Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-12-21 / 50. szám
g? tfjíjr 1 > We wish our Hungarian customers and the Southern California Hungarian Community Happy Holidays, and a Prosperous New Year BEN NAVI PRESIDENT BOB HESS Vice President pimp (J nhtmixomi 3341 W. El Segundo Blvd. Hawthorne, CA 90250 Tel. 310.531.8100 * Fax 310.531.8707 Meghitt szép KARÁCSONYT és sikerekben gazdag, boldog ÚJ ESZTENDŐT kívánok pácienseimnek, barátaimnak atgLfc és az összmagyarságnak jüL* Dr. BIRITZ TIBOR Pacific Bio Clinic (Alternative Gyógyászat) 6360 Wilshire Blvd., Ste. 502 Los Angeles, CA 90049 időpontért hívják: 323-653-5423 Kegyelemteljes Karácsonyt és Áldásos Újévet kívánnak a Premontrei Atyák az Orange-i Szent Mihály Apátságból St. Michael’s Abbey of the Norbertine Fathers 19292 El Toro Road, SUverado, CA 92676-9710 Phone (949) 858-0222 * Fax (949) 858-4583 Barátainak, ismerőseinek és üzletfeleinek, %£!>% az Amerikai Magyar Hírlap olvasóinak ^ kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet kíván DR. CSETŐ F. ILDIKÓ BEVÁNDORLÁSI ÜGYVÉD és az ügyvédi iroda alkalmazottai Susan Hajdú és Daskó Ágnes Cím: 9080 Santa Monica Blvd., Suite 200 Los Angeles, CA 90069 Telefon: (310)858-1987 Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és az Új Esztendőre jó egészséget, szépséget és boldogságot kívánunk üzletfeleinknek, barátainknak és ismerőseinknek Dr. Ékes Gábor és Judit Dr JUGA Kozmetikai és Kereskedelmi kft. 1095 Budapest, Soroksári út 48. (36-1) 215-6440 JOSEPH RATZINGER: Ökör és szamár a jászolnál Karácsony ünnepén mindannyian szívünkből kívánjuk, hogy hajszolt jelenünkbe egy kis nyugalom és öröm költözzék, hogy megérintsen bennünket Istenünk jósága, és így új erőt merítsünk a továbbhaladáshoz. Amikor a karácsony nekünk szóló üzenetéről akarunk elmélkedni, talán hasznos lehet, ha vetünk egy pillantást az ünnep kialakulásának történetére. Az egyházi év ünnepei először nem Krisztus születése, hanem a feltámadásába vetett hit köré rendeződtek. A keresztények eredendő ünnepe így nem a karácsony, hanem a húsvét. Hiszen valójában csupán a feltámadás alapozta meg és engedte egyházzá szerveződni a keresztény hitet. Ezért már Antiochiai Szent Ignác is úgy jellemzi a keresztényeket, mint akik „már nem a Szombatot tartják meg, hanem az Úr napja szerint élnek”: kereszténynek lenni a feltámadásból eredő húsvét szerinti életet I jelenti, amelyre minden vasárnap emlékezünk. Elsőként Római Hippolütosz jelölte meg Jézus születése napjaként december 25-ét, 204 körül írt Dániel-kommentárjában; őt megelőzően Bo Reicke utalt emellett az ünnepek rendjére, amely szerint Lukács evangéliuma a Keresztelő és Jézus születését egymásra vonatkoztatja. Ebből az következnék, hogy evangéliumában már Lukács is december 25-ét tételezi Jézus születésnapjának. Ezen a napon emlékeztek meg akkoriban a Makkabeus Júdás által bevezetett templomszentelési ünnepről, s így Jézus születésének dátuma egyben azt is jelképezné, hogy általa, aki Isten világosságaként ragyogott fel a téli éjszakában, a templom valóban megszentelődött: Isten közénk érkezett a földre. Bárhogy legyen is, karácsony ünnepe határozott formát a kereszténységen belül csak a 4. században öltött, amikor kiszorította a győzedelmes napisten római ünnepét, és Krisztus születését mint az igazi világosság győzelmét értelmezte. Bo Reicke feljegyzéseiből is egyértelműen kiderül, hogy ezáltal a pogány ünnepnek a kereszténységbe való beolvasztása mellett egy régi zsidó-keresztény hagyomány is folytatódik. Szent Ferenc a karácsonyról Mindenesetre karácsony emberi melegsége, amelynek következtében ez az ünnep megelőzte a feltámadás ünnepét - csak a középkorban alakult ki. A karácsonyi ünnep ezen új vonásának felerősödésében nagy szerepet játszott Assisi Szent Ferenc mély szeretete az ember Jézus, a velünk lakó Isten iránt. Ferenc első életrajzírója, Celanói Tamás így szól erről második életrajzában: „A gyermek Jézus születését minden más ünnepnél örvendezőbb lélekkel ülte meg; azt szokta mondani, hogy ez az ünnepek ünnepe, melyen a kisdeddé lett Isten emberi emlőkön csüggött. Gondolatban mohó vággyal simogatta végig a maga elé képzelt gyermeki tagokat, és a Kisded iránti részvét, mely mélyen beleszántott leikébe, arra késztette, hogy gyermek módjára édes szavakat gügyögjön. Jézus neve olyan volt szájában, mint a lépesméz.” [1] Ebből a lelkűiéiből fakad aztán a híres grecciói karácsonyi, ünnepség, amelyre a Szentföldön és a Santa Maria Maggioréban tett látogatása ösztönözhette. Mozgatója az emberhez és Istenhez való közelség és a valóság vágya volt, az a kívánság, hogy egészen jelenvalóként élhesse át Betlehemnek, Jézus születésének örömét, s továbbadhassa ezt barátainak. Ahogyan Celanói Tamás ír első életrajzában erről a jászolos szentestéről, megindító, és döntően hozzájárult ahhoz, hogy a jászolállítás, e szép szokás elterjedhetett. Joggal mondhatjuk hát, hogy a grecciói éjszaka valósággal újra megajándékozta karácsony ünnepével a kereszténységet, úgy, hogy annak üzenete, különös melegsége és emberiessége, Istenünk emberiessége át tudta járni a lelkeket, és a hitnek új dimenziót adott. A feltámadás ünnepe Istennek a halált legyőző és az eljövendő világba vetett reményre tanító hatalmára irányította a figyelmet. Karácsonykor azonban Isten védtelen szeretete, alázata és jósága válik láthatóvá, amely kiszolgáltatja magát nekünk ebben a világban, s amely által az életnek és a szeretetnek egy új módjára akar megtanítani minket. Greccio szerepe karácsony ünneplésében Talán érdemes feltenni a kérdést: Hol van tulajdonképpen Greccio, ami ilyen jelentős szerephez jutott a hit történetében? Greccio kicsi helység Umbriában, a Rieti-völgyben, nem messze Rómától, északkeletre. Tavak és hegyek kölcsönzik ennek a vidéknek azt a különleges varázsát és szépségét, amely ma is megérint minket, annál is inkább, mert a turizmus alig zavarja meg békéjét. A 638 méter magasságban lévő grecciói konvent megőrzött valamit a kezdetek egyszerűségéből, szerény maradt, mint a lábainál elterülő kis falu, az erdő ölén, mely, mint Isten Szegénykéje napjaiban, marasztal, szemlélődésre hív. Celanói Tamás azt írja erről, hogy Ferenc különösen szerette ennek a településnek a lakóit szegénységük és egyszerűségük miatt; gyakran eljött ide, hogy megpihenjen, vonzotta az a kicsi, szegényes és magányos cella, ahol zavartalanul átadhatta magát a mennyei dolgok szemlélésének. Az ember szegénységét, egyszerűségét és hallgatását - a teremtés szavát jelentette e hely Assisi Szentje számára. így válhatott ez a hely Betlehemévé, s így írhatta be újra Betlehem nevét és titkát a lelkek térképébe. De térjünk vissza 1223 szentestéjéhez. Greccio vidékét Assisi szegények rendelkezésére bocsátotta egy János nevű nemesúr, akiről Celanói Tamás elmondja, hogy magas származása és nagy tekintélye ellenére „a vér nemességét semmibe sem véve egyedül a lélek nemességére törekedett”. [2] Ezért szerette őt Ferenc. Jánosról tehát megtudjuk, hogy azon az éjszakán csodálatos látomás, kegyelmében részesült. A jászol szalmáján egy kisgyermeket látott mozdulatlanul feküdni, akit azonban Szent Ferenc közelsége mintegy kiragadott álmából. A szerző hozzáteszi: „És nem is volt egészen alaptalan ez a látomás. Mert lám, a kisded Jézus sokak szívében egészen feledésbe merült; most ellenben Isten kegyelméből szolgájának, Szent Ferencnek segítségével megint életre támadt, és kitörölhetetlenül mélyen belevésődött az emberek emlékezetébe”. [3] A velünk lakó Isten E képben jól tükröződik, mi az az újdonság, amelyet. Ferenc szívet-lelket átjáró hitével a keresztény karácsonynak ajándékozott: a gyermek Jézusban rejlő isteni kinyilatkoztatás felfedezését. Isten így lett valóban „Emmánuellé”, velünk lakó Istenné, akitől sem magasság, sem távolság el nem választhat: gyermekként olyan közel hajolt hozzánk, hogy félelem nélkül szólíthatjuk gyermeki közvetlenséggel: „te”-nek. A gyermek Jézusban válik leginkább nyilvánvalóvá Isten szeretetének védtelensége: Isten fegyverek nélkül jön, mert nem kívülről akar meghódítani, hanem belülről akar megnyerni, átalakítani minket. Ha valami legyőzheti az emberi önfejűséget, erőszakosságot, önzést, akkor az a gyermek gyámoltalansága. Isten ezt öltötte magára, hogy így győzzön le minket s vezessen vissza bennünket önmagunkhoz. Ne feledkezzünk meg eközben arról, hogy Jézus legfőbb méltósága „a Fiú”: Isten Fia isteni méltóságát az a szó jelöli, amely Jézust örök gyermeknek nevezi. Gyermeksége megfelel a „Fiú” istenségének. Gyermeksége így útmutatás, hogyan juthatunk el Istenhez, a megdicsőüléshez, így kell értenünk szavait: „Ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a gyermek, nem mentek be a mennyek országába” (Mt 18,3). Aki karácsony titkát nem értette meg, az a keresztény lét lényeges elemét nem értette meg. Aki ezt nem fogadta el, nem juthat Isten országába - erre emlékeztette Ferenc saját korát, s minden utánuk következő kort. A grecciói barlangban a Szent Éjszakán Ferenc utasításai szerint ott állt az ökör és a szamár is. Azt mondta ugyanis a nemes Jánosnak: „Teljes valójában fel akarom eleveníteni a betlehemi (Folytatás a 15. oldalon) December 21,2007
