jacques Rogge NOB-elnök mondott beszédet, amelyben mindketten hangsúlyozták, hogy a pekingi olimpiával egy régi álom válik valóra. Liu Csi azt ígérte, egy emberarcú olimpiát láthatunk majd, míg a NOB elnöke a dopping és a csalás elutasítására szólította fel a sportolókat. A beszédek után Jacques Rogge felkérésére a kínai államfő hivatalosan is megnyitotta a pekingi ötkarikás játékokat. Ezek után bevitték az olimpiai zászlót a stadionba, amelyet nyolc egykori híres kínai sportoló vitt körbe a Madárfészekben, majd a kínai lobogó mellé felvonták az ötkarikás zászlót is. Az olimpiai himnusz felcsendülése után a sportolók, majd a bírók tettek esküt, amelyben sportszerű versenyzésre tettek ígéretet. A lángot Li Ning háromszoros olimpiai bajnok egykori tornász gyújtotta meg a Madárfészekben. Li Ning volt az 1984-es Los Angeles-i nyári játékok legtöbb érmet szerző versenyzője, három arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel. Közben kiderült, hogy Brunei nem nevezte be két indítani kívánt versenyzőjét a péntek déli utolsó határidőig, így a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kizárta az országot a pekingi ötkarikás játékokról. A szultánság egy súlylökőt és egy úszót szeretett volna szerepeltetni, ám a vezetők nem éltek az utolsó lehetőséggel, így nélkülük rendezik a versenyeket. Brunei kizárásával 204 ország szerepel az olimpián, ami rekordnak számít a játékok történetében.
