Amerikai Magyar Hírlap, 2008 (20. évfolyam, 3-51. szám)

2008-05-16 / 20. szám

Uticélok, amiket unokáink nem láthatnak Glacier Nemzeti Park Leak Mead Mauritius Kilimanzsáró A globális felmelegedés és az átalakuló éghajlat következtében bolygónk számos pontját, köztük jó néhány kedvelt nyaralási helyszínt drasztikus átalakulás fenyeget. A Lonely Planet útikönyv sorozat ajánlásával következzen ezek közül hat olyan nyaralóhely, amelyet érdemes minél előbb felkeresni, ha még életünkben látni akarjuk. Az Amerikában található rengeteg nemzeti park közül tucatnyit fenyeget a globális felmelegedés. Az egyik ilyen a Montanaban található Glacier Nemzeti Park. Az itt található gleccserek évről évre rövidebbek lesznek. 1968-ban még 38, mára mindössze 26 gleccserrel találkozhatunk, 2030-ra szakértők szerint pedig akár az összes eltűnhet a park területéről. Afrika legmagasabb hegycsúcsa, a Kiliman­dzsáró. A Tanzániában található kialudt, hófödte vulkán a hegymászók kedvelt célpontja, ahol egy nap alatt olyan mintha négy évszakot élne meg az ember. 1912. óta a hegycsúcsot borító hólepel 82 százaléka elolvadt, és szakértők szerint 2015-2020- ig akár az egész eltűnhet. Aki tehát részese szeretne lenni még életében ennek a páratlan látványnak, annak érdemes minél előbb felkeresnie Afrika ezen részét. Kanada, azon belül Manitoba egyik kisvárosa, Churchill az ott élő jegesmedve populációjáról híres. Ősszel közel 900 medve várja a tenger befagyását, amit a turisták egészen közelről szemügyre vehetnek buszos túrák keretében. Kutatók szerint 50 éven belül azonban az ott élő jegesmedve állomány kétharmada kipusztulhat az elolvadó jéghegyek miatt. A nevadai Leak Mead nem csak lenyűgöző ter­mészeti adottságairól, de egy ember alkotta csodáról, egy óriási védőgátról is híres. A fürdőzésre, csónakázásra vagy akár horgászatra is alkalmas tó vize azonban 40 éve nem látott mértékűre apadt. Kutatási eredmények szerint 50 százalék az esélye annak, hogy 2021-re teljesen kiszárad a tó medre. A búvárok körében igen kedvelt, Indiai-óceán­ban található kissziget, Mauritius szintén a globális felmelegedés fenyegetésének van kitéve, hiszen a partjainál található korall-zátonyok nem csak a melegedéstől, de a partokat elárasztó turistáktól, illetve az általuk okozott szeméttől és üledéktől is kipusztulnak. A másik trópusi paradicsom, az India délnyu­gati csücskénél található Maldív-szigetek is hasonló jövőnek néz elébe, hiszen a mára szinte mindenna­possá vált extrém időjárási körülmények, valamint az egyre emelkedő tengerszint miatt a sziget akár el is tűnhet a föld színéről. A 2004-es cunami nyomán a 200 kissziget közül mindössze 9 menekült meg az árvíztől, hiszen mindegyik közel tengerszinten fekszik. A magyarok a legnagyobb alkoholfogyasztók Az Egészségügyi Világ­­szervezet (WHO) május végén szólította fel a tagállamokat, hogy egységesítsék az alkohol­stratégiájukat. A mértéktelen ívás ugyanis évenként világszerte 2,3 millió idő előtti halálesetért felelős. Magyarországnak viszont annak ellenére nincs elfogadott stratégiája - ellentétben például a skandináv országokkal és Nagy- Britanniával hogy az Európai Bizottság 2006-os jelentése szerint a magyarok a legnagyobb alkoholfogyasztók az EU-ban. Magyarországon egy ember évente átlagban 18 liter száz százalékos alkoholt - forgalomban ilyen töménység nem kapható, a kimutatások azonban ezt veszik alapul - fogyaszt. Ráadásul ennek a mennyiségnek a negyedét az illegálisan előállított szeszesital teszi ki. A britekre, akik a fel­merés szerint a leggyakrabban járnak szórakozni, 13 liter jut, a lista végén Málta áll, 7 literrel. A 100 ezer lakosra jutó alkoho­los eredetű halálozás Magyar­­országon 2003-ban 149,55 volt. Ugyanez a szám Csehországban 89,74, Szlovákiában 92,8, Lengyel­­országban 86,54 volt. Az uniós átlag - a 2004-es bővítés előtti - pedig 104,63 volt. A legrettegettebb mondat Egy angol közvélemény kuta­tás eredménye alapján kijelenthet­jük, hogy a „Beszélnünk kell!!” a legrettegettebb mondat. Az emberek sokkal jobban félnek ettől, mint a “Főnök látni akar! ” című felvonástól. Sőt mi több, a kutatásban résztvevők visszajelzé­sei szerint még a “Ki vagy rúgva!” és a “Mit kérsz utolsó vacsorának!” mondatoknál is sokkal ijesztőbb, mikor a párunk, akit szeretünk “beszélni akar velünk!”. ANGYALFI RENT- A-CAR AUTÓBÉRLÉS MAGYARORSZÁGON A. Suzuki Swift manual B. Fiat Punto, Opel Corsa, Suzuki Ignis, Suzuki Swift (új) .manual, air.c 190 usd/hét C. Citroen C3 manual, air.c 220 usd/hét D. Opel Astra 1.4 manual, air.c 250 usd/hét E. Opel Astra 1.6, Honda City, Chevy Aveo automatic, air.c 270 usd/hét Korlátlan km használattal, biztosítással és adóval. Repülőtéri átadással és átvétellel. Tel.: 011-36-30-9-342-351, TeL/fax.: 011-36-25-411-321 Email: a.zrent@citromaü.hu 150 usd/hét Répa termeszthető a Marson A marsi por egy része ugyanolyan összetételű, mint a földi kertek talaja, derült ki a Phoenix űrszonda első kémiai kísérletéből. A fel­fedezés megnöveli azon élőlények körét, amelyek életben tudnának maradni a bolygón, írja a Magyar Csillagászati Egyesület híroldala. A Marsra leszállt Phoenix űrszonda még nem végzett a begyűjtött minta elemzésével, de már most is biztos, hogy a talajban számos fontos tápanyag megtalálható, például magnézium, nátrium és kálium. Az önmagában még nem nagy újdonság, mert a tudósok már koráb­ban kimutatták ezeknek az anyagoknak jelenlétét, csakhogy eddig senki sem tudta, hogy ezek vízben oldható formában vannak-e jelen a Marson. A minta tulajdonságai nagyon hasonlóak az Antarktisz felső, szárazabb völgyeiben található talajéhoz. A lúgos kémhatás határozot­tan meglepő eredmény, az elemzés 8-9 közötti pH értékeket mutatott ki. A felszín alatti rétegben talált tápanyagok és vegyületek a jelenlegi ismeretek szerint az élethez szükségesek, és ezek alapján a marsi talaj akár zöldségek termesztésére is alkalmas lehet. A New Scientist szerint a répa és a spárga is szereti ezt a kémhatást. A fogorvosok többsége az amalgám tömés ellen Világszerte több millió ember szájában van, mégis a szívproblémák és az Alzheimer-kór kialakulását szokták a számlájára írni. Az amal­gám fogtömések mellett most már azok sem kardoskodnak, akik eddig védték a higanyt tartalmazó tömést. A mérgező higanyt is tartalmazó amalgám fogtömésről már régóta hangoztatják, hogy veszélyt jelent az egészségre, ám a világ legjelentősebb orvosi szabályozó ügynöksége eddig nem volt hajlandó ezt elismerni. Az amerikai kormány által működtetett Élelmiszer- és Gyógyszer­hivatal (FDA), miután már több éve hangoztatja, hogy a fogtömések egészségesek, most belátta: valóban jelenthetnek egészségügyi kocká­zatot. „A higanytartalmú amalgám fogtöméseknek neurotoxikus hatá­sai lehetnek a fejlődő gyerekek és a magzat idegrendszerére” - áll a szervezet honlapján, ahol azt is közlik: amikor behelyezik vagy kiveszik a tömést, higany szabadulhat fel, ami akár rágáskor is megtörténhet. Az FDA a beismerés után valószínűleg korlátozza, vagy betiltja a mérgező fémet tartalmazó tömés alkalmazását. Fogorvosok minden évben több tízmillió fogba tesznek amalgám tömést - csak az Európai Unióban 125 millió tonna higanyt használnak fel ehhez. A Brit Fogászegyesület azonban még továbbra is azt állítja: ezek a tömések biztonságosak, tartósak, költség-hatékonyak, és nem okoznak szervi problémákat, bár a terhes nőknek azt tanácsolják, hogy kerüljenek mindenféle fogászati beavatkozást. Norvégiában és Dániába az év elején már betiltották az amalgám töméseket, Svédországban, Finnországban és Japánban pedig erősen korlátozott alkalmazásuk. Világszerte egyre több fogorvos választja az alternatív töméseket, amelyek a mérgező higany helyett gyantát vagy üveget tartalmaznak - bár ezek jóval drágábbak, és nem olyan erősek. ©Július 4, 2008 AMERIKAI lifagyar ffírlap

Next

/
Thumbnails
Contents