Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-07-20 / 28. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER If not received in time, please report to 1-800-275-8777 ; • • ■ . ■ . 1 12/31/2009 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.O. BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08903 Elkészült a rekorder völgyhíd Elkészült Közép-Európa leghosszabb közúti völgyhídja Kőröshegynél, augusztus elején átadják hivatalosan is a forgalomnak - nyilatkozta a gazdasági és közlekedési miniszter. A völgyhíd négy kilométert ölel át, ennek építése 43 milliárd forintot emésztett fel, és vele együtt elkészült egy tíz kilométeres autópályaszakasz is, a beruházás teljes költsége mintegy 70 milliárd forint volt - mondta az InfoRádióban Kóka János. Továbbra is homályos a jövő vízumügyben Optimális esetben az amerikai kongresszus még a nyáron elfogadhatja a vízumkérdésről is szóló előterjesztést - mondta Dániel Fried amerikai külügyi államtitkár-helyettes Budapesten tartott sajtóértekezletén. „Nem tudok pontos dátumot mondani, de a legjobb forgatókönyv szerint 2008-ban valami történhet. Úgy gondolom: Bush elnök szeretne elnök lenni akkor, amikor az olyan országok, mint Magyarország, belépnek a vízummentességi programba” - közölte a diplomata. George Bush tavaly november végén jelentette be: megpróbálja meggyőzni a kongresszust arról, hogy további országok kerüljenek be a vízummentességi programba, és az új európai uniós tagországok vízumkötelezettségének eltörlését fogja kezdeményezni. A The Washington Post néhány héttel ezelőtt ugyanakkor arról írt, hogy a kelet-európaiak vízummentessége egy olyan nagyobb belbiztonsági törvénycsomag része, amelyet George Bush elnök más okok miatt valószínűleg meg fog vétózni. Adósságcsapdában Magyarország „Az államadósság nagyjából 80 milliárd dollár. Ennek talán ha 25 százalékát használtuk akár fogyasztásra, akár beruházásra, a döntő többséget a folyamatosan halmozódó kamatteherre fizettük ki. Ez a legdurvább és legrosszabb adósságcsapda, amiből nagyon nehéz kikerülni.” - mondta Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke. Az adósság nagy része egyébként most már kamatteher. Magyarország tipikus adósságcsapdában van, amikor az adósságunk kamatait is adósságból fizetjük. A kamatok fizetéséhez is újabb hiteleket veszünk fel. Az államadósság nagyjából 80 milliárd dollár. Ennek, talán ha 25 százalékát felhasználtuk akár fogyasztásra, akár beruházásra, a döntő többség az a folyamatosan halmozódó kamatteher volt. Ez a legdurvább és legrosszabb adósságcsapda, amiből nagyon nehéz kikerülni. Az én számításaim szerint, a dolgozó, Magyarországon foglalkoztatott 4 millió embernek nagyjából 2-3 évig ingyen kellene dolgoznia ahhoz, hogy visszafizessük az adósságot. Tehát semmilyen fizetést nem kapnánk 2-3 évig, akkor tudnánk kijönni ebből az adósságcsapdából. így, hogy közben még fizetést is kapunk, így azt gondolom, hogy 20-30, vagy akár 50 évet is igénybe vehet. Egy jó gazdaságpolitika esetén. Sólyom egész pályás támadásba lendült A köztársasági elnök visszahozná a tisztességet a közéletbe, szerinte ugyanis sok a botrány. Sólyom László a Magyar Televíziónak adott interjúban kijelentette: a rendszerváltás utáni korszak két legsúlyosabb elvi kérdését veti föl az őszödi beszéd és Horn Gyula kitüntetésének ügye. Őszöddel kapcsolatban úgy fogalmazott: mindent, amit ősszel mondott, fenntart. Emlékezetett arra: az államfőnek nincs lehetősége arra, hogy új választásokat írjon ki a miniszterelnök lemondatása érdekében. Gyurcsány Ferenc ominózus beszéde után nem kért bocsánatot, hanem magyarázatot adott a tetteire, de ez az alapvető kérdést nem oldja meg- tette hozzá Sólyom, kiemelve: botrányokkal van tele a közélet, amelybe ő szeretné visszahozni a tisztességet. Hornt, mint mondta, azért nem tüntette ki, mert a volt miniszterelnök fenntartja azon állítását, hogy 1956 nem forradalom, hanem ellenforradalom volt. A Gyurcsány-csomagról az államfő azt mondta: ahhoz, hogy emiek a sok szenvedésnek az árán, amit a megszorítások hoznak, értelme legyen, szükséges egy világos, hosszú távú terv, de ez a levegőben lóg azóta is. Hangsúlyozta: aláírta „hozómra” a Gyurcsány-csomagot, hogy induljon meg valami, de ami megindult, elszomorító. Az ellenzékről Sólyom úgy vélekedett: ők az intézményrendszer hitelét vonják kétségbe, pedig a magyar alkotmányos rendszerrel egy kitűnő, demokratikus államot lehetne működtetni. A Fidesz népszavazási kezdeményezései kapcsán közölte: a szavazás alapvető politikai jog, amit nem lehet rögtön elítélni. Mindabba, ami most történik, nem szólhat bele, szerepe akkor lesz, ha ki kell írni a népszavazást- tette hozzá a köztársasági elnök. Sólyom elmondta azt is: azért nem konzultál a pártokkal például az ombudsmanok személyéről, mert azt szeretné, hogy ezek a független pozíciók ne válhassanak pártalkuk martalékává. Az államfő szerint kötelessége volt nem kitüntetni az 56-es eseményeket ellenforradalmazó Horn Gyulát. „Én azért nem tüntettem ki Horn Gyulát, mert a forradalom ötvenedik évfordulóján olyan nézetek vallott a saját szerepéről, és ezen keresztül magáról a forradalomról, ami ellentétbe áll a mostani rendszerrel. Horn Gyula fönntartja azt, hogy az ’56-os forradalom ellenforradalom volt”- mondta Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának nyilatkozva. Az államfő azt mondta: „Ez nem az én konfliktusom Horn Gyulával, és nem az én konfliktusom a miniszterelnökkel. Ez az elnöknek, mint intézménynek a kötelességteljesítése abban az esetben, amikor az államnak az alapvető kérdései forognak kockán.” Sólyom László kiemelte, mindig is meg volt győződve arról, hogy a köztársasági elnök megtagadhat kitüntetést, akkor, ha ez az alkotmány értékrendjével ellenkezik. Az államfő szerint azzal, hogy a kitüntetést szorgalmazták Gyurcsányék, hiteltelenné vált az a gesztus is, amit az MSZP tett az 56-os forradalom 50. évfordulóján, nevezetesen, hogy a forradalmat leverésében résztvevő Kádár János helyett a kivégzett Nagy Imre mellett állt ki a párt. A Németh-kormány külügyminiszterét, majd a rendszerváltás utáni harmadik miniszterelnök Horn Gyulát az MSZP 75. születésnapján akarta kitüntetni, ám mint az Alkotmánybíróság állásfoglalásából kiderült, az államfőnek nem kötelező a jutalomjavaslatokat végrehajtania. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a magyar nép 1994-ben, amikor az MSZP nyerte a választásokat, megbocsátott már ’56-ért Hornnak, ezért az állami kitüntetés indokolt lenne. Az államfő azonban nem változtatott álláspontján. Végül az MSZP rendezett születésnapi bulit Hornnak, ahol megjelent Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet pártfőtitkár és Hans-Dietrich Genscher egykori nyugatnémet külügyminiszter. Ilyen még nem volt! 3-as fokozatú hőségriadó Magyarország a legmagasabb fokú hőségriadóra készül, amire még nem volt példa a rendszer bevezetése óta. Napközben 40 fok (104 F) körül lehet a hőmérséklet. Hármas fokozatú hőségriasztást az előírások szerint akkor rendelnek el, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a 27 fokot. A hármas fokozatú hőségriadónál a katasztrófavédelmnek is készenlétben kell állnia. Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője elmondta: összegyűjtötték a nagy légterű, légkondicionált intézmények címét, a nagy kánikulában ide mehetnek el azok, akik egy kis enyhülésre vágynak. Listát készített a katasztrófavédelem azokról az áruházakról, szupermarketekről is, amelyek autópályák közelében vannak. Erre azért van szükség, mert egy esetleges baleset miatt kialakuló több órás dugóban ezekből az üzletekből tud a kataszrófavédelem vizet vinni a beszorult autósoknak - tette hozzá. Ha a nagy hőségben esetleg áramkimaradás lenne, a katasztrófavédelem arra is felkészült, hogy aggregátorokat szállítson az áram nélkül maradt közintézményeknek, elsősorban a kórházaknak. A hőség-előrejelzésnek három fokozata van. Az első fokozatot - ez belső riasztás a mentők részére - akkor rendelik el, ha a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius-fokot, ez ugyanis a halálozás körülbelül 15 százalékos növekedését valószínűsíti. A készültségi jelzést, tehát a kettes fokot akkor rendelik el, ha a hőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a napi 25 fokot, vagy legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot. A harmadik fokozatot, a riadójelzést akkor adják ki, ha várhatóan legalább három egymást követő napon a napi középhőmérséklet eléri a 27 fokot, ami körülbelül 30 százalékos napi halálozásnövekedésnek felel meg. Ez már katasztrófahelyzetnek minősül.
