Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-07-20 / 28. szám
A magyarok inkább betegek, de nem mennek orvoshoz A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint az elmúlt három évben jelentősen csökkent azok aránya, akik rendszeresen járnak szűrővizsgálatokra, miközben a lakosság többsége azt érzékeli, hogy romlik az egészségi állapota. Az áprilisban, 990 ember megkérdezésével végzett kutatás megállapítja: az emberek többsége tisztában van saját rossz általános egészségi állapotával, azonban ez ellen a többség nem tesz semmit. A kutatók szerint különösen a 30-39 évesek körében figyelhető meg ez a tendencia. Az egészségi állapotuk romlását leginkább a gimnáziumi és szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők észlelték. Egy ötfokozatú skálán - az iskolai osztályzatoknak megfelelő értékeléshez hasonlóan - a lakosság saját általános egészségi állapotát jó közepesre (átlag: 3,62) értékelte, szemben a 2004-ben mért 3,73-as értékeléssel. A lakosság, saját egészségi állapotának rosszabb megítélésével párhuzamosan, az egészségmegőrzésben is passzívabbá vált, amiben a férfiak „járnak az élen”. Míg három évvel ezelőtt 36 százalékuk nem tett és nem is akart semmit tenni egészsége megőrzése érdekében, idén ez az arány 41 százalékra nőtt. Az egészségmegőrzés szempontjából a lakosság legpasszívabb csoportja a 40-49 éves korosztály, valamint a legalacsonyabb - 8 általános, illetve szakmunkás - végzettségűek. Kétharmaduk (62-62 százalék, illetve 63 százalék) semmit nem tesz egészségének megőrzése érdekében, azonban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében nőtt az egészségvédelem terén aktívak aránya. A rendszeresen szűrővizsgálatokra járók aránya jelentősen - 57 százalékról 45 százalékra - csökkent az elmúlt három év alatt. E csökkenés legnagyobb mértékű a 20-29 évesek csoportjában volt, ahol a rendszeresen szűrővizsgálatra járók aránya 2004-ben még 61 százalék volt, míg idén már csak 14 százalék. Budapesti családi ház 6 millió forinttól Szinte hihetetlen, de már 6 millió forintért is lehet családi házat vásárolni a főváros pesti oldalán - nyilatkozta a Duna House budapesti ingatlanpiaci felmérésére hivatkozva a cég elemzési vezetője. A másik véglet a budai 600 millió forintos luxusrezidencia. A fővárosban 40-50 millió forintért szinte egyáltalán nincs kereslet a családi házakra. Akinek ugyanis ennyi pénze van, az inkább maga fog bele az építkezésbe. Szintén nem kelendőek azok a házak, amelyek a 60-as, 70-es években épültek. Ezek ugyanis már nem elégítik ki a mai igényeket, viszont szinte annyiba kerülnek, mint az újabb épületek - mondta Murányi Ákos. A Duna House olyan családi házat is talált a főváros XIX. kerületében, amely mindössze 6 millió forintba kerül. Természetesen ez egy apró, pusztulófélben lévő épület, amelyhez nem sok zöldterület kapcsolódik, a szakértő szerint azonban nem biztos, hogy rossz vétel. Ugyanis azon a helyen a telek is többet érhet. Néhány szót a másik véglet is érdemel: Budapest legdrágább ingatlanja 600 millió forintba kerül. Az épület akár nagyköveti rezidencia is lehetnek, hiszen tripla garázs van benne, több generáció együttélésére alkalmas, és uszodából is több van belőle. Murányi Ákos elmondta azt is, hogy a legdrágább ingatlanokat nem a Rózsadombon kínálják, hanem a XII. kerületben. A legtöbbet azokért a házakért kell fizetni, amelyek már az erdő szélén, természetvédelmi terület közelében épültek. ÁLL A BÁL! A NAGY SIKERŰ ANNA BÁL! az Egyesült Magyar Házban. Ez évben is megrendezzük a múltban oly nagy sikert aratott Anna bálunkat. Legyen Ön is részese ennek a forró hangulatú estének. Július 28-án szombaton este 7 órai kezdettel Szórakoztató és tánczene: Bodrogi Gyula * Énekel: Dóra Lívia és Semegi János Kárpátok Népi Táncegyüttes Irodalmi Kör: Anna versek Horváth Róbert Fotókiállítása A finom vacsorát PATAKI JÚLIA készíti! Sült csirke, rántott hús, vegyes köret, sütemény Belépő: $30.00 Tagoknak $25.00 Helyfoglalás: Anna Lynn Reeves (310) 497-3384 keanufilm@yahoo.com Éva Mária Mátté (310) 874-6219 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles,CA 90018 (323) 734-1453 www.magyarhazla.com Nem mer beteg lenni a magyar.... Az első félévben meredeken csökkent a betegállományban töltött napok száma: 15 százalékkal esett a betegszabadság, 10 százalékkal a táppénzes napok száma. A mérséklődés már a 2005-ös és 2006-os adatokon is látható. A kirívó visszaesés nemcsak az enyhe télnek köszönhető, a szigorodó ellenőrzések mellett kevesebben maradnak otthon egészségesen és többen dolgoznak betegen - írja a Népszabadság. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a kevesebb betegszabadság másik fő oka az állásféltés. Véleményét megerősítik a háziorvosok tapasztalatai is: egyre többen fordulnak hozzájuk azzal a kéréssel, hogy a tüneteket gyorsan megszüntető szert írjanak fel nekik, mert nem maradhatnak ki a munkából. A szabadságok negyedét nem adják ki! A szabadságok egynegyede eltűnik Magyarországon, azt soha nem kapja meg a dolgozó - mondta nyíregyházi sajtótájékoztatóján az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Borsik János szerint ennek fő oka, hogy a dolgozói létszámot, különösen a közüzemeknél, olyan mértékben csökkentik, ami lehetetlenné teszi a szabadságok kiadását. Az érdekvédők nem értenek egyet azzal, hogy a munkaadók kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva átvihessék dolgozóik szabadságát a következő évre - tette hozzá. Rekord dollárok jótékonyságra Tavaly az amerikaiak 295 milliárd dollárt adtak jótékony célokra, ez újabb a rekord az előző csúcs, a 2005-ös 283 milliárd után, írta hétfőn az AFP hírügynökség, amerikai piacfigyelő cégek összesítését idézve. Az amerikai állampolgárok évente a jövedelmüknek körülbelül a 2 százalékét költik jótékonyságra, a háztartások több mint 65 százaléka adakozik. Az adakozók aránya nagyobb, mint akár az elnökválasztásokon szavazóké, azon hagyomány miatt, hogy az amerikai szövetségi költségvetés sohasem volt nevezetes gondoskodó jellegéről. A tavalyi adományokból a legtöbb a vallási szervezeteknek jutott, a második helyen oktatást támogató szervezetek végeztek. Belerokkan a világ, ha padlót fog Amerika? Miközben az amerikai gazdaság immáron negyedik negyedéve láthatóan lassul, a világgazdaság sokakat elképesztő ütemben száguld. Mivel az előbbi továbbra is a legnagyobb szereplőnek számít, globális szinten a kettősség érdekes kérdéseket vet fel. Sokan úgy vélik, sikerült az egyes gazdaságoknak az Egyesült Államoktól leszakadniuk, így különösebb hatással nem is lehet rájuk a lassulás, mások szerint kis késéssel követnie kell a világgazdaságnak is Amerikát. A legfrissebb kutatások szerint az USA lassulásától nem kell félnie Európának, ám egy súlyosabb recesszió esetén Európa is pórul járhat. Vegyük először azokat a jeleket, melyek ellenpontként szolgálhatnak azoknak, akik szerint az Egyesült Államok globális szerepe erodálódik, a tengerentúli soft landingnek pedig a többi gazdaság függetlenedése miatt mérsékelt csak a hatása. A legtöbb megfigyelés alapján úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok gazdaságának szerepe az első olaj-sokk idejéhez viszonyítva emelkedett a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) dinamikus feltörekvése ellenére. Az árfolyamhatás kiszűrésével számolt világgazdasági termelésnek nagyobb része folyik jelenleg Amerikában, mint a 70-es évek elején. Mint külkereskedelmi szereplő is nagyobbnak számít ma már, miután a világszintű importban kitett aránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan nagy mértékben emelkedett, igaz ez némi pozícióvesztéssel párhuzamosan ment végbe az export terén. A nemzetközi tőkepiacoknak már több mint 40 százalékát teszik ki az amerikai tőkepiacok, ami szignifikáns növekedés a 70-es évekre jellemző egyharmad arányhoz viszonyítva, és amire a megemelkedett globális integráció is rátevődik. Összességében ezek tehát azt mutatják, hogy az Egyesült Államok ma fontosabb szereplő a világgazdasági súlyát tekintve, mint a korábbi évtizedekben. Az Egyesült Államok világgazdasági szerepe talán most a legnagyobb eddig, a többi régió különülésének feltételezése pedig hamisnak bizonyul. Látható az is, hogy egy amerikai recesszió kimutathatóan a teljes globális gazdaságot magával húzza, viszont a fő következtetés, hogy ugyanez nem áll már fent az amerikai gazdaság potenciális alatti teljesítménye esetén. Ilyen esetekben az ipari országok is csak minimális lendületvesztést mutatnak, a világ többi rész pedig határozottan gyorsul. A jelenlegi helyzet ez utóbbi szcenáriót mutatja, az amerikai GDP az első negyedévben mindössze 0.7 százalékos éves ütemben bővült, ami jóval a potenciális szint alatt található, de nem jelent recessziót, a második negyedévre pedig az elemzők újra felpörgést, 2 százalék körüli tempót várnak. A fentiek alapján pedig a világgazdaságnak nem kell tartania komolyabb megrázkódtatástól, és továbbra is remek, potenciális feletti ütemben bővülhet tovább. Fontos következtetés az is, hogy a gazdaságpolitikusoknak jelentős szerepük van a sokkok tovagyűrűzésének mérséklésében is. Ingyenes tömegközlekedést fontolgatnak az USA-ban A személyautók és a tömegközlekedési eszközök használata közötti óriási költséghatékonysági eltérés az Egyesült Államok három nagy agglomerációjában - Chicagóban, San Franciscóban és New Yorkban - szinte egyidejűleg került a figyelem központjába - írja a Világgazdaság. Mindhárom helyen vizsgálják a tömegközlekedés ingyenes igénybevételének előnyeit. A leginkább égető ellentmondást a chicagói közlekedési vállalat elnöke fogalmazta meg: a város közutjait órákra megbénítja a zsúfoltság, míg a kényszerűen növelt tarifák miatt az utazóközönség újabb és újabb hullámban hagyja el a tömegközlekedési járműveket. Emiatt a vállalat egyre nagyobb támogatásra kényszerül. Megoldást jelenthetne, hogy a jelenleg a menetjegyek árából és a városi költségvetési támogatásból fele-fele arányban fedezett költségvetést állítsák át maradéktalanul közületi működtetésre, és tegyék ingyenessé az utazást. Az egésznek a fedezetét elő lehetne teremteni az agglomerációban szedett jövedelemadó szinte észrevehetetlen arányú emeléséből. A San Franciscó-i városi közlekedési tanács is számításokat végzett költséghatékonysági szempontból és megállapították, hogy a közlekedési díjak beszedését célzó apparátus működtetése önmagában akkora költséghányadot jelent az üzemegység gazdálkodásának egészéhez viszonyítva, hogy azt minimális kiadási többlettel el is lehetne hagyni. Aránytalanul sokba kerül az a gépezet és apparátus, amelynek csak egy dolga van: elszedni a pénzt az utazóktól. Európa legjobb regénye magyar Szabó Magda kapta meg Katalin utca című kötetéért a legjobb európai regénynek járó Cévennes-díjat, amelyet idén először ítéltek oda Franciaországban - számol be a párizsi Le Monde-ra hivatkozva a Népszabadság. A dél-franciaországi Ales- Cévennes Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Francis Cabanat kezdeményezésére született díj nyertesét bonyolult döntési folyamat révén határozták meg. Az Európa Tanács 46 országában alkotó 86 szerző regényei közül tíz független franciaországi könyvesbolt terjesztette fel azt a tizenegyet, amelyek közül a nemzetközileg elismert írókból és könyvkiadókból álló, szakmai zsűri kiválasztotta Szabó Magda művét. Az 1969-es regény először öt évvel megszületése után jelent meg franciául, tavaly pedig a Viviane Hamy kiadó új fordításban hozta ki. A Katalin utca a gyermekkorban alakult kapcsolatok továbbélésének regénye. Az egyik zsűritag, Pierre-Yves Pétillon egyetemi tanár így méltatta a nyertes alkotást: „A Katalin utca a múló időről szól és a múltról, amely nem múlik.” Szabó Magda a díjjal 20 ezer eurós pénzjutalmat kapott.
