Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)

2007-07-20 / 28. szám

Új hét csoda: világméretű szavazás Nagyszabású, ünnepélyes, sztárvendégekkel bőségesen megtűzdelt esemény során kihirdették a lissza­boni Luz stadionban a világ új hét csodáját. A nemzetközi szavazást lebonyolító svájci alapítvány vezetője, Bemard Weber elmondta, hogy világ­szerte közel százmillió szavazat érkezett az elmúlt másfél évben a húsz jelöltre. A szavazást július 6-án, pénteken éjfélkor zárták le, az interneten, telefonon és sms-ben leadott szavazatokat ezután összesítették. A végeredményt helyi idő szerint szombaton este, tizenegy óra előtt kezdték ismertetni. Neil Armstrong amerikai űrhajós, a Holdon elsőként járó ember nyitotta ki az első borítékot. A hét új csoda a következőképp állt össze: Chichén Itza maja piramisa, a római Colosseum, Machu Picchu romvárosa Peruban, Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiro-ban, a kínai Nagy Fal, Petra sziklavárosa Jordániában és végül a Tádzs Mahal Agrában. Mivel a szervezők májusban tiszteletbeli csoda státuszt biztosítottak a Gízai piramisoknak, ezért tulajdonképpen 7+1 csodát hirdettek ki szombat este. Bár Federico Mayor, az UNESCO egykori igazgatója részt vett a szervezésben és segítette az alapít­vány munkáját, az UNESCO világörökségi tanácsa nem működött együtt Weberékkel, sőt közleményben erősítették meg, hogy nincs közük a szavazáshoz, és egyebek mellett annak a kifogásuknak adtak hangot, hogy egy új hetes lista összeállítása nem segít a világörökségi helyszínek védelmében, ráadásul a szavazás inkább érzelmi, mint tudományos alapokon zajlott. Bernard Weber, a „New 7 Wonders Foundation” vezetője az eredményhirdetés után bejelentette, hogy az alapítvány következő nagy globális projektje, a világ hét természeti csodájának megválasztása lesz, a honlapon már lehet is nevezni a természet alkotta csodákat. Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiro-ban Gízai piramisok Világbajnok a magyar futballcsapat - a robotoknál Világbajnok lett a magyar robotfoci-válogatott az Egyesült Államokban. A nyíregyházi diákok csapata Atlantában a Junior Robocup versenyen, a “prezentáció” kategóriában lett világelső. Ez azt jelenti, hogy a magyar fiatalok programozták a legügyesebben a robotfocistákat. A technológiai világversenyen 23 ország 243 csapata vett részt. A magyar robotfoci vál­ogatott Szingapúr legjobbjaival mérkőzött és 16:2 arányban kika­pott. „Sajnos, a szingapúriak lea­láztak minket, nagyon jók voltak”- mondta a Független Hírügynök­ségnek Sylvester Áron, a csapat egyik tagja. Az angol robotokat azonban 10:6-ra megverte a nyíregyházi csapat. A 14-17 éves fiatalok először indultak ezen a világversenyen és angol nyelvű technológiai, programozói bemutatójukkal még a japánokat is lenyűgözték. A magyar diákok tudását első díjjal jutalmazták az Egyesült Államokban. A robotok jövőre Pekingben találkoznak, a nyír­egyháziak azon a versenyen is indulni szeretnének. Levél a Kiadónak Zaiatnay Cinitől Kedves Julius! Borzasztóan sajnálom, hogy nem tudtunk találkozni, pedig nagyon szerettelek volna látni. Számomra Los Angeles és a Csárdás olyan, mint az otthonom, nagyon sok kedves emlék fűz oda és imádok énekelni azt odajáró magyaroknak, hiszen mindig nagy sikerem van, örömet okozok nekik no meg magamnak is. Nem csak az énekléssel, hanem az isteni kajákkal is, ami nálatok van, és amint hallom, az étterem szebb, mint valaha. Bizony három éve már hogy utoljára ott jártam, de sosem fogom elfelejteni azokat a Kaliforniai magyarokat, akik felajánlották a segítségüket életem legnehezebb időszakában. Az elmúlt néhány hónapban testileg is lelkileg is visszanyertem igaz önmagamat, új házba költöztünk és Niki lányommal együtt nagyon boldogak vagyunk ott. Folyamatban van egy angol lemezszerződésem, remélem régi álmom, az életemről szóló film is megvalósul. Egy interaktív mozifilmet is forgatunk, Angliában és itthon is egy új CD feléneklésére készülök és december végén végre egy nagy születésnapi bulival ünnepelhetem a Papp László stadionban a visszatérésemet. Nagyon várom a kanadai és amerikai magyarokkal való újra találkozást. Nagyon szeretem Amerikában azt is, hogy sokkal könnyebb az újrakezdés és sokkal nagyobb lelkesedéssel segítenek ennek megvalósításában. Szóval, alig várom, hogy ott énekelhessek. Július közepére tervezzük az utazást és néhány napot New Yorkban és két hetet Los Angelesben leszünk. Mindenkit sok szeretettel üdvözlök, Zaiatnay Cini és lánya, Nixi Eltűnhet a készpénz, de miért négyszámjegyű a PIN-kód? Negyvenéves a bankjegykiadó au­tomata, amelynek skót feltalálója az év­fordulón elárulta mi­ért pont négyszám­jegyű az azonosí­tásra szolgáló kód, a PIN. A Barclays bank éppen 40 évvel ezelőtt he­lyezte üzembe a londoni Enfield High Streeten az első bankjegykiadó automatát, amelynek feltalálója, a 82 éves skót John Shepherd-Barron nyugdíjas éveit tölti vidéki házában. A találmány ötlete fürdés közben jutott Shepherd- Barron eszébe, amint a kádban ázva éppen azon studírozott, milyen jó is lenne, ha a világon bárhol bármikor hozzájuthatna pénzéhez. Ahogy elmesélte a BBC-nek, a csokoládéautomata adta az ötletet, amelyben az édességet készpénzzel helyettesítette. A Barclayst nem volt nehéz meggyőzni, így megkezdődhetett a részletek kidolgozása. Mivel a bankkártyák akkoriban még nem léteztek, a szén enyhén radioaktív karbon 14 nevű izotópjával átitatott csekket kellett benyomni a gépbe, amely ennek és a tulajdonos PIN- kódjának a segítségével azonosította a felhasználót. A feltaláló szerint ez nem volt veszélyes: számításai szerint 136 ezer ilyen csekket kellett volna megennie valakinek ahhoz, hogy azok radioaktív tartalma bár­milyen hatással legyen rá. Az első automaták maximum 10 fontot adtak ki, de ahogy Shep­herd-Barron emlékszik, ez akkoriban bőven elég volt egy nagyon vad hétvége költségeinek finanszírozásához. Persze mint minden kezdet, ez is nehéz volt. Az első gépeket vandál módon feltörték, illetve Zürich egyetlen automatája misztikus hibaje­lenségeket kezdett mutatni. Mint kiderült, a közelben két villamosvonal vezetékei időnként szikráztak, ami megzavarta a gép elektronikus agyát. A bankjegykiadó automaták megalkotásának egyik mellékterméke a PIN-kód feltalálása. John Shepherd-Barron emlékezett hatjegyű katonai azonosítószámára, ezért úgy gondolta valami ilyesmire lenne szükség. Beszélt erről a feleségével, aki elmondta, hogy maximum négy számje­gyet képes megjegyezni - ezért lett négy számjegyű a titkos kód. Bár a világon ma már 1,6 millió készpénzkiadó automata működik, John Shepherd-Barron úgy véli, találmányának megvannak számlálva az évei. Mint mondja a pénzátutalás pénzbe kerül, ezért három-öt éven belül elhal a készpénzhasználat. Szerinte hamarosan a legkisebb fize­tésekhez is mobiltelefonjukat használják majd az emberek. ©Július 20, 2007 A római Colosseum Chichén Itza maja piramisa Machu Picchu romvárosa Peruban Petra sziklavárosa Jordániában A kínai Nagy Fal Tádzs Mahal Agrában AMERIKAI Hja gyár Hírlap

Next

/
Thumbnails
Contents