Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-04-20 / 17. szám
* Ámokfutás az egyetemen: harminchárom halott Legkevesebb harminckét embert megölt, és több mint húszat megsebesített egy fegyveres a virginiai műszaki egyetemen, aki a CNN híradása szerint szintén meghalt. A szemtanúk szerint egy 19 év körüli ázsiai külsejű fiatalember volt az ámokfutó, egyelőre azonban nem tudni, mi lehetett az indíték. A férfi helyi idő szerint reggel negyed 8 körül kezdett lövöldözni a West Ambler Johnston Hall kollégiumi épületében, amelyben csaknem 900 hallgató lakik. A fegyveres az első lövöldözés után két órával a Norris Hallban, a virginiai műszaki egyetem egyik osztálytermében, a campus területének túlsó végén támadta meg a hallgatókat. A rendőrség még az első esetet vizsgálta, amikor a merénylő újra is lövöldözni kezdett. Ez volt a legsúlyosabb egyetemi lövöldözés az Egyesült Államokban: az eddigi legtöbb halálos áldozattal egy képzett mesterlövész ámokfutása járt. A férfi - bizonyos Charles Whitman - 1966 augusztusában 15 emberrel végzett Austinban, a Texas egyetemen. George Bush: a fegyvertartási jog sérthetetlen Közvetlenül a Virginiai Műszaki Egyetemen történt vérengzés után George Bush védelmébe vette a fegyvertartásra vonatkozó megengedő amerikai szabályozást. Az amerikai elnök később közölte: beszélt az egyetem vezetőjével, és elmondta neki, hogy ő maga, a felesége, és nagyon sok amerikai is imádkozik az áldozatokért és családjaikért. „Az iskoláknak biztonságos menedékeknek kell lenniük, és ha ezt a menedéket megsértik, a hatás Amerika minden osztálytermében érezhető” - tette hozzá George Bush. A hétfői tragédia után az Egyesült Államokban várhatóan újra megkezdődik a vita a fegyvertartás engedélyezéséről, a fegyverrel elkövetett erőszakos cselekmények megfékezésének lehetőségeiről. Amerikában a világ minden más országánál több fegyver van magánkézben, s évente több mint 30 ezer ember hal bele lőtt sebekbe. A fegyvertartás híveinek befolyásos szervezete azonban eddig minden olyan kísérletet megakadályozott, amelynek célja a vonatkozó szabályok szigorítása volt. Az Egyesült Államokban az iskolai lövöldözés nem ritka jelenség, az elmúlt tíz évben 13-14 hasonló eset történt. A pszichológusok Columbine-effektusnak is szokták hívni, az első „nagyszabású” iskolai lövöldözés nyomán, ami a Columbine Középiskolában történt 1999- ben. Akkor a média olyan rendkívüli nyilvánosságot biztosított az esetnek, hogy az bizonyos pszichológiai körülmények között utánzásra serkenthet - mondta Meszerics Tamás. Münnich Iván agressziókutató szerint is a média hatása, illetve az iskolába „beszoruló” agresszió váltja ki az ilyen tragikus eseteket. Kiszámítani azonban lehetetlen, hogy melyik iskolában, hogyan alakul a belső élet, ami végül brutális agresszivitáshoz vezethet. Megjósolhatatlan, ezért az iskolák fenntartóinak, az önkormányzatoknak és a rendőrségnek számolni kell az ilyen bűnesetekkel.- Egy olyan kultúráról van szó, amelyik a világban háborúkat irányít demokratikus jelszó alatt Afganisztánban, Irakban. A média tele van a gyilkolás mindenféle módjával, mintát ad, vagyis minden lehetőség megvan a médián keresztül sugárzott agressziónak a megvalósulására - vélekedett Münnich Iván. Ráadásul a fiatalok sokkal inkább ki vannak szolgáltatva a külső médiahatásoknak, jobban befolyásolhatók, személyiségük nem annyira kontrollált, mint egy felnőtt emberé, ezért ők hajlamosabbak a váratlan reakciókra. Recessziót várnak a pessszimista amerikaiak A hat évvel ezelőtti gazdasági visszaesést megelőzőhöz hasonló borús hangulat alakult ki az Egyesült Államokban - derül ki a Bloomberg és a Los Angeles Times lakossági közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 60 százaléka egy éven belül recesszióra számít. Az évi 40 ezer dollárnál kevesebbet keresők 71 százaléka, míg a 100 ezernél többet keresők 50 százaléka osztja ezt a pesszimista várakozást. A válaszadók 50 százaléka szerint a Bush-kormányzat rossz irányba viszi a dolgokat, míg 57 százalékuk szerint jól teljesít a gazdaság - ez utóbbi adat azonban 11 százalékkal alacsonyabb a januárban mért értéknél - olvasható a Napi Gazdaságban Az amerikaiak megosztottak abban, hogy fenn kellene-e tartani a George Bush által kezdeményezett adócsökkentést, miután 2010-ben lejár annak határideje. A 40 ezer dollár alatti keresetűek kevesebb mint 40 százaléka folytatná ezt az adópolitikát, míg a 100 ezer dollárnál többet keresők több mint fele. Az alacsonyabb jövedelemsávba tartozók 63 százaléka szerint a kormánynak lépéseket kellene tennie a lakáshiteleiket fizetni képtelen adósok kisegítésére, míg a magas jövedelműeknek csak 36 százaléka osztja ezt az álláspontot. Ugyanakkor a jegybank szerepét betöltő Fedet aggasztja az infláció, ami miatt tagjai hajlanának a kamatemelésre, miközben a gazdaság élénkítéséhez éppen a kamatcsökkentés segítene, s ez a helyzet tovább növeli a bizonytalanságot. Április 20, 2007 íp ítéletidő tombol Amerikában Heves vihar csapott le az Egyesült Államok keleti partvidékére, ami miatt több száz légi járatot kellett törölni, és olyan súlyos áradással fenyeget, amelyre 14 év óta nem volt példa. A viharoknak már nyolc halálos áldozata van. Irán megkezdte! Irán megkezdte az urán-hexafluorid nevű gáz befecskendezését háromezer centrifugába - ismerte el Ali Laridzsáni, az illetékes főtárgyaló. Ezzel fontos lépést tettek a nukleáris fűtőanyag ipari mértékű gyártásához. Diplomaták szerint Irán most még kevesebb, mint ezer urándúsító centrifugát működtet, de háromezerrel már egy éven belül képes lenne előállítani egy atombombához szükséges mennyiségű dúsított uránt. “Irán nem juthat atomfegyverhez!” Izrael és Oroszország egyetért abban, hogy meg kell akadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson - hangzott el szerdán Igor Ivanov, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és Ehud Óimért izraeli kormányfő jeruzsálemi találkozóján. Miri Ejszin izraeli kormányszóvivő a találkozóval kapcsolatban hangsúlyozta: Ivanov látogatása az orosz és izraeli nemzetbiztonsági tanács közötti kapcsolatok erősítésének keretébe illeszkedik. Oroszország szoros diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat tart fenn Iránnal, ugyanakkor támogatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irán elleni szankcióit. Izrael Iránt legfőbb ellenségének tekinti és úgy véli, hogy az iráni nukleáris program létében fenyegeti a zsidó államot, különös tekintettel arra, hogy Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Izraelnek „a térképről való letörlését” szorgalmazza. Izrael majdnem lelőtt egy amerikai repülőt Izrael kis híján lelőtt egy amerikai utasszállító repülőgépet, mert a pilóta nem azonosította magát időben. Az amerikai Continental Airlines Boeing 777 gépe New Yorkból Tel Avivba közlekedett. Még a Földközi-tenger felett repült, mielőtt belépett volna az izraeli légtérbe, a légi irányítás azonosítást kért a pilótától. Ő azonban valamilyen okból hallgatott. Egy izraeli kereskedelmi tévé értesülése szerint már értesítették Ehud Óimért kormányfőt, Amir Perec védelmi minisztert is, hogy a légvédelem kész lelőni a gépet. Arra gyanakodtak ugyanis, hogy géprablók kerítették hatalmukba az utasszállítót. A Boeing pilótája az utolsó pillanatban vette észre, milyen veszélyben van, és még a tenger felett kapcsolatba lépett az izraeli légiirányítókkal. Az amerikai utasszállító izraeli katonai gépektől kísérve végül gond nélkül leszállt a Tel Aviv-i Ben Gurion repülőtéren, ahol azonnal vizsgálatot indítottak az ügyben. FBI: ma már kivédhető lenne egy 9/11-es merényletet Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) most már meg tudna előzni egy a 2001. szeptember 11-ihez hasonló terrorista merényletet, mivel bírósági felhatalmazás nélkül is keresést végezhet a különböző személyi adatállományokban - Robert Mueller FBI-igazgatót Boston Globe című újság idézte. „Ma már tudjuk, hogy a kormány miért nem tudta megelőzni 91 11-et” - jelentette ki az FBI-igazgató, aki szerint a bűnüldöző hatóság akkor azért vallott kudarcot, mert nem tudott olyan keresést végezni, amire pedig egy egyszerű parkolóőr is képes. Mueller szerint ha annak idején az FBI hozzáfért volna az adatbázisokhoz, akkor rátalált volna Kálid al-Midarra és rajta keresztül a hat évvel ezelőtti támadásokat szervező többi terroristára. A Boston Globe szerint az ügy nem ilyen egyszerű, Mueller valószínűleg védi az FBI-t, amelyről a washingtoni igazságügy-minisztérium megállapította: hatalmával visszaélve, több esetben valószínűleg jogellenesen gyűjtött adatokat évek óta a terroristák után nyomozva. Az igazgató ragaszkodik ahhoz, hogy az FBI megtarthassa azt a kiszélesített nyomozási jogkört, amelyhez a 2001 utáni terrorellenes törvényhozás révén jutott. Az újság viszont azt tartja valószínűbbnek, hogy a kudarcot a külföldi felderítéssel foglalkozó Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az FBI közötti hiányos együttműködés okozta. Kálid al-Midarról ugyanis tudta a CIA, hogy az Egyesült Államokba érkezett, az FBI mégsem fordított rá kellő figyelmet. Az sem kizárt, hogy az FBI vezetése nem adott kellő hitelt ügynökei jelentéseinek, amelyek szerint a terroristagyanús személyek amerikai iskolákban azt tanulják, hogyan kell repülőgépet vezetni. A bostoni lap szerint Mueller kifogása semmi esetre nem fedheti el azokat az időnként végzetes melléfogásokat, amelyeket az FBI elkövetett jelenlegi és előző igazgatója idején. Ezek között vannak a jogellenes adatbekérések, egy több millió dolláros, elhibázott számítógépes beruházás, valamint az FBI-ügynökök felkészületlensége a radikális iszlám terén. Már a parlamentben is robbantanak Irakban Robbanás történt csütörtökön az iraki parlament éttermében Bagdadban, szemtanúk szerint két képviselő és hat másik ember meghalt, többen megsebesültek. A detonáció ebédidőben történt az iraki parlament éttermében. A vendéglátóhelyet csak a képviselők és stábjaik tagjai látogathatják, a parlament pedig éppen ülésezett a robbanás idején. A hírek szerint nyolc ember életét vesztette, közülük ketten parlamenti képviselők. Egyikük Mohammed Hasszán Avad, az ellenzéki szunnita Nemzeti Párbeszéd nevű tömörülés képviselője, a másik egy síita képviselő, akinek a nevét még nem hozták nyilvánosságra. A sebesültek számáról sokáig ellentétesek voltak az információk, az amerikai hadsereg helyi szóvivője 20 sebesültről beszélt. Az amerikai nagykövetség értesülései szerint amerikaiak nincsenek a sebesültek között. A parlament épülete az erősen védett zöld zónában található. Itt nagyon szigorúak a biztonsági intézkedések, a lázadóknak nagyon ritkán sikerül átjutniuk az ellenőrzőpontokon. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve július első két hetét Published weekly, except first two weeks of July PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, TOMKA TIVADAR, VOISIN ÉVA MUNKATÁRSAK HORVÁTH BEATRIX, GYENGE CSABA Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $36. USD, fél évre $21. USD Kanadába egy évre $56. USD, fél évre $31. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre $96. USD, fél évre $51. USD PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible. AMERIKAI Magyar Hírlap
