Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)

2007-01-12 / 3. szám

AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER If not received in time, please report to 1-800-275-8777 Sólyomban és Gyurcsányban csalódtak leginkább A Szonda Ipsos legfrissebb elemzése szerint mástél évtizede nem veszítettek annyit presztízsükből a magyar politikusok, mint tavaly. A közvélemény-kutató cégnek a Népszabadságban megjelent adatai szerint a népszerűségi átlagpontszám 1991-től 2006 elejéig 54-ről 47-re esett, év végre pedig még tovább, 39-re romlott a mutató. A felmérés szerint a legnagyobb presztízsveszteséget az államfő szenvedte el: Sólyom László népszerűsége 18 ponttal esett. Gyurc­­sány. Ferenc miniszterelnök megítélése 15 ponttal romlott tavaly, és átlagosan 6-10 ponttal lett alacsonyabb a nészerűségi indexe a többi kormánypárti politikusnak is. A Szonda Ipsos kutatásából ugyanakkor az is kiderült, hogy ez nem járt együtt az ellenzéki politikusok presz­tízsének növekedésével. 2006-ban legtöbbször - nyolc alkalommal - Szili Katalin állt a rangsor elején, Sólyom László négyszer volt listavezető. A lista élén most Szili Katalin házelnök áll 50 ponttal, a népszerűsége két ponttal csökkent. Őt követi Dávid Ibolya, az MDF elnöke, majd Sólyom László köztársasági elnök. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a hatodik, 43 ponton áll, a népszerűsége nem változott. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tizenötödik. A kormányfő 36 pontos a népszerűsége egy pontos csök­kenést jelent a korábbi felméréshez képest. Olcsóbb az autózás, mint a buszozás Pesten Autó vagy tömegkö­zlekedés? Melyik éri meg jobban? A BKV drasz­tikus újévi vonaljegyár­emelése következtében- miközben a környezet­­tudatos gondolkodás nyilván sokakat fordítana a tömegközlekedés felé- anyagi okokból Buda­pesten inkább gépkocsival éri meg közlekedni. Egy liter benzin átlagosan 255 forintért kapható, egy BKV- vonaljegyért pedig majd­nem ennyit, 230 forintot kell fizetni. Ebből kiszámolható, hogy egy 8 literes átlagfogyasztású benzinüzemű autó a vonaljegy áráért körülbelül 10 kilométert képes megtenni. Mennyibe kerül például, ha a Moszkva térről kívánunk eljutni a Kelenföldi pályaudvarig? Nos, az öt és fél kilométeres távot autóval 14 perc alatt tehetjük meg, 112 forintos költséggel. Ugyanerre a BKV-val mindenképpen legalább kétszer át kell szállnunk. Az útiköltség tehát 460 forint. Most pedig nézzünk egy pesti példát. A cél, hogy a Hősök teréről eljussunk a városközpontba, a Deák térre. Ez a 3 kilométeres távolság autóval 7 perc alatt tehető meg, 61 forintos költséggel. Ugyanez a föl­dalattival, átszállás nélkül: 230 forint. Az első esetben tehát 112 forint aránylik a 460-hoz, a másodikban pedig 61 a 230-hoz, ami egyaránt azt jelenti, hogy a tömegközlekedés mintegy négyszer annyiba kerül, mint az autózás. Végül még annyit, hogy az elmondottak taglalásakor figyelmen kívül hagytuk, hogy a fenti gazdaságossági számítás fokozottan igaz, ha az autóban két vagy több ember utazik. Mindenki veszít a fővárosi tömegközlekedés jegy-áremelésével a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője szerint. Lenkei Péter azt mondta: a BKV-nak nem jelent komoly hasznot, az utazóknak pedig színvonalasbb szolgáltatást a drágítás. A szakember állítja: amekkora bevétel többletet hozna az áremelés, annyi kiesést is okoznak a bliccelők, vagy az inkább autót választó utasok. Izrael atomcsapásra készül Irán ellen? Taktikai atomfegyver­ekkel mérne csapást Izrael az iráni nukleáris létesítmé­nyekre, és már el is készül­tek az erről szóló tervek - írta a Sunday Times. A brit lap forrásai szerint azonban Izrael legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok aligha járulna hozzá egy ilyen támadáshoz. Az újság izraeli katonai forrásokat idéző beszá­molója szerint két izraeli légi század gyakorolja alacsony hatóerejű atomtöltettel felszerelt bunkertörő bombák bevetését. A The Sunday Times szerint Izrael három olyan, Teherántól délre fekvő elsődleges célpontot azonosított, amely részese az iráni atomprogramnak. A tervek szerint először hagyományos töltetű, lézervezérelt bombák ütnének rést a föld alatti létesít­mények falán, és rögtön ezután atomrakétákat lőnének ki a telep­re. Ezek mélyen a felszín alatt robbannának. A vasárnapi brit lap értesülése szerint izraeli harci pilóták az elmúlt hetekben Gibral­tárig repültek, gyakorolva az iráni célpontok elleni 3200 kilométeres bevetést. A The Sunday Times által idézett izraeli források egyike úgy fogalmazott, hogy „egyetlen bevetés, egyetlen csapás, és vége az iráni atomprogramnak”. A lap megjegyzi: ez lenne az első nukleáris támadás azóta, hogy az Egyesült Államok 1945-ben atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira. A lap értesülése szerint az iráni célpontok ellen bevetendő izraeli fegyverek hatóereje egyenként a hirosimai bomba tizenötödé lenne. Az izraeli hadvezetés a lap szerint a hagyományos fegyver­eket már nem tartja elégségesnek a jól védett iráni dúsító létesít­mények megsemmisítéséhez, mivel ezek közül néhányat húsz méternyi beton és szikla alá építették. Több szakértő figyelmez­tetése szerint ugyanakkor az iráni megtorlás egy ilyen támadás után a Nyugat olajellátásának félborí­tásától a zsidó célpontok ellen világszerte elkövetett terrortá­madásokig terjedhet. Amerikai szakértők az a lehetséges következmények közé sorolják a széleskörű tiltakozó megmozdulásokat, amelyek meg­ingathatják a Nyugat-barát iszlám rendszereket is. Az izraeliek azonban állítólag úgy számolnak, hogy az Izrael elleni iráni kato­nai megtorlásnak határt szabna az újabb csapástól való félelem. Az amerikai védelmi minisztériumhoz közeli források ugyanakkor azt mondták: az Egyesült Államok aligha adná hozzájárulását atom­fegyverek bevetéséhez. Egyes washingtoni ille­tékesek kétségbe vonták azt is, hogy Izrael meg merné kockáztatni az Irán elleni támadást. Egy névtelenséget kérő magas rangú izraeli illetékes „abszurd­nak” nevezte a brit lap felvetését. Megoldódna Magyar­­ország földgázgondja Hatalmas földgázkészletet találtak Makó térségében. A sikeres kutatást végző TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezetője, Szabó György szerint 600 mil­liárd köbméterre becsülhető a gázvagyon. A Makó környékén lévő földgáz akár ötven éven keresztül elláthatná Magyarország földgázigényét. A már tavaly nyáron megtalált gázkészlet jelentős hányada egy különleges geológiai szerkezetben helyezkedik el a makói árokban, 6-10 ezer méter mélységben. Ez a gázkészlet a „hagyományos” technológiával már nem, csak különleges technológiával hozható a felszínre, és jelenleg úgy tűnik, még így is gazdaságosan. A földgáz ipari kitermelése várhatóan a nyáron megindul. Szinte példátlan tavaszi idő Magyarországon Lassan kifogyunk a jelzőkből, ami az időjárást illeti. Újabb meleghullám alakul ki Magyar­­ország térségében, miközben szinte még nem is volt tél, a hőmérsékletek messze meghalad­ják az ilyenkor szokásos értékeket. Csak helyenként lesznek kisebb hajnali fagyok, hónak pedig a nyomát sem látni. A most kibontakozó meleghullámnak még csak az elején tartunk, de máris megdőltek az évszázados melegrekordok Budapesten. Világszerte enyhe az idő, rekord meleg hétvége volt New Yorkban, de Montreálban sem sokkal jobb a helyzett, pedig itt évi 42 millió tonna havat takarítanak el normális években. Londoni időjósok rekord meleg évet jósol­nak 2007-re. A szokatlan meleg a pozitív hatások mellett nagy ökoló­giai veszélyeket is hordoz magá­ban. A növények korán megindult fejlődését katasztrofálisan érintené egy erősebb fagy: Beigazolódhat Szaddám jóslata Az esetleges amerikai csapaterősítés már nem segíthet: a télekezet­­közi ellentétek részekre fogják szaggatni Irakot - összegezte több szakértő véleményét egy amerikai lap. A volt Iraki diktátor halála előtt azt mondta: Szaddám nélkül Irak nem létezik. Névtelenséget kérő illetékesek a Pentagonból csütörtökön közölték: a tervezett 8-9 ezer fős csapaterősítés javarészt Bagdad védelmét szol­gálná. Miközben a legtöbb elemző azt fontolgatja, milyen irányt kíván szabni az elnök az amerikai Irak-politikának, a The Christian Science Monitor szinte eldöntöttnek tekinti az amerikai csapatok létszámának átmeneti növelését. Csakhogy a Bush-kormány elkésett ezzel a lépéssel - értékelte a konzervatív újság. A tekintélyes bostoni napilap szerint Irakot már valószínűleg semmi sem menti meg a több részre tagolódástól, aminek nyomán fel fognak erősödni az erőszakos etnikai tisztogatások. Az amerikai csapaterősítés legfeljebb elodázhatja az arab állam szétesését. Michael O’Hanlon, a Brookings Intézet külpolitikai szakértője azt tanácsolja a Bush-kormánynak: leginkább azzal javíthat a hely­zeten, ha segít az irakiaknak áttelepülni azokba az országrészekbe, ahol nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Erre a fajta rendezési közreműködésre már volt példa: az Egyesült Államok hasonlóan cselekedett Boszniában is. A kutató úgy látja, hogy a boszniai megoldás alkalmazása minden olyan politikánál jobb, amely a jelenlegi törekvésekre hasonlít, mivel a bagdadi egységkormány megteremtésének célja kudarcot vallott. A kérdés most már az, milyen elv alapján osszák fel Irakot! A döntő tényező valószínűleg az olajkincs elhelyezkedése lesz - mutatott rá. O’Hanlon szerint a lakosság áttelepítésével meg lehetne akadályozni a balkáni típusú etnikai mészárlások kiteljesedését. A felekezetközi harcok miatt havonta 100 ezren hagyják el lakhelyüket. A Brookings szakértője úgy értékelte, hogy a lehetséges bosszútisztogatások egyne­­gyede-egyharmada már végbement. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.0. BOX 1084 F NEW BRUNSWICK, NJ 08903

Next

/
Thumbnails
Contents