Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-05-11 / 20. szám
Hogyan profitáljunk a pánikból? A részvénypiacok idén már tizenhatodszor törtek újabb csúcsokra, a volatilitás továbbra is alacsony, a devizapiacokon továbbra is a kockázatos, ám magas hozamú valuták a kedveltek, az általános kockázatvállalási hajlandóság a mérsékelt ármozgásoknak és a kedvező makrogazdasági környezetnek köszönhetően továbbra is nagyon magas. A német részvénypiac két hónap alatt több mint 15 százalékot emelkedett mindenféle korrekció nélkül, Amerika legfontosabb részvényindexe, az S&P-500 mindössze 3 százalékkal van minden idők legmagasabb értéke alatt és az ázsiai piac is minden várakozásokat felülmúló eredményeket tudott felmutatni az elmúlt hetekben. No de miért is ekkora az optimizmus, és ez vajon örökké tart? Február óta mind a részvény-, mind a kötvény-, mind a devizapiacon minimálisra mérséklődtek a mozgások, miközben a hozamok a folyamatosan növekvő infláció ellenére továbbra is alacsonyak. A növekvő olajáraknak köszönhetően az olajtermelő országokban rengeteg friss pénz keletkezik, mert a fekete arany kitermelési ára jóval alacsonyabb annál, mint amelyen ezek az országok értékesítik. Ennek a szabad pénznek folyamatosan befektetési lehetőségeket keresnek és a fundamentumok ellenére szinte mindent vásárolnak. Szabad pénzek ugyanakkor nemcsak az olajban gazdag országokban keletkeznek. A vállalati szektorban a hihetetlen optimizmus, a részvénypiacok szárnyalása rengeteg embert tett és tesz gazdaggá mind a mai napig mindenféle komolyabb fundamentális ok nélkül. Itt természetesen újabb virtuális pénzek jönnek létre - virtuális, mert amint a befektetők ki akarják venni ezt a pénzt, az árak szakadni kezdenek s ezek a pénzek már el is tűntek. Teljesen mindegy, hogy a részvénytársaság, amelyet megvásárol a spekuláns a tőzsdén ezeken az árakon, csak tizenöt-húsz év alatt termel annyi pénzt, hogy valóban megtérüljön a befektetés, a befektetők vásárolnak, még az óriási kockázattal jellemezhető alacsony forgalmú részvényeket is elkapkodják. A részvénypiacok emelkedéséhez és a piacon uralkodó optimizmushoz természetesen az eddig publikált negyedéves eredmények, a folyamatosan csúcsokat ostromló bizalmi indexek és a jegybankelnökök derűlátó nyilatkozatai is hozzájárultak. A részvénypiacokon ezek az események DR. CSETŐ ILDIKÓ Ügyvéd - Attorney at Law PRACTICE LIMITED TO IMMIGRATION LAW • ZÖLDKÁRTYA ÉS VÍZUM ÜGYINTÉZÉS • CSALÁDEGYESÍTÉS: házasság, szülő, gyermek, testvér behozatala; • MUNKAVÍZUMOK: ”H" - egyetemi végzettségűeknek, és ”L" - magyar, vagy más külföldi cég vezetőinek, a most bejegyzésre kerülő vagy már működő USA (leány) vállalathoz történő áthelyezés alapján; • USA MUNKÁLTATÓ ÁLTALI "LABOR CERTIFICATION”; • INGYENES ZÖLDKÁRTYA LOTTÓ BEADÁS; • MENEDÉKJOG, ASYLUM a hazájukban üldözötteknek etnikum, stb.); • HITELES FORDÍTÁS 9080 SANTA MONICA BLVD., SUITE 200 LOS ANGELES, California 90069 TEL: (310) 858-1987 ________FAX: (310) 858-6842 Viva Las Vegas Budapest Travel and Creative Tours & Cruises A Los Angeles landmark for 15 years has moved New Mailing Address: Bea Henley 5492 Tantalum Ln. Las Vegas, NV 89122-8607 702 433 2040 1 800 928 3273 FAX: 866 906 3754 KEDVEZMÉNYES REPÜLŐ ÁRAK BUDAPESTRE TOUR PACKAGES * TROPICAL CRUISES * SPA PACKAGES * RIVER CRUISES EUROPE * HAWAII * MEXICO * TAHITI * AUSTRALIA-CARIBBEAN SZIGETEK E-Mail: beabudapesttravel@yahoo.com www.BudapestTravel.us azonban már teljes mértékben beárazottak, sőt az árfolyamokra jelenleg nyugodt szívvel használhatjuk a túlértékelt kifejezést. Őrület van a piacokon, a fundamentumok már semmit sem számítanak. A fák azonban nem nőnek az égig. A nagyobb befektetők előbb-utóbb észre fogják venni, hogy ezeken az árakon busás hasznot realizálhatnak pozícióik zárásával, s amikor ez megtörténik, a piacról eltűnnek a vevők s az árak az 1997-eshez hasonló zuhanáson mehetnek keresztül. A nyári szabadságolások előtt is általában a likvidálások jellemzők a tőzsdéken. Nem véletlenül vált népszerűvé az amerikai mondás (sell in may and go away), ami arra utal, hogy zárd le a pozícióidat és őszig inkább maradj távol a tőzsdéktől. Hogy a pánik már a héten megkezdődik vagy csak egy pár hónap múlva, az kérdéses, azonban hogy idén még jóval alacsonyabb szinteken is lehetőségünk lesz részvényeket vásárolni, arra minden esély megvan. A magasabb kockázatokat vállaló spekulánsoknak ezeken a szinteken az eladási pozíciók felvételét javasoljuk, akár a részvény-, akár az árupiacokon, de még a devizapiacon is több lehetőség nyílik a profitálásra egy esetleges pánikból. Nehéz anyagi helyzetben a Fidesz Az éppen közzétett éves pénzügyi beszámolója szerint a tavalyi évet 27 millió forintos plusszal zárta a Fidesz. Bevételei több mint fele azonban egy másfél milliárdos hitelfelvételből származott. Állítólag volt időszak, amikor a székház fűtésével is spórolniuk kellett. Korábban pedig protokoll események is elmaradtak pénzhiány miatt. A párt összes adósságáról hivatalosan ugyan senki nem nyilatkozik, de a háttérben 2,5-3 milliárdos tartozásról beszélnek. Amelyik medve ugat, az nem harap Putyin elnök rémálmaiban az amerikaiak atomfegyvereket telepítenek Lengyelországba, ezért fegyverkezési versennyel fenyegetőzik. Már megint a III. világháború fenyeget, vagy csak hangosabbá vált a nagyhatalmak vitája? Elnöksége utolsó évében látszólag megbolondult Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök immár két beszédében is fegyverkezési versennyel fenyegetőzött, ez pedig nem kis izgalmat és némi hidegháborúzást váltott ki Európában és az Egyesült Államokban. Mindezt amiatt, hogy az amerikaiak rakétákat akarnak telepíteni Lengyelországba. Az oroszok szerint ugyanis az amerikaiak valójában támadófegyvereket telepítenek Lengyelországba. Putyin áprilisi évértékelőjében csapásmérő atomfegyvereknek minősítette a rakétákat, az orosz nagykövet pedig minden elaboráció nélkül kétségbe vonta, hogy mindössze tíz rakéta lengyelországi telepítését terveznék az amerikaiak. Pedig az amerikaiak tervéről az már most tudható, hogy viszonylag kicsi bázist építenének Lengyelországban, amit egy csehországi radar látna el információkkal. A tíz rakétaelfogó rakéta semmi esetre sem nyújthat védelmet Oroszország többezer darabos nukleáris támadófegyver-állománya ellen, ez egyszerű matematika. Ugyanakkor a lengyelországi bázis hatásosan háríthat el egy esetleges iráni rakétatámadást. Az amerikai rakétavédernyő amúgy is a „lator államok”, azaz az Irán és Észak-Korea elleni védelmet szolgálja, a rendszer kiépítése is Bush elnöksége alatt, a 2001. szeptember 11. terrortámadások után kapott lendületet. Tényleges védelmet is legfeljebb ezek ellen az államok ellen nyújthat. Jelenleg még talán egy kínai csapást is kivédhetne, de egy az oroszhoz fogható fegyverarzenál ellen nincs hatásos védelem, csak a kölcsönös pusztulással való fenyegetés - márpedig az Egyesült Államok már a rakétavédernyő kiépítése előtt rendelkezett az ehhez szükséges arzenállal. Félnünk azért nem kell. Az oroszok csak a töredékét költik fegyverkezésre annak, amit az amerikaiak vagy az európaiak. Az orosz fegyverkezés pillanatnyilag csak az eddigi csapásmérőkészség fenntartásához elég, fejlesztésnek nem nevezhető. Kiút viszont aligha akad a jelenlegi zsákutcás helyzetből. Rakétatelepítés ügyében az amerikaiak nem tudnak nagyobb kedvezményeket ajánlani az eddig felajánlott információmegosztásnál. Tálas szerint viszont az nem valószínű, hogy Putyin ténylegesen kihátráljon a hagyományos fegyveres erőkét korlátozó szerződésből. „Egy kicsit túl komolyan vették Putyin megszólalásait” - mondta, hiszen ezeket az elnök inkább saját népének szánta. A harcias nyilatkozatok pedig idővel elcsendesednek. Az iraki háború haszonélvezői Amerika egyebek között erkölcsi kötelességére hivatkozva szállta meg Irakot. A háború kudarca miatt a közvélemény most semmilyen humanitárius beavatkozást sem támogat. Az iraki háború igazi nyertesei a harmadik világ diktátorai. „Egy tekintélyes amerikai szenátor azt javasolja, hogy mielőbb küldjenek amerikai csapatokat a világ egy távoli pontjára. Az indítványnak alig van visszhangja. Az eset jól példázza az amerikai viszonyokat” - olvassuk Niall Stanage cikkét a New York Observerben. Az említett tekintélyes szenátor Joe Biden, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki mellesleg a 2008-as elnökválasztáson a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázik. Biden nemrég úgy nyilatkozott, hogy Amerikának erkölcsi kötelessége véget vetni a becslések szerint eddig 200 000-400 000 áldozatot követelő darfuri vérengzésnek. Biden szerint mindössze 2 500 katona elég lenne a további népirtás megakadályozására. Stanage szerint nyilván Biden is tisztában van az igazsággal: „Gyakorlatilag nulla az esélye, hogy Amerika a közeljövőben csapatokat küldjön Darfurba.” A katonákat ugyanis leköti az afganisztáni és az iraki háború. De nem csak arról van szó, hogy a seregnek nincs szabad kapacitása. Az iraki háború kudarca miatt az amerikai közvélemény nem támogat semmilyen külföldi katonai akciót. Még a darfuri humanitárius beavatkozást sem. Felmérések szerint egyre több amerikai gondolja úgy, hogy Amerikának egyáltalán nem kell beleártania magát a világ távoli pontjain zajló eseményekbe. A baloldal az iraki háború kudarcát meglovagolva Amerika intervencionista tévútjának végét ünnepli. Még Ken Adelman neokon külügyi szakértő is elismerte, hogy az iraki fiaskó után Amerika erkölcsi indokokra hivatkozva évtizedekig nem kezdeményezhet külföldi katonai akciót. Stanage arra emlékeztet, hogy az amerikai intervencionizmus legújabb korszaka nem Irakkal, hanem a boszniai beavatkozással kezdődött. Vajon a boszniai humanitárius beavatkozást és az afganisztáni tálib rezsim megdöntését is helytelenítik az intervencionista politika bírálói? Netán még a darfuri beavatkozással sem értenének egyet? - teszi fel a költői kérdést Stanage. „Az iraki tragédiát nem csak a bagdadiak és a nedzsefiek szenvedik meg. A háború kudarcának következtében a nyugati hatalmak aligha határozzák el magukat egykönnyen bármilyen külföldi beavatkozásra. Az elkövetkező években a diktátoroknak eggyel több okuk lesz az örömre, az elnyomottaknak pedig eggyel több a gyászra.” Május 11, 2007
