Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-05-11 / 20. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER If not received in time, please report to 1-800-275-8777 ”:3S jggy ^ ^ 12/31/2009 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.O. BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08903 Nicolas Sarkozy az új francia elnök Minden francia elnöke kíván lenni Nicolas Sarkozy, aki a francia belügyminisztérium előzetes adatai szerint a szavazatok 53 százalékát nyerte el az elnökválasztás második fordulójában. A politikus május 16-án veszi át a teendőket Jacques Chirac leköszönő elnöktől. „Kisgyerekkorom óta büszke vagyok arra, hogy egy nagy, szép és régi nemzethez tartozom, Franciaországhoz” - hangsúlyozta a konzervatív politikus. „Minden olyan franciának, aki nem rám szavazott, azt üzenem, hogy tiszteletben tartom politikai véleményét, mert számomra csak egy Franciaország létezik. Azt szeretném nekik mondani, hogy minden francia elnöke leszek” - tette hozzá Sarkozy. „Vissza fogom adni a franciáknak Franciaország büszkeségét” - hangsúlyozta Sarkozy és elkötelezte magát a „munka, a tekintély és az érdem helyreállításában”. A saját szavai szerint „az európai építkezésben őszintén és mélyen hívő” új államfő Franciaország európai partnereitől azt kérte, hogy „hallják meg a népek hangját, amelyek védelmet kívánnak”. Az előző elnökhöz, Chirachoz képest Washingtonhoz közelebb álló Sarkozy kijelentette: Franciaország az Egyesült Államok mellett lesz, amikor annak szüksége van rá, de azt kéri Washingtontól, hogy fogadja el, „ha a barátai másképp gondolkodnak”. Az új államfő számára „Franciaország a világ elnyomottai mellett lesz”, mert „ez Franciaország üzenete, ez Franciaország identitása, ez Franciaország történelme”. Nicolas Sarkozy - aki hivatalosan május 16-tól veszi át az államfői posztot Jacques Chiractól - pár napra egy apátságba vonul vissza kipihenni a választási küzdelem fáradalmait és felkészülni az elnöki feladatokra. Bush mindenkivel szemben Az amerikai elnök megtartotta ígéretét és megvétózta a kongresszus mindkét háza által elfogadott törvényt, amely az Irakból történő kivonulás időpontjához kötötte az afganisztáni és az iraki háború pótfinanszírozását. A 124 milliárd dolláros tervezetbe a demokraták kezdeményezésére bekerült, hogy a kormánynak október 1-ig meg kell kezdeni a csapatkivonást Irakból és 2008. március 31-ig be kell fejezni. Az elnöki vétó ezzel szemben azt jelenti, hogy olyan új, kompromisszumos megoldást kell találni, amelyből már valószínűleg kimarad a kivonulási menetrend. A kivonulás dátumának meghatározása a kudarc dátumának meghatározását jelenti - fogalmazott Bush a vétó aláírása után. Hozzátette, hogy mindazonáltal keresi a megegyezést a kongresszusi vezetőkkel. Bush véleménye szerint a törvény a katonai parancsnokok helyzetértékelése, értékítélete helyett a washingtoni politikusok véleményét tükrözi. A kivonulás határidejének megállapításáról pedig azt mondta, hogy ez - legalábbis szerinte - demoralizálja az irakiakat, bátorítja a gyilkosokat, és nemcsak Irakban, hanem szerte a Közel-Keleten és azt üzeni mindenkinek, hogy az Egyesült Államok nem tartja be az ígéreteit. A vétóra reagálva Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke azt válaszolta, hogy a kivonulás dátumának rögzítése igenis az amerikaiak akaratát tükrözi, ezért a kongresszus nem ad kitöltetlen csekket Bushnak. Bush egyébként szerdán meg is kezdi egyeztetéseit a kongresszusi . vezetőkkel. A kongresszusban kétharmados többségre lenne szükségük az iraki kivonulást támogató politikusoknak ahhoz, hogy megmásítsák az elnöki vétót. Ez a kétharmad azonban nincs és szinte bizonyosan nem is lesz meg. Anyák Napja Amerikában Szerepcsere: a hároméves Samantha eteti édesanyját, Imeldát a Larchmont Boulevard-i Farmer’s Market-en. Fotó: Jancsó Zsuzsa Sírgyalázók ellopták Kádár János csontjait Ismeretlen tettesek meggyalázták Kádár János sírját a Fiumei úti sírkertben. A tettesek elvitték Mária asszony, Kádár János felesége urnáját, és a néhai MSZMP-főtitkár csontjait is. A síremlék fedlapját ismeretlenek leszedték, a földet pedig kidobálták, és így vitték el a csontokat, vagy azok egy részét. A Munkásmozgalmi Panteon falára valaki azt írta: „Szent földben nem nyughatnak”. A rendőrség rongálás miatt nyomozást rendelt el, a vizsgálat jelenleg is tart. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kétmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a Kádár János és felesége sírját meggyalázók ügyében. Az MSZP kegyeleti kérdésnek tartja az esetet. „Európában sírt gyalázni és könyvet égetni nem illik, nem szokás, nem szabad” - fogalmazott Nyakó István, a párt szóvivője, hozzátéve, hogy az esetet „ugyanebbe a kategóriába” sorolják. A Fidesz nevében Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője reagált a sírrongálásra. Mint közleményében írta, „a Fidesz ezt az esetet nem politikai, hanem kegyeleti kérdésnek tekinti”; „a végső nyugalom mindenkinek jár”. Kádár János - eredeti nevén Csermanek János - 1912-ben született. Az MSZMP főtitkáraként 1956-1988 között a szocialista diktatúra első embere volt. Az ő nevéhez fűződik többek között az 1956-os forradalom leverése, valamint az azt követő megtorlások, kivégzések. Kádár Budapesten, 1989. július 6-án halt meg. Mindössze néhány órás különbség van a halála és Nagy Imre volt miniszterelnök legfelsőbb bírósági rehabilitációjának kihirdetése között. Ellopták Antall József szobrát Ellopták Antall József, a rendszerváltozást követő első miniszterelnök pestújhelyi bronzszobrát - közölte a XV. kerület polgármestere. Hajdú László elmondta, a Pestújhelyi téren álló műalkotás eltűnését a szomszédos templom plébánosa vette észre szombat reggel. A polgármester példátlannak nevezte a lopást, amelyet szerinte fémgyűjtők követhettek el. Mint mondta: feltehetőleg egy nagykalapáccsal ütötték le a bronz alkotást a helyéről. A kerület 2003 decemberében állíttatta fel Kirchmayer Károly alkotását, így állítva emléket a pestújhelyi gyökerű politikusnak. Hajdú László közölte: Antall József Pestújhelyen született, ott járt iskolába, sőt családja Pestújhely alapítói közé tartozik. A szoborral együtt eltűnt még az ugyancsak a Pestújhelyi téren álló, az 1848/49-es hősöknek emléket állító oszlopról a bronz koronás címer. Túszejtés a Széna téren A kommandósok lelőtték azt a rablót, aki behatolt egy budapesti, Széna téri bankfiókba, majd túszokat ejtett. A biztonsági őr és az egyik alkalmazott megsebesült. A túszdráma pénteken történt. A rabló egy fegyverrel hatolt be az OTP-fiókba, majd elvette a biztonsági őr pisztolyát. A rendőrök kiérkezésekor a túszejtő a falba lőtt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság parancsnok-helyettese közölte: a rabló ötmillió forintot és szabad eltávozást követelt. Tóth Gábor hangsúlyozta: nem volt esély a sikeres tárgyalásra; az elkövető agresszív volt, az alkudozás közben többször is a falba lőtt, ezért döntöttek a beavatkozás mellett. Lantos István, a terrorelhárítók vezetője arról számolt be, hogy amikor a pénzt átadták, akkor csaptak le a túszejtőre, akire hat lövést adtak le. Az emberrabló belehalt a sérülésekbe. Ismerős történet: Brutális rendőri akció Los Angelesben Los Angeles polgármestere szerdán vizsgálatot követelt a bevándorlók és a rendőrség közötti előző napi összetűzés ügyében. Antonio Villaraigosa „mélységes aggodalmát” fejezte ki az incidensről készült televíziós felvételek láttán. William Bratton rendőrfőnök belső vizsgálatot ígért a rendőrök ügyében, akik gumibottal és gumilövedékkel oszlatták fel a 25 ezres tüntető tömeget a McArthur parkban, miután előzőleg állítólag egy kis csoport kövekkel dobálta meg a rendőröket. Az összetűzésbe több újságíró is belekeveredett. A helyi rádiós és televíziós újságírók szövetsége vizsgálatot követelt az ügyben. A szervezet elmondása szerint a riportereket a rendőrök lökdösték, illetve gumibottal ütlegelték, a felszerelésük pedig megrongálódott. Fidesz 62%, MSZP 28% A Fidesz kilenc éve nem látott támogatottságát mérte a Szonda Ipsos április végén. A biztos választók körében a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága 62 százalékra növekedett, míg az MSZP-é 28 százalékra apadt. Az MDF 5, a szabad demokraták 3 százalékon állnak. Rendkívül nagy, a választók több mint 40 százalékát teszi ki a bizonytalanok tábora. Ezt elsősorban a szocialista szavazók elbizonytalanodásával magyarázza a közvélemény-kutató.
