Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-05-04 / 19. szám
Születésnapi gondolatok - 400 éves az opera 1968-ban szereztem operaénekesi és énektanári diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Kiváló tanáraim annyi útravalót adtak pályámhoz, hogy felkészültségem terén később szégyenkezés nélkül vehettem fel a versenyt úgy a hazai, mint külföldi kollégáimmal. Felvértezetten indulhattam a sok-sok felejthetetlen, kemény csatába annak érdekében, hogy megálmodott karrieremet befussam. Világszínvonalon akartam megfelelni hivatásomnak, az egyetemes és a magyar zenekultúra, az opera szolgálatában. Azóta 40 év röppent el - úgy érzem, nem hoztam szégyent egykori professzoraimra. 2007. február 25-én - közel negyvenévi pályafutással a hátam mögött - szintén az opera szolgálatában, de már az új generáció munkáját figyelve ültem be az Erkel Színházba: délelőtt a Carment, este pedig a Traviatát néztem, illetve hallgattam meg. Mindkét előadás gyakorlatilag telt házzal ment, feltűnően sok fiatal nézővel. (Itt jegyezném meg, miért is kell ezt a házat megszüntetni?!) együtt örültem a közönséggel a Carment alaktő énekesnő „profi” módon kidolgozott művészetének, a Don Jóséként kiválóan debütáló tenornak vagy este a figyelemreméltó teljesítményt nyújtó Violettának. Ugyanezen a napon este az tában az André ták telt házzal, művészeti forma az új évezredben a az arénákat - és mert azt adja, amit dennapi életben érzelmek gazdagigazi hús-vér kópia nélkül. 400 évvel ezelőtt, végén Gonzaga palotájának egyik néhány meghívott mutatta be a kom-Andrássy úti palo- Chenier-t játszot- Éppen a „legósdibb” tölti meg mostanság, házakat, hovatovább nemcsak nálunk a közönség a minnem kap meg: az ságát, költészetet, embereket digitális Szinte pontosan 1607. február hercege mantovai lakosztályában vendég jelenlétében ponista és brácsaművész Caludio Monteverdi első művét, a L’Orfeo című „dramma per musica”-t. Ezzel egy csapásra megteremtette az operát, megadta az örökös hármast - dráma, szerelem és őrület -, valamint rögzítette és megszabta az opera felépítési vázát, megalkotva a legkomplettebb művészeti műfajt. Mi lehet a titka a sok-sok válságot megélő és gyakran halottnak mondott opera változatlan sikerének? Nehéz lenne ezt röviden összefoglalni, de már abban is eltér az irodalomtól, színháztól, képző- és filmművészettől, hogy az opera közönsége alapjában véve elzárkózik a kortárs zenétől, az úgynevezett „praemodern” zene világát igényli. A külvilágot időről időre teljesen kizárva, közösen átadva magukat a talán mindent magába foglaló műfaj élvezetének: az emberi érzelmek mélységének, a szenvedélyeknek, indulatoknak, drámának, szerelemnek, költészetnek, feloldásnak - és mindezt az emberi énekhang tolmácsolásában, aláfestve a zenei hangzás bűvöletével. Boldog vagyok, hogy ezt a világot szolgálhattam és szolgálhatom ma is, remélve, hogy az opera még nagyon sok örömet fog okozni nekünk és nem utolsó sorban a tisztelt nagyközönségnek. Boldog 400. születésnapot, Opera! Prof. Dr. Marton Éva, Kossuth- és Bartók-Pásztory-díjas operaénekes A bécsi Staatsoper örökös tagja, A LFZE énektanszék vezető tanára A víg özvegy, Porgy and Bess, majd Domingo Lehár Ferenc és George Gershwin az LA Operában Sajátos helyzet: a Komáromban, 1870. április 30- án született, és az ausztriai Bad lseidben, 1948. október 24-én elhunyt Lehár Ferencet mind Magyarország, mind Ausztria sajátjának tekinti. (Többé-kevésbé hasonló a helyzet Liszt Ferenccel is, aki a burgenlandi Doborján - mai nevén Raiding településen - született, és német földön, Bayreuthban hunyt el, ám Liszt magyarságát éppen a világhírű magyar rapszódiái tanúsítják... a Rákócziindulót viszont a francia Hector Berlioz dolgozta fel a Magyar táncokban; de ne kalandozzunk ily’ messzire!) Kétségtelen, hogy Lehár nem Magyarországon, hanem a prágai konzervatóriumban tanult, majd Bécsben színházi hegedűsként, később ugyancsak a császárvárosban, édesapja mellett, asszisztens-katonakarmesterként kezdte a művészpályát. S tény az is, hogy első operettjét 1902-ban (A drótostót), majd azt követő világsikereinek többségét Bécsben (1905: A víg özvegy; 1909: Luxemburg grófja; 1910: Cigányszerelem; 1911: Éva; 1925: Paganini), A cárevicset és A mosoly országát pedig Berlinben, a 20-as években mutatták be. Ráadásul a Lehároperettek történetei is jobbára külföldön játszódnak. A Los Angeles-i Opera a 2001/ 2002-es évadban már műsorra tűzte, az elmúlt szombaton pedig felújította a Lehár világhírnevét megalapozó A víg özvegyet (The Merry Widow). A hat évvel ezelőtti bemutatón honfitársaink közül többen rosszallották, hogy a szereplők és a táncosok nem magyar jelmezben lépnek színre - dehát ez az operett egy képzeletbeli királyság, a balkáni Pontevedró párizsi nagykövetségén, nomeg a híres-neves párizsi orfeumban, a Maximban játszódik. Ennek ellenére mind Glawári Hanna Vilja-dala, mind Danilo belépője (Az orfeum tanyám), vagy akár a Csak a nő, csak a nő, csak a nő a magyar operettestek elmaradhatatlan slágerdarabja. Az LA Opera mostani előadását az iráni Lotfí Mansouri rendezte, a látványos táncokat Peggy Hickey tervezte. A címszereplő, a dekoratív megjelenésű Susan Graham kivált a Vilja-dal tolmácsolásával aratott vastapsos sikert. Daniiét ez alkalommal is Rod Gilfry, Nyegust pedig Jason Graae alakította; a baritonista Gilfry játékával, a Broadway-sztár Graae humorával és bravúros tánctudásával emelkedett ki a többiek közül. A kikapós Valencienne szerepében a norvég/olasz Elizabeth Norberg- Schulz mutatkozott be. A Maxim szólótáncosaként Jonathan Sharp ugyancsak remekelt. Összegezve: egy jó előadáson nosztalgiázásra adott alkalmat, hogy újfent hallhattuk a gyakran dúdolt dalokat- mégha angol nyelven is. A víg özvegyet májusban nyolc alkalommal (3, 6, 9, 12,19, 20, 23, 28) láthatjuk. Az LA Operában ezen a héten is premier lesz: május 4-én mutatják be George Gershwin dzsessz-elemeket tartalmazó „népi operáját”, a Porgy and Besst- kettős szereposztásban (Porgy: Kevin Short és Alfred Walker; Bess: Morenike Fadayomi és Indira Mahajan). A legismertebb dala a Summertime. További előadások: május 5, 8, 10, 11, 13, 15, 16, 17, 18, 19, 20. Az oroszzsidó emigránsok gyermekeként- Brooklynban, Jacob Gershowitz néven - 1898-ban született Gershwin hovatartozását senki nem vitatja: a világ a „legamerikaibb” zeneszerzőnek tartja. (Engedtessék meg egy személyes megjegyzés: amióta - még kisdiák-koromban - a Kék rapszódia című filmet láttam, Gershwin muzsikájának rajongója vagyok, s az ő zenéje is hozzájárult ahhoz, hogy Amerikába jöttem.) A Plácido Domingo fémjelezte társulat tehát könnyed zeneművekkel búcsúztatja a 2006- 2007-es évadját. S hátra van még -június 3-16 között - a szezonzáró Luisa Fernanda, amelynek főszerepében a főigazgató-karmestert „eredeti szerepkörében”, mint tenoristát hallhatjuk. FÖLDES TAMÁS Szeretettel meghívjuk Önt és Kedves Családját az Egyesült Magyar Házbsf 1975 W. Washington Blvd. Los Angeles, CA 90018 Május 13-án vasárnap du. 3 órakor kezdődő Miqpö Műfowm <§s A Búzavirág gyermek tánccsoport versekkel és dalokkal köszönti az édesanyákat Uzsonna Susan Graham a Víg Özvegyben FOTO: L.A. Opera Május 4, 2007 Andrew Friedman újabb Commissioner-i kinevezése Andrew Friedman ügyvéd és Zev Yaroslavsky vezetőségi elnök LOS ANGELES - Zev Yaroslavsky, a Los Angeles Megyei Board of Supervisors elnöke bejelentette Andrew Friedman ügyvéd újabb kinevezését, mint a Bírósági Eljárások Megbízottja (Commissioner) Los Angeles Megyében. Friedman az elmúlt 35 évben ügyvédi magánpraxist folytatott és folytat ma is, és jelenleg Los Angeles város Tűzoltó Commissionerje, erre Antonio Villaraigosa polgármester nevezte ki, valamint Kihallgatási Tiszt a Polgári Szolgálati Bizottságban. Andrew Friedman Los Angelesben lakik feleségével és négy gyermekével. Közéleti tevékenységéhez tartozik az is, hogy a Bais Naftoli gyülekezet elnöke. d.u. 5:00 órakor + _ *XCU&ßttlfVll IVitltittVSK'iXf+ , o - J J J -T- J (a Los Angeles-i International Liszt Zongoraverseny Nagydíjának- Grand Prize- Nyertese) zongorakoncertjére Műsor: Liszt, Wagner, Schumann Műsor után a férfiak vacsorát szolgálnak fel Anyáknak belépés díjtalan, férfiaknak $10.Informació: 310-497-3384 és 310-350-1135 WMBBjTX
